2023. december 6. Szerda
Ma Miklós, Csinszka, Gyopár, Gyopárka névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

A döntés

Öreg Dezső
Öreg Dezső
A döntés
Segítő kéz (the-wild-rover rajza)

Ara nélküli menyegző – írta az egyik függetlennek tartott itteni jó nevű rtv on-line kiadásának Megjegyzések rovatában egy olvasó a kranji Balkán-értekezlet kapcsán. Boris Tadić elnök távolmaradására célzott. Szembeötlő, hogy nemcsak a kormányhoz és Tadićhoz közeli médiumok támogatták a szerb elnök döntését. Az is szembeötlő, hogy a találkozó napján nagy figyelem övezte az eseményt, és hogy az itteni hírügynökségek meg az elektronikus médiumok gyorsan és bőven taglalták az uniós tisztségviselők távollétét, illetve a bővítési biztos váratlan távozását.

Az, akit érdekelt a téma-nagyon úgy tűnik, hogy az itteni átlagpolgár is odafigyelt rá – a konferencia előtti napokban minden részletről tájékozódhatott. És a nagy többség egészen biztosan elégedett az elnök elutasító magatartásával. A sajtó azt sugallja, hogy Brüsszelben sem vették zokon döntését. Bebizonyítottuk, hogy Szerbia nélkül nem megy a kapcsolatok rendezése a Balkán nyugati felében. Azok, akik egy kissé távolabbra is hajlandók tekinteni, tudják, hogy Belgrádnak és Pristinának előbb-utóbb olyan kapcsolatokat kell létesítenie, amelyeket Európában is együttműködésnek lehet nevezni. Az egymás közötti kommunikációt bizonyára még az idén meg kell kezdeni. Érdeke Szerbiának is, ha tovább akar lépni az Unió felé vezető úton. Belgrád azonban uniós szervezésben adná be szívesebben a derekát. Méghozzá úgy, hogy az Unió előbb külön-külön tárgyaljon az érintettekkel, tehát a szerbiai és a koszovói vezetőkkel, és csak utána közvetítsen közöttük. És ebbéli szándékának megvalósításában Spanyolország lesz segítségére. A soros elnöklő ugyanis a kranji előkészületek hajrájában jelentette be, hogy júniusban Szarajevóban szerveznek egy Balkán-találkozót, ahová Koszovót nem független országként, hanem UNMIK-Koszovóként hívják meg. Madrid teheti, Spanyolország nem ismerte el Koszovó függetlenségét. Akkor miért utazott volna Szerbia elnöke Kranjba? Hogy gyöngítsen hazai pozícióin? Meg júniusig döntés születhet a hágai Nemzetközi Bíróságon a Szerbia kontra Koszovó ügyben, ami után Belgrádnak lesz mihez tartania magát.

De benne volt az elnök döntésében egészen biztosan az is, hogy ne Ljubljana és Zágráb hozza össze, ültesse egy asztalhoz Pristina és Belgrád képviselőit. Ez is az itteni közvéleménynek szólt. Csak egy dologról nem beszél ebben a pillanatban senki Szerbiában. Mi lesz, ha a koszovói politikusok júniusban nem jelennek meg Szarajevóban? Ismerve őket és a koszovói albánok gondolkodásmódját meg elvárásait, ez csöppet sem kizárt. Még akkor sem, ha nyugati istápolóik megpróbálják befolyásolni őket. És akkor hiába hivatkoznánk arra, hogy Szerbia a térség vezető országa, hogy Pristina szembe megy a nemzetközi közösséggel, attól még nem lenne elégedett Brüsszel, és nem jutnánk közelebb az Unióhoz. Hacsak időközben nem kerül Hágába a boszniai szerbek volt parancsnoka meg az akkori horvát krajinai apródja. Akiknek, miután a szerb katonaság megvonta tőlük a vendéglátást, titokzatosan nyomuk veszett, és az itteni titkosszolgálatok sem tudják kideríteni, hol is bujkálnak. Szóval, ha ne adj isten(!), véletlenül nyomukra jutnánk, akkor az uniós illetékesek szerint sok mindent elnéznének Szerbiának, és soron kívül kezelnék ügyeit. Ezt ígérte az Unió szerbiai jelentéstevője. Aki, lévén szlovén, azt is mondta, hogy Boris Tadić két hete Ptujban még azt ígérte a szlovén és a horvát miniszterelnöknek, hogy ott lesz a kranji csúcson, ahol névtáblák és funkciók nélkül szerepelnek majd a résztvevők. Aztán meggondolta magát – mondta a jelentéstevő. Aki nem tudná miért, érdeklődjön Madridban.

Egy baj azért mégis van Boris Tadić döntésével. Az, hogy győzelemként élik meg és ünneplik Szerbiában. Egy uniós tagállam és egy tagjelölt ország fölötti győzelemként kezeli a sajtó. Tehát az azokon aratott győzelemként, akiknek a segítségére, jóindulatára, felénk nyújtott kezére még egészen biztosan szükségünk lesz. Nem csak Koszovó ügyében.

2010. március 21.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Az orosz hatóságok hozzanak létre új birodalmat Európában

Ezt sugallták a Kreml propagandistái az Russia-1 orosz állami televízióban. Az ötletet Vlagyimir Szolovjov, a Kreml-sajtó >

Tovább

Az EU-nak van B terve Orbán ellen

A Die Presse brüsszeli tudósítója úgy tudja, hogy az EU-nak van B terve arra az esetre, >

Tovább

Mit tesz Európa, ha Trump nyer?

A konzervatív lap körképe arra jut, hogy benne lesz Európa a slamasztikában, ha Amerikában Trump nyer >

Tovább

Putyin szentháromság fantomja

A Frankfurter Allgemeine Zeitung arra emlékeztet, hogy Putyin a napokban Oroszország, Ukrajna és Belarusz szentháromságáról beszélt, >

Tovább

Befagyott világ, ha magyar

Zárszóként például most arról, hogy a kormánypárti képviselők tegnapelőtt a parlament folyosóján egyetlen szó nélkül mentek >

Tovább

Izraelre nyomás nehezedik, hogy engedjen a „terroristák vétójának”

John Bolton szerint bármilyen fegyvernyugvás viszont csupán a Hamász túlélési esélyeit növeli. Trump volt nemzetbiztonsági tanácsadója, >

Tovább

Hogy mit tesz a háború, azt jól lehet mérni Németország példáján

Hiszen az elején Scholz kancellár próbált kimaradni a viszályból, jelenleg viszont nincs jobb barátja Ukrajnának. Legutóbb >

Tovább

Válságban

Ahogy 1942-44-ben a Horthy-rendszer, 1986-88-ban a Kádár-rendszer belvilágában határoztatott meg az ország sorsa, 2022-24-ben a hatalom >

Tovább

A Hamász elleni háborúban Izrael tragikus választás elé került, mert csak rossz döntést hozhat – mindkettő katasztrófába vezet.

Így értékeli Jonathan Freedland, a Guardian szemleírója, aki bevallja: származása folytán érintett a viszályban. Mint rámutat, >

Tovább

Most először úgy tűnik, hogy Putyin nyerheti meg a háborút – egyelőre

Az a legnagyobb előnye, hogy Európa nem határozta meg, mit szeretne elérni. Így megrendíti azt a >

Tovább

Orbán miatt kudarc fenyegeti az uniós csúcsértekezletet

A magyar vezető ugyanis kitart amellett, hogy elutasítja az Ukrajna ügyében kidolgozott javaslatokat. Még a kilátásba >

Tovább

Csak virtuálisan

Ázsia bennünk van, az Urál hegység igazából az osztrák–magyar határnál húzódik, bár nem látható. Ha netán >

Tovább