2024. december 12. csütörtök
Ma Gabriella, Johanna, Franciska névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

A nem

Öreg Dezső
Öreg Dezső
A nem

Nagy volt az elégedetlenség két éve, amikor az államfő az elnökválasztási kampány során – sokak számára váratlanul – Szabadkán megjelent az éjféli misén. Azután hozzászoktunk, hogy az elnök jelenlétével megtiszteli a nem ortodox hívőket is. Vannak közöttünk olyanok, akik ezt övön aluli ütésnek tartják. Mert úgy gondolják, ez az a terület, amelyet ők uralnak, nekik jár. Mint az álmodott, szavatolt képviselői helyek. Nem túlságosan demokratikus gondolkodás. Mert ugye, ez a tökéletlen demokrácia még mindig a legjobb rendszer a világon. Ahogy a néhai brit miniszterelnök fogalmazott: jobbat még nem találtak ki. Mert több lehetőséget kínál. Amelyek között választani is lehet.

Nem fér kétség ahhoz, hogy Szerbia államfőjének, vagy ha úgy tetszik, a Demokrata Párt elnökének minden cselekedete mögött politikát kell látni. Mert amíg államfő valaki, addig álmában is politizál. Számos jóval kisebb kaliberű politikus is ezt teszi. Mert hasznos. Tehát az idén is ott volt a „mi” karácsonyi éjféli misénken. Sőt ezúttal végighallgatta a szlovák evangélikusok és a horvát katolikusok karácsonyi fohászait is. Pedig csupán egy nappal korábban nyilatkozta, hogy övön aluli ütés érte a legerősebb vajdasági magyar párt, a VMSZ részéről, mert a négy képviselő a jövő évi költségvetési törvény ellen szavazott. Amibe, ha nem szavazzák meg, belebukik a kormány.

Nem történt semmi – mondja a párt vezetője, aki soha nem szerepelt ennyi szerbiai újság címoldalán, mint most. Nem történt semmi, a kormány nem bukott meg, mi csak következetesek voltunk, nem akartunk alkotmányellenesen szavazni. Pénz kell, több pénz utakra, iskolákra, vízvezetékre, egészségházakra, tatarozásra, ipari parkokra, sorolja a VMSZ elnöke nyugodt, kimért, meggyőző hangon. De a közösségi érdek, a regionális érdek fontosabb az általánosnál – teszi hozzá nyugodtan, kimérten. Feszültség persze létezik, mert nem mondhatunk le a szerbiai kőolajipar privatizációjából járó tavalyi pénzről – mondja. Ami akkor azért nem érkezett meg az itteni kasszába, mert Vajdaságnak alkotmányellenesen nem volt statútuma. Senki sem mondta, hogy elvszerű emberként, politikusként nem vagyok hajlandó ebben az alkotmányellenes állapotban politikai funkciót betölteni. Nem adom a nevem, nem adom a kezem a szavazáshoz. De hát nem ez a jellemző a politikusra. Mert egyszerűen ez a szakma ilyen. Az érdek élteti. Mi, egyszerű halandók, akik csak akkor politizálunk aktívan, amikor szavazni hívnak bennünket, szeretnénk legalább hinni, hogy olyanokra is szavazhatunk, akik az érdekünkben is lépnek. Ez a keddi négy „nem” látszólag éppen emiatt történt. Csakhogy azt is tudnia kellett annak, aki a döntést meghozta, hogy a négy magyar NEM nem ugyanolyan, mint négy szerb NE. Azt, hogy azonnal bűnbakok leszünk, akik ebben a nehéz pillanatban Szerbiára, a demokratikus hatalomra törnek. Tudniuk kellett, azért politikusok, hogy azonnal a Budapesttel való szövetkezés vádja ér bennünket. Hogy ez miért bűn abban a Szerbiában, amely nyíltan szövetkezik a határon túli szerbekkel, nem világos. De tény, hogy azonnal azt kérdezik: mit akarnak ezek a magyarok? Hiszen megkaptak mindent, hiszen éppen az államfő kérte az itteni magyarokat, iratkozzanak fel a kisebbségi választói névjegyzékre. Ugyanolyan nyomatékkal, mint tette ezt a magyar elnök és az ottani legerősebb ellenzéki párt vezetője. Akivel – komoly újságok írták kormánypárti forrásokra hivatkozva – a VMSZ vezetői megbeszélték a szerbiai költségvetéssel kapcsolatos álláspontot.

Teljesen mindegy, hogy erről esett-e szó közöttük. A VMSZ vezetői természetesen cáfolják. De nem ez a fontos, hanem az, hogy olyasmi történt, ami legenyhébben fogalmazva is rossz fényt vet ránk. Tetejébe eredménytelen próbálkozásnak bizonyult. Pénz akkor sem lesz több. És a viszony sem javul a két párt között. De nem biztos, hogy ez a VMSZ-nek is rossz a nemzeti tanácsi választások előtt. A kampányban egy ellenség nagyon hasznos lehet. Főleg, ha vetélytárs is.

2009. december 27.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Miért kezd ideges lenni Orbán Viktor tábora

A Die Presse szerint, mert a Tisza Párt most először határozottan vezet a Fidesz előtt az >

Tovább

Valóban csak a gazdaság?

A világszerte keletkező háborús gócok még jobban megrendítik a biztonságérzetet. 1939 előtt erre ugyanazt a „békét >

Tovább

Trump nevetséges állásfoglalása

Nevetségesnek minősítette Donald Trump Szíriával kapcsolatos állásfoglalását a New York Timesban Thomas Friedman kommentátor, aki háromszor is >

Tovább

Ki veszi át Szíria irányítását?

Az Economist elemzése azt latolgatja, vajon ki veszi át Szíria irányítását, miközben egyáltalán nem biztos a >

Tovább

Mindenszentek napja Újvidéken

A végtelenül cinikus hangnem, mellyel az államfő a határozottan fellépő tüntetőket illette, mindenesetre valóságos tendenciára mutat >

Tovább

A szír polgárháború tétje az, ki uralja az egész Közel-Keletet

Ezt állapítja meg Neil MacFarquhar, aki csaknem 30 éve dolgozik a New York Timesnál.  Hogy a lázadók >

Tovább

Az Orbánt váltó lengyelek vissza tudnak-e térni a normális állapotokhoz

Sokak szerint Magyarország minden idők legrosszabb uniós elnökségét produkálta a most véget érő félévben, de az >

Tovább

Hogyan borít Orbán kihívója

Magyarországon eddig két dolog volt biztos: a halál, és hogy Orbán győz. De csak eddig volt >

Tovább

Lehet, hogy Meloni lesz Európa aduásza Trumpnál

Bármennyire is úgy gondolja Orbán Viktor, hogy ő az amerikai politikus magától értetődő ideológiai szövetségese. Az >

Tovább

A merkelizmus tragédia Trump és Putyin korában

Ezt fejti ki a volt kancellár most megjelent emlékiratai kapcsán Andreas Kluth, aki bevallja: annak idején >

Tovább

Ez már nem a gyerekekről szólt

Veszíteni rossz. Aki folyton veszít, megsebzett lélekkel létezik, úgy él, mintha véget nem érő sötétség venné >

Tovább

Putyin a pusztításban és a kiutasításban bízik: mi lesz az ukrajnai menekültekkel?

Putyin azon van, hogy romboljon Ukrajnában és lehetőleg minél több embert üldözzön el – már jó >

Tovább