Ma Fülöp, Jakab, Zsaklin, Jefte, József névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Így lesz pár nap alatt hisztéria a nyelvtörvényből, amit senki sem olvasott
Szomszédjainkkal ápolt viszonyunk belpolitikai érdekeknek rendelődik alá. Sokszor egészen prózaiaknak, mint például a horvát OECD-tagság múltheti megvétózása, amelynek kimondott oka Hernádi Zsolt MOL-vezér önérzete: a kormány szerint „méltatlanul járt el” vele a horvát ügyészség, amikor megvádolta Ivo Sanader volt kormányfő megvesztegetésével. Radnóti András (444.hu):
Egy donbasszi szeparatista portál megírja, hogy a fasiszta kijevi kormány oktatási reformja az összes ukrajnai kisebbség, így a magyarok nyelvi jogait is sárba tiporja. Egy kárpátaljai magyar hírportál megírja, hogy az ukrajnai magyarok tiltakoznak a nyelvi jogaikat korlátozó új oktatási törvény ellen. Eltelik pár nap, és Magyarország kisebbségvédelmi lázban ég. A kormány tiltakozik, Szijjártó Péter behívja az ukrán nagykövetet és kijelenti, hogy Magyarország ezentúl a nemzetközi porondon semmit sem támogat, ami Ukrajnának fontos. Az ellenzék Gulyás Márton szervezésében megvalósítja az összefogást a tiltakozásban. A jogok sárba tiprását a teljes magyar sajtó tényként kezeli.
Holott a vonatkozó jogszabályt senki sem olvasta. Nem is olvashatta, mert – e hét elejéig – nem került nyilvánosságra. Amit olvashattak, egy júliusi tervezet, amelyet sajtóhírek szerint azóta kiheréltek az ukrán képviselők. Ebből a változatból úgy tűnik, a kéttannyelvű rendszer működik majd, azaz a magyar diákok továbbra is több tárgyat tanulhatnak az anyanyelvükön.
Kételkedésre lenne ok: a politikai jövőjét az EU-val ápolt barátsághoz kötő Petro Porosenko elnök aligha akar viszályt szítani EU-s szomszédjaival. Valószínűbb, hogy a kérdéses cikkelyt az ukrán képviselők jelentős részének – érthető, ám elítélendő – virulens russzofóbiája ihlette. Ebben az olvasatban más nemzeti kisebbségek, így a magyar, a korlátozásnak csak elszenvedői – lennének, ha nem tették volna a jogszabályba bele azt a kiskaput, hogy „egy vagy több tantárgyat” EU-s ország nyelvén is lehet a közoktatásban tanítani. Tény, hogy megszűnik az egynyelvű magyar középiskola – ami mellesleg konzerválja a kárpátaljai magyarok képzettségének és mobilitásának alacsony szintjét és ebből fakadó munkaerőpiaci hátrányát.
A nyelvi jogok sárba tiprása – ami a tiltakozások vezető szlogenje – nevetségesen túlzó értelmezés. Illik azonban a világmagyarság legharcosabb védelmezőjének szerepéhez, amelyben a Fidesz tetszeleg. De – miután a konfrontáció ebben az esetben sem mozdítja előre a külhoni magyarok ügyét – ebből is kiviláglik, hogy a kormány szomszédságpolitikáját a külhoni közösségekben való klientúraépítésre, elsősorban pedig belpolitikai haszonszerzésre használja. Szomszédjainkkal ápolt viszonyunk belpolitikai érdekeknek rendelődik alá. Sokszor egészen prózaiaknak, mint például a horvát OECD-tagság múltheti megvétózása, amelynek kimondott oka Hernádi Zsolt MOL-vezér önérzete: a kormány szerint „méltatlanul járt el” vele a horvát ügyészség, amikor megvádolta Ivo Sanader volt kormányfő megvesztegetésével.
A komolyan vehető szomszédságpolitika akadálya a politikai akarat hiánya mellett a fojtogató kompetenciahiány. A Külügyminisztérium-beli – főleg 2014-es – tisztogatások során a tapasztalat és kapcsolati tőke nagy része eltűnt, a helyét kisebbrészt a moszkvai vízummutyit (is) lehetővé tévő, nagyobbrészt legalábbis hiányos képzettséggel és tapasztalattal bíró gárda vette át. A káderhiányt pedig a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kizárólagos szolgáltatói licence nem fogja megoldani.
Látszólag nincsen alternatíva, hiába adnák magukat a lehetőségek: Románia schengeni csatlakozása például új, erős kapcsokat tenne lehetővé a külhoniak és az anyaország között – bűn volna a marosvásárhelyi iskola bezárása miatt az OECD-tagságuk mellett ezt is megvétózni –, Szlovákiában és Romániában virágoznak a kétnyelvű mozgalmak és új, többnemzetiségű pártok igyekeznek megszólítani a magyarokat. Az EU-s fejlesztési pénzeket közös finanszírozással az elmaradott határmenti régiók fejlesztésére lehetne fordítani, minthogy mind a Felvidék, mind Erdély jelentős része infrastruktúra- és gazdaságfejlesztésre szorul. Az ellenzék azonban stratégiai gondolkodás és ötletek helyett múltbéli bűneit – különösen a 2004-es, a kettős állampolgárság elleni kiállását – igyekszik kompenzálni. A kompenzálás útja pedig – úgy látszik – a vélt sérelmek miatti hangos, reflektálatlan méltatlankodás. A „nemzetietlenség” bélyege elleni küzdelemben az ellenzék rációt és elvet feledve a kormánnyal együtt dől be minden hamis narratívának.
A kormány és az ellenzék kamikaze-politikája Magyarországon sikeres lehet. A sajtó egy hét alatt gyakorlatilag a levegőből csinált tényt: az MTI szerint az ukrán oktatási törvény „megfosztja a nemzetiségi kisebbségeket az anyanyelvi oktatás lehetőségétől”. Az olvasó tudatlanságával, pontosabban tudáshiányával él vissza nemcsak a kormányzati propaganda, de a klikkvadász független sajtó is, amikor fél- és negyedinformációkkal hiszterizálja a közéletet. A közönség oldalán felmerül a külpolitikai képzés hiánya, a nemzetközi kontextus nem ismerete. Fájóbbak ennél a média hiányosságai, hiszen előbbit ott lehetne orvosolni a szakma éthosza által megkövetelt precizitással, a környezetünkről való gyakoribb tudósítással. A nyitott, de tudatlan társadalom a legveszélyesebb – mind szomszédaira, mind belső viszonyaira nézve.
Elég – az ukrán oktatási törvény kapcsán – abba belegondolni, hogy a stratégiai gondolkodást ellehetetlenítő belpolitikai agendák, a külpolitikai dilettantizmus és a közélet általános politikai éretlensége által alkotott egyveleg kiváló terepet biztosít azoknak, akik saját céljaikra manipulálnák a magyar diskurzust és külpolitikát.
Radnóti András
A szerző külpolitikai elemző, a Momentum tagja
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Göröngyös úton
A nagy teszt azonban a határon túli magyar pártokhoz és az ésszerűtlenül felduzzasztott külhoni intézményrendszerhez való >
Orbán-fáradtság
Szamorukov szerint Ukrajna vonatkozásában Magyar Péter jóval békülékenyebb lesz elődjénél, ami nem jelenti azt, hogy Kijiv >
A transzatlanti MAGA-fantázia
A magyarországi parlamenti választás ebben a hónapban nem volt egyértelműen Trump melletti vagy elleni népszavazás. Orbán >
Orbán és Vučić autokráciájának hasonlóságai és különbségei
Szerbiának sokkal nehezebb dolga lesz. Nemcsak Vučić rendszere miatt, hanem azért is, mert nem nézett szembe >
2x40 millió és közte egy kis apróság
Orbán Viktornak 2005-ben, immár nem miniszterelnökként, egy különös mondat hagyta el a száját Friderikusz Sándor A >
MAGYAR PÉTER ÉS DEÁK FERENC
Magyar Péter eddigi politikai művét hasonlítgatták már sok mindenhez, de egyvalamihez nem. Ahhoz a korhoz, személyhez, >
Az ember, aki ott sem volt - Szijjártó a Telexen
Ez az interjú szánalmas vergődés volt, az elemi önreflexió teljes hiánya. Felmerül a kérdés, hogy miért >
Lehet-e, legyen-e jövője a Fidesznek?
Antall József emlékezetes szavai, „Tetszettek volna forradalmat csinálni!”, valóra váltak, Magyar Péter forradalmat csinált és győzelemre >
Orbán Viktor felépített egy „propagandagépezetet”. Magyarország következő vezetőjének le kell azt bontania
A propagandarendszer lebontása időigényes lesz. A Tisza kétharmados többséggel visszafordíthatja a jogi változtatásokat, de a magánmédia >
Mit várok a Tisza kormánytól?
A kétharmados felhatalmazást, az erős mandátumot azért kapta a kormány a választóktól, hogy a szükséges jogi >
Orbán korszaka egy szempillantás alatt véget ért, és Magyarország következő miniszterelnöke egy sietős ember
Pénteken Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének hivatalából magas szintű delegáció érkezett Budapestre informális >
Végre
Megtörtént a felszabadulás, forradalom zajlik, a rendszer végre megváltozhat. Magyar Péter történelmi érdeme, hogy elindította a >