Ma Katalin, Kitti, Zsófia, Piusz névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Csúcsra járatják a háborús pánikkeltést Szerbiában
Miközben a szerb kormány dialógust kezdeményezett Koszovó sorsáról, a kormánypárti média már arról cikkezik, hogy albán harcosok gyülekeznek Szerbia határainál. Ezzel egyidejűleg egyre többen kapnak behívó parancsot. Majláth Ronald (Magyar Nemzet):
„Riadó, az albánok háborúra készülnek! 160 ezer felfegyverzett ember várja az engedélyt a támadásra!” – ezzel a címmel köszönt be augusztus elején az Informer nevű szerb kormánypárti bulvárlap, amely az orosz Szputnyik hírportál szerb változatának cikkéből kiindulva egészen meghökkentő dolgokat közölt. Az eredeti írásban Milan Mijalkovski nyugalmazott biztonságpolitikai egyetemi oktató azt nyilatkozta, hogy az albánoknak a térségben 160 ezer emberük van felfegyverkezve négy hadosztályban, nevezetesen Koszovóban, Macedóniában, Görögország északi részén és Montenegróban, ezek pedig támadni fognak, ha a „nyugati mentoraiktól” parancsot kapnak.
Mijalkovski szerint az albánok egy ilyen támadással két legyet is ütnének egy csapásra: egyrészt ha Szerbiában zavargásokat provokálnának ki, azzal megakaszthatnák a Koszovóról szóló párbeszédet. Ismeretes: július végén Aleksandar Vucic köztársasági elnök párbeszédet sürgetett Koszovó jövőjéről, a szerb Blicben közölt írásában pedig amellett érvelt, hogy Szerbiának rendeznie kell a Koszovóval fenntartott viszonyt, hogy ezt a terhet a jövő generációinak ne kelljen tovább cipelniük.
Mijalkovski szerint azonban van egy másik ok is, ami miatt az albánok támadásra készen állnak: ezzel Macedóniát – amely el akarja kerülni a polgárháborút – arra kényszerítenék, hogy elfogadja az albánok feltételeit.
Az Informer ugyan nem járt utána annak, hogy mi igaz a 160 ezer fegyveres albánról szóló híresztelésekből, megkérdezte viszont a Koszovóért felelős iroda igazgatóját, Marko Djuricot, aki elmondta: a múlt tapasztalatai arra tanítanak, hogy a szélsőségek nem pusztán kitalált veszélyek. A politikus hozzátette: Szerbia mindent megtesz azért, hogy a nehezen megteremtett békét megőrizzék a Balkánon.
De nem csak a legnagyobb példányszámban eladott szerb bulvárlap kongatta meg a vészharangot: a Večernje Novosti nemrég egy egészen különös forgatókönyvről írt. A napilap szerint a szerb hírszerzés figyelmeztetést kapott: az albánok arra készülnek, hogy jól felfegyverzett csoportokat dobjanak át a Szerbia és Macedónia közti határterületre, majd onnan szerb katonai és rendőrségi egyenruhában átlépjék a macedón határt, hogy ott felderítőmunkát végezzenek. Mint írták, az lenne a céljuk, hogy diplomáciai háborút provokáljanak ki Szerbia és Macedónia között.
Ám még ha a teljes szerb kormánypárti sajtó fegyveres konfliktusokkal riogat is, akkor sem mehetünk el a tények mellett: Koszovót a legtöbb nyugat-európai állam már elismerte, így párbeszéd ide vagy oda, aligha fogják felülírni a korábbi döntésüket annak hatására. De az is irracionális lépésnek tűnik, hogy az albánok fegyveresen kényszerítenék Szkopjét arra, engedjen a követeléseiknek. Zoran Zaev kormányában a két legnagyobb albán kisebbségi párt, a Demokratikus Unió az Integrációért és az Albánok Szövetsége tagjai is helyet kaptak, sőt a Besa (Ígéret) nevű albán párt is közölte, hajlandó támogatni a kormány reformintézkedéseit.
A leírtakat igazán csak az teszi ijesztővé, hogy napjainkban pénzbírság, illetve börtönbüntetés terhe mellett postázzák a szerbiai katonai tartalékos állomány részére a katonai behívóparancsokat. Ugyan májusban Jovan Krivokapic, a szerb védelmi minisztérium szóvivője még azzal nyugtatta az embereket, hogy nem a biztonsági helyzet vagy a migránsválság miatt küldtek tartalékos katonai behívót egyes lakosoknak, hanem bevett gyakorlatról van szó, az új védelmi miniszter, Aleksandar Vulin július végén belengette: minden szerb állampolgárnak részt kellene vennie bizonyos formájú kiképzésben. A topčideri kaszárnyában a miniszter így fogalmazott: „Meg kell találnunk annak a módját, hogy ismét bevezessük a kiképzést azoknak is, akik nem tagjai a katonaságnak. A világ egyetlen hadserege sem elég nagy és felkészült azokkal a kihívásokkal szemben, amelyek előttünk állnak, ha nem támogatja őket a teljes lakosság és minden polgár.”
Nem véletlen, hogy a szerb sajtó pánikkeltését és az általános kiképzésről szóló híreket a vajdasági magyarság is aggódva figyeli. A múlt héten így a Magyar Mozgalom nevű civil szervezet felszólította a szerb kormánykoalícióban részt vállaló Vajdasági Magyarok Szövetségét (VMSZ), hogy emeljen szót a katonaköteles magyarok mozgósítása és a háborús propaganda ellen. Azt írta: „A polgárokban még élénken élnek a délszláv háborúval kapcsolatos emlékek és fájdalmak, hiszen a tíz évig tartó pusztításban több mint 140 ezer ember vesztette életét, és milliónál is többen váltak földönfutóvá. Többek között a vajdasági magyarok tízezrei hagyták el szülőföldjüket, mert nem akartak részt venni az értelmetlen vérontásban. Az emberek most újból félnek, hiszen az országot is szinte ugyanazok vezetik, akik a kilencvenes években háborúba taszították az egész térséget, ráadásul ehhez most a VMSZ is minden hatalmi szinten asszisztál.” Ezért arra kérik a VMSZ-t, hogy a párt előző elnökéhez, Kasza Józsefhez hasonlóan – aki a kilencvenes években többször felszólalt a magyar fiatalok mozgósítása és az ország szétrombolása ellen – emeljenek szót a katonaköteles magyarok mozgósításával és a háborús propagandával szemben.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Orbán és Vučić autokráciájának hasonlóságai és különbségei
Szerbiának sokkal nehezebb dolga lesz. Nemcsak Vučić rendszere miatt, hanem azért is, mert nem nézett szembe >
2x40 millió és közte egy kis apróság
Orbán Viktornak 2005-ben, immár nem miniszterelnökként, egy különös mondat hagyta el a száját Friderikusz Sándor A >
MAGYAR PÉTER ÉS DEÁK FERENC
Magyar Péter eddigi politikai művét hasonlítgatták már sok mindenhez, de egyvalamihez nem. Ahhoz a korhoz, személyhez, >
Az ember, aki ott sem volt - Szijjártó a Telexen
Ez az interjú szánalmas vergődés volt, az elemi önreflexió teljes hiánya. Felmerül a kérdés, hogy miért >
Lehet-e, legyen-e jövője a Fidesznek?
Antall József emlékezetes szavai, „Tetszettek volna forradalmat csinálni!”, valóra váltak, Magyar Péter forradalmat csinált és győzelemre >
Orbán Viktor felépített egy „propagandagépezetet”. Magyarország következő vezetőjének le kell azt bontania
A propagandarendszer lebontása időigényes lesz. A Tisza kétharmados többséggel visszafordíthatja a jogi változtatásokat, de a magánmédia >
Mit várok a Tisza kormánytól?
A kétharmados felhatalmazást, az erős mandátumot azért kapta a kormány a választóktól, hogy a szükséges jogi >
Orbán korszaka egy szempillantás alatt véget ért, és Magyarország következő miniszterelnöke egy sietős ember
Pénteken Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének hivatalából magas szintű delegáció érkezett Budapestre informális >
Végre
Megtörtént a felszabadulás, forradalom zajlik, a rendszer végre megváltozhat. Magyar Péter történelmi érdeme, hogy elindította a >
Egy örömteli Budapesten, a populisták veresége után egy példátlan átmenet lehetőségét láttam
Mindenekelőtt azonban ott van az a felbecsülhetetlen értékű lehetőség, hogy megmutassuk: létezik kiút a mély populizmusból. >
Mit jelent Orbán veresége a világ többi része számára
A választás geopolitikai következményei is jelentősek lehetnek. Orbán alatt Magyarország többször megvétózta az Ukrajnának szánt segélyeket >
„Soha nem voltunk barátok”
„Ha Vlagyimir Putyin felhív, felveszem” – mondta. „Ha beszélnénk, elmondhatnám neki, hogy jó lenne négy év >