2023. február 2. csütörtök
Ma Karolina, Karola, Aida névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

A döntés

Öreg Dezső
Öreg Dezső
A döntés
Segítő kéz (the-wild-rover rajza)

Ara nélküli menyegző – írta az egyik függetlennek tartott itteni jó nevű rtv on-line kiadásának Megjegyzések rovatában egy olvasó a kranji Balkán-értekezlet kapcsán. Boris Tadić elnök távolmaradására célzott. Szembeötlő, hogy nemcsak a kormányhoz és Tadićhoz közeli médiumok támogatták a szerb elnök döntését. Az is szembeötlő, hogy a találkozó napján nagy figyelem övezte az eseményt, és hogy az itteni hírügynökségek meg az elektronikus médiumok gyorsan és bőven taglalták az uniós tisztségviselők távollétét, illetve a bővítési biztos váratlan távozását.

Az, akit érdekelt a téma-nagyon úgy tűnik, hogy az itteni átlagpolgár is odafigyelt rá – a konferencia előtti napokban minden részletről tájékozódhatott. És a nagy többség egészen biztosan elégedett az elnök elutasító magatartásával. A sajtó azt sugallja, hogy Brüsszelben sem vették zokon döntését. Bebizonyítottuk, hogy Szerbia nélkül nem megy a kapcsolatok rendezése a Balkán nyugati felében. Azok, akik egy kissé távolabbra is hajlandók tekinteni, tudják, hogy Belgrádnak és Pristinának előbb-utóbb olyan kapcsolatokat kell létesítenie, amelyeket Európában is együttműködésnek lehet nevezni. Az egymás közötti kommunikációt bizonyára még az idén meg kell kezdeni. Érdeke Szerbiának is, ha tovább akar lépni az Unió felé vezető úton. Belgrád azonban uniós szervezésben adná be szívesebben a derekát. Méghozzá úgy, hogy az Unió előbb külön-külön tárgyaljon az érintettekkel, tehát a szerbiai és a koszovói vezetőkkel, és csak utána közvetítsen közöttük. És ebbéli szándékának megvalósításában Spanyolország lesz segítségére. A soros elnöklő ugyanis a kranji előkészületek hajrájában jelentette be, hogy júniusban Szarajevóban szerveznek egy Balkán-találkozót, ahová Koszovót nem független országként, hanem UNMIK-Koszovóként hívják meg. Madrid teheti, Spanyolország nem ismerte el Koszovó függetlenségét. Akkor miért utazott volna Szerbia elnöke Kranjba? Hogy gyöngítsen hazai pozícióin? Meg júniusig döntés születhet a hágai Nemzetközi Bíróságon a Szerbia kontra Koszovó ügyben, ami után Belgrádnak lesz mihez tartania magát.

De benne volt az elnök döntésében egészen biztosan az is, hogy ne Ljubljana és Zágráb hozza össze, ültesse egy asztalhoz Pristina és Belgrád képviselőit. Ez is az itteni közvéleménynek szólt. Csak egy dologról nem beszél ebben a pillanatban senki Szerbiában. Mi lesz, ha a koszovói politikusok júniusban nem jelennek meg Szarajevóban? Ismerve őket és a koszovói albánok gondolkodásmódját meg elvárásait, ez csöppet sem kizárt. Még akkor sem, ha nyugati istápolóik megpróbálják befolyásolni őket. És akkor hiába hivatkoznánk arra, hogy Szerbia a térség vezető országa, hogy Pristina szembe megy a nemzetközi közösséggel, attól még nem lenne elégedett Brüsszel, és nem jutnánk közelebb az Unióhoz. Hacsak időközben nem kerül Hágába a boszniai szerbek volt parancsnoka meg az akkori horvát krajinai apródja. Akiknek, miután a szerb katonaság megvonta tőlük a vendéglátást, titokzatosan nyomuk veszett, és az itteni titkosszolgálatok sem tudják kideríteni, hol is bujkálnak. Szóval, ha ne adj isten(!), véletlenül nyomukra jutnánk, akkor az uniós illetékesek szerint sok mindent elnéznének Szerbiának, és soron kívül kezelnék ügyeit. Ezt ígérte az Unió szerbiai jelentéstevője. Aki, lévén szlovén, azt is mondta, hogy Boris Tadić két hete Ptujban még azt ígérte a szlovén és a horvát miniszterelnöknek, hogy ott lesz a kranji csúcson, ahol névtáblák és funkciók nélkül szerepelnek majd a résztvevők. Aztán meggondolta magát – mondta a jelentéstevő. Aki nem tudná miért, érdeklődjön Madridban.

Egy baj azért mégis van Boris Tadić döntésével. Az, hogy győzelemként élik meg és ünneplik Szerbiában. Egy uniós tagállam és egy tagjelölt ország fölötti győzelemként kezeli a sajtó. Tehát az azokon aratott győzelemként, akiknek a segítségére, jóindulatára, felénk nyújtott kezére még egészen biztosan szükségünk lesz. Nem csak Koszovó ügyében.

2010. március 21.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Mire van szüksége Ukrajnának, hogy győzzön?

A Wall Street Journal vezércikke szerint nem kérdéses, hogy meg kell adni Ukrajnának az általa kért >

Tovább

Orbán Viktor ellen NATO-vizsgálat indul a tisztikar megtizedelése miatt

Budapest szerint azonban nincs politikai oka annak, hogy százával küldik nyugdíjba a tiszteket. A védelmi miniszter >

Tovább

Megint rossz lóra tett Orbán Viktor, és senki nem érti, hogy miért

Orbán pedig szerintem azt gondolja, hogy ezt a háborút Oroszország nem veszítheti el, annak győzelme után >

Tovább

Egyedül a politikában sem megy

A jelenlegi közvélemény-kutatások többsége szerint 2024-ben Biden ugyanolyan simán megnyerné az elnökséget Trump ellen, mint 2020-ban. >

Tovább

Magyar kormány: összeesküvés műve a korrupciós index

Kovács Zoltán összeesküvést lát amögött, hogy Magyarország immár a legutolsó helyre került az uniós államok sorában >

Tovább

Die Welt: Szinte kizárt, hogy győzhessenek az ukránok

A lap szerint minden nappal kisebb lesz a siker esélye, mivel Kijev kifogy az emberből és >

Tovább

A kínai elnök nem szeretne szívóágra kerülni a háborúban, ezért nem hajlandó segíteni Oroszországnak

Pedig, ha szállítana fegyvereket, az megfordítaná a harcok menetét, csakhogy Hszi azt bizonyítja, hogy vannak korlátai >

Tovább

Rendezni végre közös dolgainkat

Egy választásos önkényuralmi rendszerben az ellenzéki szerveződéseknek öt szakasza van a választási vereség után. Az első >

Tovább

Orbán Viktor paranoiája

Orbán Viktor üldözési mániájának a következménye, hogy eltávolítják az „aggályos tiszteket a Honvédségtől. Összesen nagyjából 200 >

Tovább

Tankok Ukrajnának: a cél a győzelem

A Der Standard elemzése azt emeli ki, hogy a Nyugat azért ad páncélosokat Ukrajnának, mert azt >

Tovább

Orbán taktikájának kudarca a cseheknél

Ez év első fontos európai választásán, Csehországban, a politikai újonc volt tábornok 58-42 arányban legyőzte a >

Tovább

Titkosszolgálat és „dollárbaloldal”

A magyar kormány azzal vádolja az ellenzéket, hogy az törvénytelen anyagi támogatást fogadott el külföldről. A >

Tovább