Ma Ervin, Klétusz névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Scheppele: az alaptörvény módosítása alááshatja az EU jogrendjét
„Ugyanezt állítja most Oroszország kormánya is az Emberi Jogok Európai Egyezményével kapcsolatban, szóval úgy tűnik, ez egy olyan újabb jogi formula, ami Oroszországból vándorolt Magyarországra.” Budapest Beacon:
Kim Lane Scheppele, a Princeton Egyetem kutatója szerint a magyar miniszterelnök az Európai Unió (EU) törvényeinek kiskapuit kihasználva megpróbálhatja elkerülni, hogy akár egyetlen menekültet is be kelljen fogadnia az EU szélesebb közös teherviselési indítványának keretein belül, ám amennyiben válogatás nélkül használják ezeket a kiskapukat – amitől lehet tartani Magyarország esetében –, akkor az akár az unió jogrendjét is alááshatja.
Orbán Viktor október 2-án este, a kvótareferendum eredményeinek előzetes megismerését követően jelentette be, hogy az alaptörvény módosítását javasolja a parlamentnek, mert „az emberek akaratát rögzíteni kell az alaptörvényben”, (ugyanakkor arról már nem tett említést, hogy több mint 13 milliárd forintból sikerült összehoznia egy érvénytelen népszavazást – a szerk.)
Arról a Budapest Beacon is részletesen beszámolt, milyen változtatásokat szeretne eszközölni a kormány az alaptörvényen, ám van ezek között egy, amelyet érdemes egy kicsit közelebbről is megvizsgálni. Ez az „alkotmányos identitás” fogalma, amely az uniós szakzsargon szerint egy joghézag. Ez a joghézag lehetővé teszi, hogy egy tagállam megkerülje az EU-s törvényeket.
„Az »alkotmányos identitás« az EU jogrendjében az a kód, melyre azokban az ügyekben hivatkozik egy tagállam, amikor saját nemzeti hagyományai, törvényei és érdekei olyannyira különlegesek, hogy azok esetében nem követhetik az EU egyes törvényeit” – magyarázta a Princeton Egyetem Woodrow Wilson Szociológiai és Külügyi Iskolájának professzora a Budapest Beaconnek adott interjújában.
Az unió alapszerződésének második cikkelye ezt a kifejezést jelöli meg a kevés lehetséges kifogás egyikeként, amennyiben egy tagállam saját jogrendjét ki szeretné vonni az EU jogrendjének megfeleltetése alól.
Nem lenne példa nélküli, hogy egy tagállam az „alkotmányos identitásra” hivatkozik. Scheppele szerint „a német kormány többször hivatkozott erre, mint bármely más tagállam, amikor az EU törvényeiben előírt követelményeknél magasabb mércét állítottak maguk elé.” Magyarország esetében azonban nem erről van szó: nehéz lenne a mentességet olyan ügyben kérni, amelyben a tagállam alacsonyabb mércének akar megfelelni, mint amit az unió előír – figyelmeztetett.
A Princeton professzora azt gyanítja, hogy a magyarok elbújnak a tény mögé, miszerint a német Szövetségi Alkotmánybíróság mindig is Németország kiváltságosságát bizonygatta ebből a szempontból. „Ugyanezt állítja most Oroszország kormánya is az Emberi Jogok Európai Egyezményével kapcsolatban, szóval úgy tűnik, ez egy olyan újabb jogi formula, ami Oroszországból vándorolt Magyarországra” – tette hozzá.
„A magyar kormány elvégezte a jogi házi feladatát, és igyekezett jogilag ellenállóvá tenni [az alkotmány módosítását] a legnyilvánvalóbb nemzetközi kihívásokkal szemben. Az, hogy az »alkotmányos identitáshoz« fordultak, egy ideig munkát ad majd az Európai Bizottságnak, amíg kitalálják, milyen keretbe foglalható a kötelezettségszegési eljárás, válaszul a közös politika »arcukba vágott« visszautasítására” – magyarázta Kim Lane Scheppele, aki hozzátette, hogy végül majd a Európai Unió Bírósága hozza meg a döntést azzal kapcsolatban, mi kerül be, és mi marad ki az „alkotmányos identitás” indokolta igények közül.
Következő cikk: Guardian: Magyarországon halálos veszélyben van a demokrácia
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Von der Leyen ismétel, vagy?
Az Economist úgy ítéli meg, hogy von der Leyen nagy esélyes ugyan, mégsem lesz könnyű elérnie, >
A Fico-kormány átneveli a közmédiát
A populista-nacionalista szlovák kormány neki kezes intézményre akarja lecserélni a közmédiát. Már elfogadta az erre vonatkozó >
Nehogy tragikus hős legyen
Míg a kérdésén gondolkodtam, „Hogy bírod lelkileg ezt a sok valóságot a fejedben?”, ő már válaszolt >
Politikai válság Horvátországban
Paul Lendvai azt írja a horvát választás után, hogy a zágrábi politikában jelenleg minden elképzelhető. Válság >
Veszélyes lehet-e ez az ember Orbán számára?
Nemigen fordul elő, hogy valaki veszélyessé válik Orbán Viktor számára, de most valami megmozdult az országban, >
A szélsőjobb át akarja venni Európát és Meloni mutatja hozzá az utat
Ezt írja Rómából a New York Timesban David Broder, aki nemrégiben könyvet jelentetett meg a mai >
Orbán illúziói a nagyságról
Orbán hiú reményei összeomlottak. A miniszterelnök azt remélte, hogy egy nacionalista, bevándorlás-ellenes, Putyin-párti ellenforradalmat vezethet Európa >
Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia
A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >
A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről
Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >
Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?
Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >
A világ a háború szélén áll
Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >
A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar
Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >