Ma Zita, Mariann, Anasztáz névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Hősünk romokban
A kiállítás megalkotói és megrendelői valószínűleg őszintén hiszik, hogy az élet értelme bekerülni a politikai elitbe, a körön belülre, bármi áron. Petőfi viszont verseivel és életével pont az ellentéte ennek az elvtelen karrierizmusnak, ellentmond a NER alapeszméjének. Eva Horvath-Bentz (Kanadai Hírlap):
Így ünnep előtt gyerekek hadát terelik a Petőfi Irodalmi Múzeumba, hogy elmagyarázzák nekik, ki is volt Petőfi Sándor.
A kiállítás egyetlen sunyi inszinuáció, megrágalmazza a költő személyét, a szabadság eszméjét, minden polgári jogot és szociális haladást.
Petőfit gyávának, s rossz választásai során magát veszedelmekbe manőverező lúzernek állítja be.
Ezért a cím „Ki vagyok én?“, vers népies korszakából, és az alcím „Petőfi választásai“.
Viszonylagos jómódban telik gyerekkora, de a család tönkremegy, és ő jelentkezik a hadseregbe, ahol „halovány katona“.
Ezután színésznek áll, nagyon szűkösen él, 1844 telén verseivel elindul Debrecenből Pestre.
A Nemzeti Kör, Vörösmarty Mihály, liberális értelmiségiek és a nemesi elit tagjai támogatják. Szülőföldjén is nagy a sikere. Kritikusai támadják, de kultusza már kialakulóban.
Petőfi népies korszakát és szerelmes verseit kellő részletességgel mutatja be kiállítás, de utána mi is következik?
Megalakul a Tízek Társasága, „céljuk önálló folyóirat indítása volt“ – áll hatalmas fehér táblán. Ez így egész jól hangzik, csakhogy a cenzúra a Pesti Füzetek megjelenését nem engedélyezte, ezt viszont már nem kötik a látogatók orrára.
Innentől a kiállítást az dominálja, amit elhallgat.
Főleg a márciusi események, különösen március 15-e az, ami hiányzik erről a kiállításról. Aki nem tudja, itt biztosan nem fogja megtudni, hogy mi minden történt ezen a napon.
„A Petőfiék által kialakított szokatlan keretek látványos főpróbája 1848 március 15-e volt. Magyarországon elsöként hívtak össze népgyülést, ennek segítségével vált Petőfi a pesti forradalom legfontosabb alakjává és jelképévé.“ Ez a kiállítás legradikálisabb mondata, s ennél többet itt nem is tudunk meg Petőfi napjáról.
Kicsi táblákon lépkedve, újra meggyőződhetünk róla, hogy március 15-én nem történt semmi említésre méltó.
Vagy ha igen, akkor az valami rossz és megvetendő, Petőfi is, mint olvashatjuk, elszigetelődött.
Czakó Zsigmond 1848 március 13-án lett öngyilkos, mert bemutatás előtt álló darabját, melyet baráti körben felolvasott, többen kritizálták. Ez a tragikus esemény történt márciusban, a kiállítás erre fokuszál, nem tudni miért. Falon idézet egy Petőfi versből „Tollammal én embert ütök“.
Március 15-ét továbbra se találjuk, a „12 pont“ itt teljesen ismeretlen, de legalább a Nemzeti dalt fellelhetjük üveg mögött, alatta kard, poharak, kancsó. Mintha egy bordal lenne, semmi más. Azt is megtudhatjuk, hogy Petőfiről rengeteg legenda él, erre már a kiállítás elején felhívják figyelmünket. Ennél a pontnál eszünkbe juthat, hogy talán egész Március 15-e is csak egy legenda, semmi több, minden lehetséges.
A költő szomorú és rossz választásai nyomán sikertelen, az események nem az ő „elképzelt forgatókönyvét követték“.
„Az igazi illúzióvesztés, mint megtudjuk, 1848 júniusában Kiskun választókörzetben elszenvedett kudarc. Nem került be az immár nem rendi, hanem népképviseleti országgyűlésbe. (…) Petőfinek nem sikerült az újabb életformaváltás, nem tudott bekerülni a politikai elitbe.“ – hirdetik fehér betűk sötét alapon egy rendkívül dekoratív táblán.
Ez volt hát Petőfi baja, hogy nem tudott bekerülni a politikai elitbe, pedig mennyire szeretett volna.
Ennél rosszindulatúbb mondatot a szabadság költőjéről nehéz elképzelni. A kiállítás megalkotói és megrendelői valószínűleg őszintén hiszik, hogy az élet értelme bekerülni a politikai elitbe, a körön belülre, bármi áron. Petőfi viszont verseivel és életével pont az ellentéte ennek az elvtelen karrierizmusnak, ellentmond a NER alapeszméjének. Máig ható kultuszát le kell rombolni – tűzték ki célul a kiállítás gazdái, s összehozták ezt az öt teremre nyújtott szemfényvesztést a róla elnevezett múzeumban.
Rosszul választott – mondják ők – pedig már milyen híres volt, lakása is volt, biztos állása és pont az egeket verdeső hírnév idején lett ő a világszabadság költőjévé. Rossz választás volt, tisztességes ember így nem viselkedik. Meg is lett az eredmény, magára vessen.
Az utolsó előtti négyzetalakú lapocska a földön 1848-49 teléről tudósít: Petőfi „honvédszázados Debrecenben, majd Erdélyben Bem őrnaggyá lépteti elő. A hadvezetéssel történt összetűzése után lemond rangjáról.“ Rangját később visszakapja.
Aztán a fehéregyházi ütközet, melyet a költő lőtávolon kívülről szemlél, majd menekül, de eltűnik.
Újra a sejtetés. Pedig aki gyáva, inkább megy máshova, mint harctérre.
Nem esett el, nem halt hősi halált, csak eltűnt. Bárkivel megeshet. Erről szól ez a kiállítás.
Petőfi volt, Petőfi nincs.
Egy legendával kevesebb, egy gonddal is.
Már akinek!
Következő cikk: Törvénnyel tiltanák be a Heineken csillagát
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Von der Leyen ismétel, vagy?
Az Economist úgy ítéli meg, hogy von der Leyen nagy esélyes ugyan, mégsem lesz könnyű elérnie, >
A Fico-kormány átneveli a közmédiát
A populista-nacionalista szlovák kormány neki kezes intézményre akarja lecserélni a közmédiát. Már elfogadta az erre vonatkozó >
Nehogy tragikus hős legyen
Míg a kérdésén gondolkodtam, „Hogy bírod lelkileg ezt a sok valóságot a fejedben?”, ő már válaszolt >
Politikai válság Horvátországban
Paul Lendvai azt írja a horvát választás után, hogy a zágrábi politikában jelenleg minden elképzelhető. Válság >
Veszélyes lehet-e ez az ember Orbán számára?
Nemigen fordul elő, hogy valaki veszélyessé válik Orbán Viktor számára, de most valami megmozdult az országban, >
A szélsőjobb át akarja venni Európát és Meloni mutatja hozzá az utat
Ezt írja Rómából a New York Timesban David Broder, aki nemrégiben könyvet jelentetett meg a mai >
Orbán illúziói a nagyságról
Orbán hiú reményei összeomlottak. A miniszterelnök azt remélte, hogy egy nacionalista, bevándorlás-ellenes, Putyin-párti ellenforradalmat vezethet Európa >
Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia
A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >
A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről
Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >
Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?
Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >
A világ a háború szélén áll
Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >
A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar
Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >