Ma Zita, Mariann, Anasztáz névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Romániába megy a pápa – Budapest nem örül
„A pozícióink jelenleg kifejezetten gyengék a Vatikánban. Ferenc pápa nem csak azt nem felejti el, hogy a magyar kormánynak mi az álláspontja menekültügyben, de a magyar katolikus vezetés is a konzervatív, így a pápával inkább szemben álló táborhoz tartozik, nyilván ez sem jön jól egy ilyen helyzetben.” Kósa András (Magyar Nemzet):
2018. december 1-je minden bizonnyal a modern román történelem egyik legfontosabb dátuma lesz, ekkor ünneplik majd ugyanis az Erdély és Románia egyesülését kimondó gyulafehérvári országgyűlés századik évfordulóját. Mint még júniusban készített interjúnkban Stefano Bottoni, a Románia és Magyarország történetét egyaránt kutató olasz származású történész elmondta, a dátum és az esemény jelentősége a román történelemben még az 1920. június 4-i trianoni békeszerződését is felülmúlja.
„Ami a magyarok számára a vég kezdete, azaz 1918. december 1-je, az a románoknak a betetőzés. Biztos vagyok benne, hogy míg 2018. december 1-jén nagy ünnepségek lesznek Romániában, addig Trianon százéves évfordulójára különösebben senki nem fog emlékezni” – fogalmazott akkor Stefano Bottoni. A történész nem tévedett, a Magyar Nemzet információi szerint Romániában már most előkészületek folynak, hogy a centenáriumnak komoly nemzetközi visszhangot adjanak.
Az eseménysorozat és annak megalapozása azonban a jelek szerint sajátos kelet-európai gellert kaphat, és felszínre hozhat néhány történelmi ellentétet a két ország között. Több egymástól független – magyar és román – forrásból is úgy értesültünk, hogy a román diplomácia intenzív és sikeresnek tűnő tárgyalásokat folytat a Vatikánnal Ferenc pápa meghívásáról az évfordulóra. A katolikus egyházfő látogatása jelenleg szinte biztosnak tűnik keleti szomszédunkban, egy magyar forrásunk szerint még a végleges időpont a kérdés, elképzelhető, hogy az út végül 2019 elejére csúszik majd. (Valamilyen aktualizálható száz évvel ezelőtti eseményt nyilván így sem lenne nehéz találnia az akkori román kormányzati szerveknek.)
A magyar külügyminisztériumhoz eljutott információk szerint ugyanakkor Ferenc pápa útját szándékosan úgy szerveznék meg, hogy magyar (katolikus) kegyhelyeket ne keressen fel a szentatya. Ezt magyar részről forrásaink szerint egyértelműen magyarellenes gesztusként értékelik. Egy minisztériumi informátorunk elmondta: a magyar diplomácia még némi ellen-lobbival is megpróbálkozott, a siker esélye nélkül. „A pozícióink jelenleg kifejezetten gyengék a Vatikánban. Ferenc pápa nem csak azt nem felejti el, hogy a magyar kormánynak mi az álláspontja menekültügyben, de a magyar katolikus vezetés is a konzervatív, így a pápával inkább szemben álló táborhoz tartozik, nyilván ez sem jön jól egy ilyen helyzetben” – mondta az ügy részleteire rálátó forrásunk. Ezt a helyzetet még a nemrég létrehozott „keresztényüldözések elleni államtitkárság” sem kompenzálja egyelőre.
Úgy tudjuk, a magyar fél ellenérzéseit nem elsősorban az táplálja, hogy Ferenc pápa úgy keresi fel Romániát, hogy kihagyja Magyarországot: mivel a vatikáni helyzettel a magyar kormányban is tisztában vannak, eleve nem tápláltak illúziókat egy esetleges itteni látogatást illetően. Sőt, információink szerint nemrég egy KDNP-s vezető egy nem nyilvános beszélgetésen még azzal is „tréfálkozott”, hogy „egy ilyen pápát” (itt Ferenc melegekkel, menekültekkel, abortusszal kapcsolatos nézeteire célzott) mi nem is nagyon szívesen hívnánk meg.
Ennek ellenére a magyar ellenérzések érezhetően erősödtek a román diplomáciával szemben az utóbbi időben. Úgy tudjuk, ennek része volt az is, hogy a Külügyminisztériumban nem hivatalos „utasítást” adtak ki, amiben „munkajogi következmények” említése mellett tanácsoltak el minden diplomatát és külügyi dolgozót a december 1-je alkalmával a román nagykövetségek által szervezett fogadásoktól. Román forrásaink szerint a kedd este Budapesten tartott megemlékezésen sem jelent meg senki a Bem térről (úgy tudjuk, Magyarországot a Köztársasági Elnöki Hivatal egyik tisztviselője képviselte, arról nincs információnk, hogy esetleg más minisztériumból megjelentek-e vezetők), amit román részről sérelmeztek is. „A magyar politikusok rendszeresen utaznak hozzánk kampányolni, akár bejelentés nélkül is, mert »magánlátogatásként« teszik, és nem egyszer a román kormányt is bírálják, amire mi rendszerint egy szót sem reagálunk. Erre Budapest részéről egy ilyen gesztusra nem képesek” – mondta egy forrásunk. (…)
Következő cikk: Elhunyt Szabó Gizella
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Von der Leyen ismétel, vagy?
Az Economist úgy ítéli meg, hogy von der Leyen nagy esélyes ugyan, mégsem lesz könnyű elérnie, >
A Fico-kormány átneveli a közmédiát
A populista-nacionalista szlovák kormány neki kezes intézményre akarja lecserélni a közmédiát. Már elfogadta az erre vonatkozó >
Nehogy tragikus hős legyen
Míg a kérdésén gondolkodtam, „Hogy bírod lelkileg ezt a sok valóságot a fejedben?”, ő már válaszolt >
Politikai válság Horvátországban
Paul Lendvai azt írja a horvát választás után, hogy a zágrábi politikában jelenleg minden elképzelhető. Válság >
Veszélyes lehet-e ez az ember Orbán számára?
Nemigen fordul elő, hogy valaki veszélyessé válik Orbán Viktor számára, de most valami megmozdult az országban, >
A szélsőjobb át akarja venni Európát és Meloni mutatja hozzá az utat
Ezt írja Rómából a New York Timesban David Broder, aki nemrégiben könyvet jelentetett meg a mai >
Orbán illúziói a nagyságról
Orbán hiú reményei összeomlottak. A miniszterelnök azt remélte, hogy egy nacionalista, bevándorlás-ellenes, Putyin-párti ellenforradalmat vezethet Európa >
Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia
A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >
A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről
Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >
Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?
Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >
A világ a háború szélén áll
Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >
A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar
Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >