2020. január 21. kedd
Ma Ágnes, Agnéta névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Napi ajánló

Csúcsra járatják a háborús pánikkeltést Szerbiában

Miközben a szerb kormány dialógust kezdeményezett Koszovó sorsáról, a kormánypárti média már arról cikkezik, hogy albán harcosok gyülekeznek Szerbia határainál. Ezzel egyidejűleg egyre többen kapnak behívó parancsot. Majláth Ronald (Magyar Nemzet):

„Riadó, az albánok háborúra készülnek! 160 ezer felfegyverzett ember várja az engedélyt a támadásra!” – ezzel a címmel köszönt be augusztus elején az Informer nevű szerb kormánypárti bulvárlap, amely az orosz Szputnyik hírportál szerb változatának cikkéből kiindulva egészen meghökkentő dolgokat közölt. Az eredeti írásban Milan Mijalkovski nyugalmazott biztonságpolitikai egyetemi oktató azt nyilatkozta, hogy az albánoknak a térségben 160 ezer emberük van felfegyverkezve négy hadosztályban, nevezetesen Koszovóban, Macedóniában, Görögország északi részén és Montenegróban, ezek pedig támadni fognak, ha a „nyugati mentoraiktól” parancsot kapnak.

Mijalkovski szerint az albánok egy ilyen támadással két legyet is ütnének egy csapásra: egyrészt ha Szerbiában zavargásokat provokálnának ki, azzal megakaszthatnák a Koszovóról szóló párbeszédet. Ismeretes: július végén Aleksandar Vucic köztársasági elnök párbeszédet sürgetett Koszovó jövőjéről, a szerb Blicben közölt írásában pedig amellett érvelt, hogy Szerbiának rendeznie kell a Koszovóval fenntartott viszonyt, hogy ezt a terhet a jövő generációinak ne kelljen tovább cipelniük.

Mijalkovski szerint azonban van egy másik ok is, ami miatt az albánok támadásra készen állnak: ezzel Macedóniát – amely el akarja kerülni a polgárháborút – arra kényszerítenék, hogy elfogadja az albánok feltételeit.

Az Informer ugyan nem járt utána annak, hogy mi igaz a 160 ezer fegyveres albánról szóló híresztelésekből, megkérdezte viszont a Koszovóért felelős iroda igazgatóját, Marko Djuricot, aki elmondta: a múlt tapasztalatai arra tanítanak, hogy a szélsőségek nem pusztán kitalált veszélyek. A politikus hozzátette: Szerbia mindent megtesz azért, hogy a nehezen megteremtett békét megőrizzék a Balkánon.

De nem csak a legnagyobb példányszámban eladott szerb bulvárlap kongatta meg a vészharangot: a Večernje Novosti nemrég egy egészen különös forgatókönyvről írt. A napilap szerint a szerb hírszerzés figyelmeztetést kapott: az albánok arra készülnek, hogy jól felfegyverzett csoportokat dobjanak át a Szerbia és Macedónia közti határterületre, majd onnan szerb katonai és rendőrségi egyenruhában átlépjék a macedón határt, hogy ott felderítőmunkát végezzenek. Mint írták, az lenne a céljuk, hogy diplomáciai háborút provokáljanak ki Szerbia és Macedónia között.

Ám még ha a teljes szerb kormánypárti sajtó fegyveres konfliktusokkal riogat is, akkor sem mehetünk el a tények mellett: Koszovót a legtöbb nyugat-európai állam már elismerte, így párbeszéd ide vagy oda, aligha fogják felülírni a korábbi döntésüket annak hatására. De az is irracionális lépésnek tűnik, hogy az albánok fegyveresen kényszerítenék Szkopjét arra, engedjen a követeléseiknek. Zoran Zaev kormányában a két legnagyobb albán kisebbségi párt, a Demokratikus Unió az Integrációért és az Albánok Szövetsége tagjai is helyet kaptak, sőt a Besa (Ígéret) nevű albán párt is közölte, hajlandó támogatni a kormány reformintézkedéseit.

