2020. július 13. hétfő
Ma Jenő, Henrik névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Az üzenet

Öreg Dezső
Öreg Dezső
Az üzenet
vimark illustrációja

Boldognak tűnt a vajdasági parlament elnöke – ha szabad ezt a kifejezést használni az itteni képviselőházra –, tehát boldognak tűnt a házelnök, mikor több mint egy évi sorozatos kellemetlenkedés és semmibevétel után aláírhatta a tartomány statútumát. Az sem zavarta túlságosan, hogy a díszülésen nem jelent meg egyetlen díszvendég sem. Pedig meghívta őket. Mert illemtudó. Meghívta a köztársasági elnököt, a kormányfőt és a parlament elnökét, akivel hónapokig együtt járta a szerbiai városokat és bizonygatta: milyen nagyon jó lesz, ha Vajdaság autonóm lesz. Még akkor is, ha csak egy kicsit. Mert tényleg csak egy kicsit adtak abból a szabadságból, aminek divatos vajdasági magyar politikai közhellyel élve arról kellene szólnia, hogy magunk dönthessünk – mondjuk arról –, hogy mit akarunk tenni, mit, mivel és kivel dolgozni, és mire akarjuk költeni a megkeresett pénzt. Erről azonban szó sincs. A hűbéri társadalmi szabályok értelmében az uralkodó és udvartartása gyűjti be a dézsmát, amiből – ha kedve tartja – majd odavet valamit. Amiért szapora farkcsóválásra számít.

Egyelőre valahol itt tartunk Vajdaság autonómiájával. Van is, meg nincs is. Mint a mesebeli ajándék. Nem csoda hát, hogy az államfő nem tartotta fontosnak megjelenni a tartományi parlament díszülésén. De nem Szerbia elnöke lenne, ha aznap nem látogatott volna Vajdaságba. Hogy megcsodálja az egykori római Sirmiumot, a pannoniai és illyricumi hadak fővezérének székhelyét, azt a várost, amelyen keresztül vezetett a híres Via Flaminia: az Európát, Ázsiát és Afrikát összekötő római birodalmi út. Ma egyszerűen Sremska Mitrovicának nevezik, és csak a Fruška Gora választja el Újvidéktől. Singidunumból, Belgrádból indulva egyforma távolságra van Sirmium – Mitrovica és Neoplanta – Újvidék. Egyértelmű, hogy az elnök üzenni akart a vajdaságiaknak, és persze a szerbiaiaknak is. Azt akarta üzenni, hogy számára fontosabb a sirmiumi leletek és a šidi múzeum megtekintése, mint a vajdasági statútum kikiáltása. Mert ha itt lett volna, akkor azt az üzentet küldte volna népének, komolyan gondolja, hogy Vajdaság valami más. Hogy elhiszi nekünk, nem felejtettük el a több száz éves együttélést, hogy értjük egymás nyelvét, ami már csak egyirányú út, hogy ismerjük és tiszteljük egymás szokásait és nem zavar bennünket, ha valaki fordítva veti a keresztet. Kezd már nagyon külsőségesen hatni. Mint külügyminiszterünk kijelentése a magyar határon pénteken éjfélkor, amikor elsőként lépett ki az országból vízum nélkül. „Az, ami másokra vonatkozik, most végre ránk is érvényes. 20 év kellett ahhoz, hogy ismét úgy bánjanak velünk, mint másokkal. Mindenki jegyezze meg a mai eseményt, mert óriási a szimbóluma” – mondta világutazó miniszterünk. Csak azt nem tette hozzá, hogy miért is zártak ki bennünket 20 évig Európából, és hogy miért számítunk továbbra is másodosztályúnak Európában. Még akkor is, ha Vajdaság kapott valamit az autonómiából, abból, amit nyilvánvalóan csak kifelé szántak mutogatni.

Mert a legújabb közvélemény-kutatás szerint Szerbia polgárainak csupán 15 százaléka gondolja úgy, hogy azért kell együttműködni a háborús bűnök kivizsgálásában illetékes hágai  bírósággal, mert fényt kell deríteni az igazságra. Valamivel többen azon a véleményen vannak, hogy az együttműködés a világba való visszatérés záloga. Jóval többen vannak azon a véleményen, hogy csupán annyira kell foglalkozni a háborús bűnökkel, ami elegendő arra, hogy ne rójanak ki ránk újabb szankciókat. Viszont az itteni polgárok majdnem 40 százaléka vallja, hogy semmi áron sem kell szóba állni a nyugati latrokkal, hiszen az eddigi együttműködés teljesen eredménytelennek bizonyult. Csoda-e, ha az államfő, a miniszterelnök és a parlament elnöke is jobbnak látta, ha távol marad az Európa felé kacsingató Vajdaság statútumának kihirdetésétől.

2009. december 19.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Kaczynski kudarca?

Végleg kudarcot vallott Kaczynski álma, hogy Varsóból második Budapest legyen, mert a lengyelek tegnap megmutatták, hogy >

Tovább

Gruevszki megszólalt

A Frankfurter Allgemeine Zeitung most nagy nehezen rávette egy beszélgetésre, amelynek során azt közölte, hogy teljesen >

Tovább

A demokrácia alkonya

Professzorok, szerkesztők, a civil társadalom vezetői hanyatt estek a populista tekintélyelvűség előtt, sőt, együttműködtek azzal. Esettanulmányban >

Tovább

Orbán á la Trump

Annak idején liberálisként és istentagadóként indult, de azután rájött, hogy a vallás politikai hasznot hozhat számára. >

Tovább

Merkel és a populisták

A képviselők úgy vették, hogy szavai támadást jelentenek Trump és Johnson, vagyis azok ellen, akik nem >

Tovább

A világ esik szét amíg az USA visszavonul

A liberális demokráciáknak nincs esélyük, hogy ellensúlyt képezzenek bizonyos területeken Pekinggel szemben, de egyben együtt is >

Tovább

Soros befolyása

A filantróp Soros kora előtt jár, hiszen rájött, mekkora gondok feszítik a világot. Lásd a kelet-európai >

Tovább

Von der Leyen Horvátországban kampányolt

A Bizottság szóvivője ugyan kifejtette, hogy a politikus személyes véleményét mondta el a Néppárt által szervezett >

Tovább

A HDZ győzött, a lengyelek meg még mindig a körmüket rágják

Sokaknak elnyerte a tetszését Plenković miniszterelnök mérsékelt vezetési stílusa mutat rá az Oxfordi Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok >

Tovább

Erkölcsi tisztaság kontra Koszovó?

A szerb elnök szerint országa számára Koszovó függetlensége nem lehet fontosabb, mint az értékek, az erkölcsi >

Tovább

Londoni levél – A „hazai hivatal”

Az itteni belügyminisztériumot 1782 óta Home Office-nak hívják, a kitöltendő kérdőívem fejlécében is ez volt. Tárgyilagos >

Tovább

A szélsőjobb királycsináló lehet Horvátországban

Egy zágrábi történész arra figyelmeztet, hogy az ország az eddiginél sokkal közelebb kerülhet a populista, a >

Tovább