2024. április 26. péntek
Ma Ervin, Klétusz névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Napi ajánló

Misszióink pávatánca

Főként Eleni Tsakopoulos Koulanakis volt nagykövet memoárja igazolja, hogy a missziókban való részvételért Washington gyakorlatilag tétlenül nézte a demokratikus államrend magyarországi megsemmisülését. Ara-Kovács Attila (Diplomáciai jegyzet):

Időnként újra és újra a parlament elé kerülnek olyan fideszes javaslatok, hogy Magyarország újítsa meg vagy egészítse ki felajánlását az Irakban az ISIS ellen harcoló nemzetközi erők katonai erőfeszítéseit illetően. Érdekes módon mindig olyankor kerül az ilyesmi szóba, amikor kritika éri az Orbán-kormányt a NATO-val szembeni mulasztásai miatt, vagy amikor olyan kétséges belpolitikai lépéseket tervez a Fidesz, melyek bírálatot válthatnak ki mind Washingtonban, mind pedig Brüsszelben.

 A taktika tulajdonképpen eddig mindig bevált. Főként Eleni Tsakopoulos Koulanakis volt nagykövet memoárja igazolja, hogy a missziókban való részvételért Washington gyakorlatilag tétlenül nézte a demokratikus államrend magyarországi megsemmisülését. És akkor még az Egyesült Államok első emberét nem Trumpnak, hanem Barack Obamának hívták.

Bár a magyar demokratikus ellenzék pártjai általában eltérően viszonyultak a korábbi afganisztáni szerepvállaláshoz, majd a 2015 áprilisában, az iraki nemzetközi misszióhoz való csatlakozást eldöntő parlamenti határozathoz, egyet azonban biztosan tudtak: kétségeik dacára számos indok hozható fel a támogató álláspont mellett még akkor is, ha eleve sejteni lehetett – Orbán Viktor részéről az egész – nem több mint annak a bizonyos pávatáncnak a része.

Most ismét a parlament asztalán fekszik egy határozat-tervezet, mely az iraki misszióban való magyar részvétel kibővítését szeretné elérni. Borítékolni lehet, hogy amerikai részről üdvözlik majd a lépést, még akkor is, ha részükről most el sem hangzott efféle kérelem.

Ám a nemzetközi helyzet alapvetően megváltozott. Donald Trump amerikai elnök, a múlt heti NATO csúcson egyértelművé tette: átértékeli országa szövetségesi részvételét a szervezetben, s bár a napokban végre kiejtette száján az alapokmány 5. cikkelyének érvényben maradását – vagyis, ha egy NATO-tagországot támadás éri, akkor azt valamennyi társország maga elleni támadásnak tekinti –, ezt tanácsos olyan taktikai trükkét kezelni, miként Orbán szokásos pávatáncait. Nem véletlen, Angela Merkel és Jean-Claude Juncker egybehangzó nyilatkozata arról, hogy: „Európának magának kell gondoskodnia saját védelméről”.

Bár Trump és Orbán politikai céljai számos pontos fedik egymást, ismeretes, viszonyuk nem alakult úgy, ahogy azt a magyar miniszterelnök korábban remélte.

Ugyanakkor aligha kétséges, hogy az európai struktúrák – benne a NATO – gyöngítése továbbra is kölcsönös szenvedélyük maradt, minként az a furcsa viszony is, mely az oroszokhoz fűzi őket, s aminek igazi természetét, mélységét és veszélyeit majdani vizsgálatoknak kell tisztázniuk. Az Egyesült Államokban az efféle vizsgálatok már megindultak.

Európa persze – és főként a németek – továbbra is elkötelezettek lesznek az ISIS leküzdésében, a szír válság felszámolásában s az iraki helyzet normalizálásában, de tény: ezt elsősorban saját erőkre támaszkodva kell és lehet majd levezényelni.

Mindebből logikusan következik két stratégiai szempont, melyeket a magyar demokratikus pártok aligha kérdőjelezhetnek meg:

Az egyik, hogy támogatniuk kell az európai haderő felállítását, s az e haderőre támaszkodó európai közel-keleti szerepvállalás minőségi átalakítását.

A másik: minthogy az amerikai elnök stratégiai elképzeléseiből láthatóan kikerült Európa biztonságának támogatása egy esetleges orosz agresszióval szemben, így nem az amerikai, hanem az európai érdekekhez kell igazítani minden magyar katonai missziós szerepvállalást. Különösen, ha azok továbbra is csak az Orbán-kormány belpolitikai céljainak rendelődnek alá.

Következésképp, indokolt e pártok részéről a Fidesz által benyújtott mostani parlamenti határozat elutasítása.

 

2017. június 11.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

A Fico-kormány átneveli a közmédiát

A populista-nacionalista szlovák kormány neki kezes intézményre akarja lecserélni a közmédiát. Már elfogadta az erre vonatkozó >

Tovább

Nehogy tragikus hős legyen

Míg a kérdésén gondolkodtam, „Hogy bírod lelkileg ezt a sok valóságot a fejedben?”, ő már válaszolt >

Tovább

Politikai válság Horvátországban

Paul Lendvai azt írja a horvát választás után, hogy a zágrábi politikában jelenleg minden elképzelhető. Válság >

Tovább

Veszélyes lehet-e ez az ember Orbán számára?

Nemigen fordul elő, hogy valaki veszélyessé válik Orbán Viktor számára, de most valami megmozdult az országban, >

Tovább

A szélsőjobb át akarja venni Európát és Meloni mutatja hozzá az utat

Ezt írja Rómából a New York Timesban David Broder, aki nemrégiben könyvet jelentetett meg a mai >

Tovább

Orbán illúziói a nagyságról

Orbán hiú reményei összeomlottak. A miniszterelnök azt remélte, hogy egy nacionalista, bevándorlás-ellenes, Putyin-párti ellenforradalmat vezethet Európa >

Tovább

Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia

A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >

Tovább

A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről

Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >

Tovább

Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?

Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >

Tovább

A világ a háború szélén áll

Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >

Tovább

A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar

Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >

Tovább

Az ember, aki kihívja Orbán Viktort

A kormány elbizonytalanodása kézzel fogható. A kegyelmi ügy keményen eltalálta Orbánékat, annál is inkább, mert a >

Tovább