2020. november 30. hétfő
Ma András, Andor, Andrea névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

Veternik: Fontos, vagy nem fontos?

A nacionalizmus és a sovinizmus sosem hozott jót, csak szerencsétlenséget

Bozóki Antal
Bozóki Antal

Mindegy, hogy mi történik velünk és a környezetünkben, csak Orbán Viktornak legyen meg a kétharmados többsége! Ha (mégis) megszerzi, akkor nekünk jobb lesz? Sajnos ez nem így működik, és nem is szabad, hogy így működjön. Az egyszólamúság ugyanis soha nem vezetett jóra, mivel utat nyit az önkényuralomra! Bozóki Antal (Bozóki Antal blogja):

Szerbiában a nacionalizmus az utóbbi években – amióta az Aleksandar Vučić vezette Szerb Haladó Párt (SNS) van hatalmon – amelyben a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) is részes) – mind hatványozottabban és agresszívabban jelenik meg.

A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) augusztus 9-én közleményben ítélte el az Újvidék melletti Veterniken („ahol a Horvátország területéről elűzött szerbeknek a jelentős része új otthonra talált”) – a horvátországi Vihar hadművelet kapcsán augusztus 4-én tartott megemlékezésen – elhangzott „háborús uszításokra emlékeztető kijelentéseket és a bejelentett Nagy-Szerbia eszmeiségére épülő program újracsomagolását”. A megemlékezésen „nagyjából 30 ezren vettek részt”.

A VMDK „aggodalommal fogadta a szerbiai hatalmi koalíció és határon túli partnere (Milorad Dodik, a boszniai Szerb Köztársaság elnökének – B. A.) Veterniken elhangzott kijelentéseit”.

– Teljes mértékben elítéljük a kilencvenes évek uszító hangulatát felidéző mondatokat, valamint a térség stabilitását veszélyeztető Nagy-Szerbia felfrissített tervezetének beharangozását – olvasható egy egyebek között a párt közleményében.

A VMDK – tekintettel az elhangzott mondatokra, „valamint a délvidéki magyar egypártnak (VMSZ-nek – B. A.) a szerb kormányban való részvételére, illetve minden szintű koalíciós viszonyára a Szerb Haladó párttal” – felszólította „Pásztor Istvánt és a VMSZ-t határolódjon el Aleksandar  Vučić és Milorad Dodik kijelentéseitől a Nagy Szerbia újracsomagolt tervezetéről.”

A két elnök ugyanis „a szerb nemzet és nép fennmaradása céljából „egyfajta programdokumentumot” tervez közösen bemutatni „Szerémség, Bácska és Bánát Szerbiához való csatolása századik évfordulója (2018. november 25-26-a – B. A.) alkalmából”.

Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) volt elnöke, most a temerini Kisebbségi Fórum nevű  – a közéletben passzív – civilszervezet vezetője,  még az említett közlemény nyilvánosságra hozatalának napján (a szervezet Hírlevelében), „Nem Veternik a fontos” címmel fejtette ki véleményét a VMDK közleményéről.

A volt pártelnök szerint a közleménynek „a Kárpát-medencében élő magyarok integrációja szempontjából nincs jelentősége”. Ágoston eme megjegyzésének viszont azért nincs jelentősége, mert a VMDK közleménye nem is erről a témáról szól, hanem az itteni magyarokat is veszélyeztető nagyszerb projektum újraélesztéséről, amit Ágoston vagy nem ért, vagy szándékosan félremagyaráz.

Ágoston írásában azt is állítja, hogy „a legnagyobb vajdasági magyar párt blamálása a szerbiai hatalmat nem érdekli”.

Vitás viszont, hogy a VMDK blamálja-e a VMSZ-t, vagy a VMSZ saját magát (és az itteni magyar közösséget) blamálja a radikálisokból lett haladókkal való hatalmi társulásával?

Honnan, milyen forrásból tudja és biztos-e abban Ágoston, hogy a VMDK álláspontja nem érdekli a szerbiai hatalmat?  És ha nem is érdekli, akkor is el kell(ett) mondani! A VMDK-nak joga van állást foglalni – mint bármelyik magyar pártnak – a magyar közösség helyzetével kapcsolatos minden kérdésben. (Más dolog, hogy a többi párt ezt miért nem teszi!) Miért zavarja ez Ágostont?

– Kinek szurkol a Csonka-féle VMDK, amikor a demokrácia tragédiáját vizionálva a veterniki felhajtásban, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnökétől követel butaságot. Azt, hogy ’határolódjon el Aleksandar Vučić és Milorad Dodik kijelentéseitől és a Nagy-Szerbia újracsomagolt tervezetétől’. Ugyan már! Kit érdekel, hogy a szerb (egyelőre határmódosítás nélküli) [még jó hogy – B. A.] nemzeti egység miben nyilvánul meg ma, holnap, vagy holnapután?” – teszi fel Ágoston a kérdést.

Ez után következik a kioktatás: „A vajdasági magyarság alapérdeke a magyar autonómia. Jó lenne, ha ezt képviselné minden vajdasági magyar párt. Hogy ezt nem teszik az külön téma”. A mondatot viszont Ágoston úgy fogalmazta meg, hogy abból még véletlenül se világoljon ki: Éppen az általa védelmezett VMSZ nem áll ki a magyar autonómia ügyében!

– Itt az ideje, hogy az eddigi Csonka-féle politikai téblábolást kövesse már végre a nemzeti irányultságú tevékenység, mellyel ez a párt is bekapcsolódhatna a nemzeti oldal kampányába. Hogy jövőre a Fidesz – KDNP pártszövetség újra megalakíthassa az eddigieknél is erősebb kétharmados Orbán-kormányt. Ez a fontos, nem Veternik” – írja Ágoston.

A VMDK a következő napon (augusztus 10-én), Vihar II. címmel válaszolt Ágoston nézeteire, akit „fogadatlan” és „történelmi prókátorként” említ. 

A közlemény hangsúlyozza, hogy „az egypártnak intézett kérdés jogos: támogatják-e vagy nem támogatják az ott elhangzott mondatokat és a bejelentett nagyszerb deklarációt?”

– Fogadatlan prókátoruk  leplezheti  ezt butázással, balliberálisozással  és sok minden mással, de akkor is marad az a tény, hogy a jelenlegi szerbiai vezetés Veternikben megismételte a kilencvenes évekből  jól ismert  uszításos matricákat, és előrukkoltak egy új Nagy-Szerbia tervezettel. Ha ehhez hozzáadjuk a szerbiai társadalom militarizálását szorgalmazó intézkedéseket, akkor nyugodt szívvel azt lehet mondani, van okunk az aggodalomra – írja a párt (újabb) közleményében. 

Válaszolva Ágoston álláspontjára, miszerint „az elhangzott mondatoknak és a bejelentett nagyszerb deklarációnak” „nincsen semmi jelentősége”, a VMDK hangsúlyozza, hogy „a napi tapasztalatok mást mutatnak”. 

– Az egypárt baklövéses politizálása miatt országos és tartományi szinten jogaink sorvadnak, önkormányzataink irányítását átvették a pár mandátummal rendelkező radikális haladók, alulképzett kárdereik pedig szétrombolják mindazt, amit eddig felépítettünk. […] Közben az épületek homlokzatairól eltűnnek jelképeink (pld. a Magyar Nemzeti Tanács által elfogadott címeres magyar zászló), helyette kitűzik a szerb Vajdaság lobogóját, vagy délben felzúgnak a Vihar áldozataira emlékeztető szirénák.  Termőföldjeinket átjátsszák araboknak, németeknek, a hazai oligarcháknak. Falvainkba migránsokat és koszovói romákat telepítenek. A délvidéki magyarokra gazdaságilag, lélektanilag egyre nagyobb nyomás nehezedik, ami miatt sokan a távozás mellet döntenek” – írja (válasz)közleményében a VMDK. 

A boszniai Szerb Köztársaság és Szerbia egyesüléséről, valamint a bejelentett, a (szerb) „nemzet megmaradásáról” szóló deklaráció a szarajevói és a belgrádi politikai elemzők között is eltérő reagálásokat váltott ki.

–  A belgrádi és a Banja Luka-i hivatalos körök által bejelentett, A nemzet megmaradásáról szóló deklaráció a nagyállami projektum felújításának jelzését jelenti, amely miatt Szerbia az utóbbi háborúkat elkezdte, amelyekben népirtás miatt elítélték – figyelmeztet Senad Pećanin, szarajevói politikai elemző a Danas c. belgrádi napilapnak adott nyilatkozatában.

Milorad Dodik kijelentését kommentározva, miszerint a Szerb Köztársaságnak és Szerbiának ebben az évszázadban egyesülni kell, Pećanin azt üzente, hogy szükségtelenné vált rejtett értelmet keresni a Szerb Köztársaság elnökének cselekedeteiben. A véleménye szerint arról van szó, hogy Dodik már régen buzogánnyá vált Vladimir Putin kezében, amellyel Bosznia-Hercegovinát és a térséget már évek óta sikeresen a háború előestéjének állapotában tartja; másrészt, ugyanilyen módon használja őt most Aleksandar Vučić is, éspedig a saját politikai fontosságának növelése és a Nyugattal való alkudozás eszközeként.

– Ő (Vučić – B. A.) az egyetlen, Putin mellett, aki kalibrálhatja Dodik Bosznia Hercegovina és a régió destrukcióját. Dodik, tehát, többé nem érdekes, ugyanúgy, mint annak idején Radovan Karadžić sem Slobodan Milošević viszonylatában. Többé, ugyanis, nem kétséges, hogy Aleksandar Vučić lesz a béke és a stabilitás alapvető kihívása, nem csak Bosznia és Hercegovinában, hanem Koszovóban, Montenegróban é Macedóniában is – emelte ki Pećanin.

A szarajevói politikai elemző szerint Vučić azt gondolja, hogy elég ravasz, Oroszország pedig elég erős, valamint hogy közeledik az óra, amikor annektálni lehet a Bosznia Szerb Köztársaságot, Montenegrót és Koszovó egy részét. Pećanin ez miatt azt üzeni, az egyedüli igazi kérdés nem az, hogy egy ilyen projektumot háború nélkül meg lehet-e valósítani, hanem hogy erre a szörnyű fenyegetésre hogyan fog válaszolni Angela Merkel (német kancellár – B. A.).

Dragomir Anđelković belgrádi politikai elemző ezzel szemben úgy tartja, „a szerbiai etnikai terület sérthetetlen joga, hogy egy állam keretében egyesüljön”. Ezt az álláspontot azzal indokolja, hogy – szavai szerint – a szerb nép az első világháborúban való győzelmével létrehozta Jugoszláviát, a második világháború alatti antifasiszta harccal, amelynek hordozója volt, lehetővé tette Jugoszlávia létezésének meghosszabbítását.

– A szerb etnikai terület jogát megerősítette még a szerbellenes Titoista Jugoszlávia alkotmányos rendszere is. De a nagyhatalmak nem ritkán erőszakosan viselkednek és az érdekeik nevében letapossák a kis népek jogait. Így, a szerb államok, a vezető nyugati hatalmi központok agresszív tevékenységével, a 20. század végén feldarabolásra kerültek.  A szerbeket számos területről, ahol évszázadokig éltek, eltörölték – mondta Anđelković a Danasnak.

A szerbeknek, Anđelković véleménye szerint, nincs okuk arra, hogy ezzel az eredménnyel megbékéljenek, valamint hogy nem racionális, hogy biológiailag elhasználva új összetűzésekbe rohanjanak. Anđelković azonban hangoztatta, hogy a szerb népnek jogában áll, hogy megingathatatlanul tudja, mi az övé, és hogy várja az alkalmat, hogy minél olcsóbban visszaszerezze, amit a nemzettől elraboltak.

– Természetesen annak keretében, ami lehetséges, de ez mindenképpen a Szerb Köztársaság és Szerbiai egyesülése, Koszovó legalább egy részének megőrzése és, végül, amikor a bűnözői tevékenysége miatt a NATO-beli védelmezői is elvetik Milo Đukanović rendszerét, a Montenegróval való kapcsolatteremtés modelljének a megtalálása, amelyben, tekintet nélkül az identitási genocídium erős kísérletére, túlteng a szerb tudat – hangsúlyozta Anđelković.

Értékelése szerint a boszniai Szerb Köztársaság és Szerbia bejelentett közös nyilatkozata „a nemzet megmaradásáról” telitalálat, amennyiben hozzájárul Belgrád és Banja Luka racionális és összehangolt tevékenységéhez, az „identitási genocídium” megelőzésében.

Aleksandar Vučićnak az újvidéki városházán a központi ünnepség előtt a régióban élő szerbek képviselővel tartott találkozóját Safeta Biševac, a Danas újságírója így kommentározta:

„Nem vagyok szerb nő, de mint Szerbia polgára és a bosnyák néphez tartozó, amely a kilencvenes évek háborújában úgyszintén szenvedett, elsősorban a szomszédok eszement politikai projektumai miatt, nem tehetem, hogy ne mondjam – hogy önök, a szerb nép politikai képviselői, foglalkozzanak egy kicsit a szerbek világi problémáival! Mindig úgy tartottam és hiszem, hogy ebben nem vagyok egyedül, hogy a szerbek, horvátok, bosnyákok és az ezen a területén élő többiek legnagyobb problémája a rossz élet, az alacsony életszínvonal, az elterjedt korrupció, a be nem rendezett államok… Az érdekek úgyszintén közösek: a jobb élet, a több munka és pénz, a kevesebb korrupció, a jobb egészségügy, oktatás… A politikusoknak természetesen könnyebb a nép megmaradásának metafizikai és nem valami „földszinti” témáival foglalkozni. A Goša munkásai megkönnyebbülnek. Az pénzt, amivel a tulajdonos tartozik nekik, nem fogják látni, de olvasni fogják a szerb nép megmaradásáról szóló nyilatkozatot. Ők viszont pénz nélkül nem fognak megmaradni. De hát, kik ők? A nép és a cirill betű a fontosak.”

Egy soknemzetiségű közösség számára azt, ami Veterniken elhangzott, lehet „nem fontosnak” nevezni, de ez csak a politikai rövidlátásról tanúskodik, hiszen – mint ahogy a VMDK közleményének a címében is olvasható – „a 90-es évek politikájának folytatódását” vetíti előre. A összes tapasztalt romboló következménnyel együtt.

Anđelković nyilatkozata a Danasnak csak még jobban megerősítette a VMDK közleményének helytállóságát. A nacionalizmus és a sovinizmus sosem hozott jót senkinek, egyetlen népnek sem, csak szerencsétlenséget.

Ágoston írásából kiderül, hogy számára csak az fontos, hogy „jövőre a Fidesz – KDNP pártszövetség újra megalakíthassa az eddigieknél is erősebb kétharmados Orbán-kormányt”.

Más szóval: Mindegy, hogy mi történik velünk és a környezetünkben, csak Orbán Viktornak legyen meg a kétharmados többsége! Ha (mégis) megszerzi, akkor nekünk jobb lesz? Sajnos ez nem így működik, és nem is szabad, hogy így működjön. Az egyszólamúság ugyanis soha nem vezetett jóra, mivel utat nyit az önkényuralomra! Fel kellene már végre fogni, hogy a politikában sincsenek helyettesíthetetlen emberek!

Ágoston a VMDK újabb közleményére (még) nem reagált. Pásztor István és a VMSZ is mély hallgatásba burkolódzott. Ez is egyfajta válasz. 

 

2017. augusztus 15.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Nyírő Józsefet olvasva

Kiváló részleteket olvastam, egy megrendült és megtört ember életéről, aki nincs tisztában a saját bűneivel. De >

Tovább

„Tizennyolc hónapig voltam katonaruhában”

Csonoplya vegyes lakosú falu. A háború kitörése előtt nem nagyon foglalkoztunk azzal, hogy ki milyen nemzetiségűnek >

Tovább

„Ich habe alles geprüft und erwogen”

Nem tudom eldönteni, nem is szeretném, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök mai rádiós interjúját a sötét >

Tovább

„Úgy halok meg, hogy nem is láthatom a fiamat…”

Eddig mindig hazaengedték, amikor kértem, pár napra, ha valamilyen ünnep közeledett, vagy ha nagyon szerettem volna >

Tovább

Hiányzik a meghökkentető eredeti eretnekség. A szeszélyes kaland. A melléfogás varázslata

A szocializmusban az apolitikus értelmiségi volt az eszménykép, a posztszocializmusban pedig a valóságból menekülő szűzi pártszimpatizáns. >

Tovább

Kirakat szerződés

A VMSZ és a SNS szerződése csak megerősíti (önkormányzati, tartományi és köztársasági szinten) a két párt, >

Tovább

Erkölcsi kontextus

Természetesen a bíróság dolga kimondani az ítéletet. Feltételezem azonban, hogy ennek a jogi normának van erkölcs >

Tovább

Moslékkoalíció

Napjainkban a forradalmi hitbe vetett remény ugyanúgy elsorvadt, miként a hagyományos hitbe vetett bizalom. Miért? Lehet, >

Tovább

Nemzeti kisebbségpolitikai pálfordulás?

Amikor, tehát, AV a „kisebbségek jelenlétének fokozásáról” beszél „a köztársasági és a tartományi kormányban”, emögött Szerbia >

Tovább

Ami elválaszt és ami összeköt

Az interneten Szőcs Gézát búcsúztatják. Jól esett olvasni Ara-Kovács Attila az intellektuális párbeszédre példát mutató mondatát. >

Tovább

Civil jogvédelem

Nem a Caritas vezetőinek kellett volna átvenni a főkonzul asszonytól az ajándékot? Nem, mert akkor Pásztor >

Tovább

Szőcs Géza halála

Politikusként próbálta gyógyítani aztokat a sebeket, amelyeket előzőleg értelmiségiként és költőként elszenvedett. Ízig-vérig modern költő nem >

Tovább