A leírtakat igazán csak az teszi ijesztővé, hogy napjainkban pénzbírság, illetve börtönbüntetés terhe mellett postázzák a szerbiai katonai tartalékos állomány részére a katonai behívóparancsokat. Ugyan májusban Jovan Krivokapic, a szerb védelmi minisztérium szóvivője még azzal nyugtatta az embereket, hogy nem a biztonsági helyzet vagy a migránsválság miatt küldtek tartalékos katonai behívót egyes lakosoknak, hanem bevett gyakorlatról van szó, az új védelmi miniszter, Aleksandar Vulin július végén belengette: minden szerb állampolgárnak részt kellene vennie bizonyos formájú kiképzésben. A topčideri kaszárnyában a miniszter így fogalmazott: „Meg kell találnunk annak a módját, hogy ismét bevezessük a kiképzést azoknak is, akik nem tagjai a katonaságnak. A világ egyetlen hadserege sem elég nagy és felkészült azokkal a kihívásokkal szemben, amelyek előttünk állnak, ha nem támogatja őket a teljes lakosság és minden polgár.”

Nem véletlen, hogy a szerb sajtó pánikkeltését és az általános kiképzésről szóló híreket a vajdasági magyarság is aggódva figyeli. A múlt héten így a Magyar Mozgalom nevű civil szervezet felszólította a szerb kormánykoalícióban részt vállaló Vajdasági Magyarok Szövetségét (VMSZ), hogy emeljen szót a katonaköteles magyarok mozgósítása és a háborús propaganda ellen. Azt írta: „A polgárokban még élénken élnek a délszláv háborúval kapcsolatos emlékek és fájdalmak, hiszen a tíz évig tartó pusztításban több mint 140 ezer ember vesztette életét, és milliónál is többen váltak földönfutóvá. Többek között a vajdasági magyarok tízezrei hagyták el szülőföldjüket, mert nem akartak részt venni az értelmetlen vérontásban. Az emberek most újból félnek, hiszen az országot is szinte ugyanazok vezetik, akik a kilencvenes években háborúba taszították az egész térséget, ráadásul ehhez most a VMSZ is minden hatalmi szinten asszisztál.” Ezért arra kérik a VMSZ-t, hogy a párt előző elnökéhez, Kasza Józsefhez hasonlóan – aki a kilencvenes években többször felszólalt a magyar fiatalok mozgósítása és az ország szétrombolása ellen – emeljenek szót a katonaköteles magyarok mozgósításával és a háborús propagandával szemben.

 

2017. augusztus 15.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Foglyul ejtve a senki földjén

Az iránit most azzal fenyegetik a magyar hatóságok, hogy közvetlenül a hazájába küldik vissza, de ott >

Tovább

A nagytőke felelőssége

Az üzletembereknek, bankároknak és politikusoknak megvan a maguk felelőssége, hiszen gerjesztik az egyenlőtlenséget, elősegítik a korrupciót, >

Tovább

Bővítési bonyodalmak

Igazából az a tét a Nyugat-Balkánon, hogy mekkora lehet ott az unió befolyása. Ha nem tesz >

Tovább

Keresztényi kötelességének tekinti...

Sokan Szabadka közelében várakoznak, ahol a helyi magyar kisebbség protestáns lelkésze, Varga Tibor igyekszik némi meleghez >

Tovább

A szélsőjobboldali üzenet

Mert bár eddig is voltak rasszista megnyilvánulásai, de ilyen nyílt gyűlöletre uszításra és normaszegésre korábban nem >

Tovább

Vita a 7. cikkelyről

„Lengyelország ellen jogi eszközöket kell bevetni, Magyarországnak ugyanakkor a pénz a gyenge pontja. Merthogy főleg Orbán >

Tovább

Két tucatból fél tucat

Az első szavazatok előtti utolsó tévévita a korábbiaknál kevésbé harciasabbra sikeredett, de a záró egypercesek mégis >

Tovább

Spiegel: Repedések Orbán hatalmi szerkezetén

A Fidesz belső életéről nem tudni semmit. A pártkongresszusok a létező szocializmus ünnepi gyűléseit idézik, ott >

Tovább

A szólás-, és sajtószabadság 30 éve megképződő árnyoldaláról; náci beszédről és Csurka Istvánról

Harminc éve egy januári vasárnap reggelén hörögve üvöltötte a rádiómikrofonba Csurka, hogy „ébresztő magyarság!”. Akkor riasztón >

Tovább

Miért nem béna kacsa Merkel

Őszinte, hihető, sérülékeny és szerethető személyiség. Meggyőződés vezérli, amint azt a menekültválság során is látni lehetett, >

Tovább

Akkor hiszek majd Pokorni Zoltán könnyeinek...

... ha a XII. kerületi önkormányzat kiadja a bontási rendeletet a szoborra. És azt is elvárom, >

Tovább

Diszkriminálják a nyugaton dolgozókat, a határon túliakkal ellentétben

A magyar miniszterelnök pl. egyértelműen megnehezítette a választási részvételt a nyugaton dolgozó magyarok számára, miközben a >

Tovább