Ma Csaba, Mária névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Az üzenet
Öreg Dezső
Boldognak tűnt a vajdasági parlament elnöke – ha szabad ezt a kifejezést használni az itteni képviselőházra –, tehát boldognak tűnt a házelnök, mikor több mint egy évi sorozatos kellemetlenkedés és semmibevétel után aláírhatta a tartomány statútumát. Az sem zavarta túlságosan, hogy a díszülésen nem jelent meg egyetlen díszvendég sem. Pedig meghívta őket. Mert illemtudó. Meghívta a köztársasági elnököt, a kormányfőt és a parlament elnökét, akivel hónapokig együtt járta a szerbiai városokat és bizonygatta: milyen nagyon jó lesz, ha Vajdaság autonóm lesz. Még akkor is, ha csak egy kicsit. Mert tényleg csak egy kicsit adtak abból a szabadságból, aminek divatos vajdasági magyar politikai közhellyel élve arról kellene szólnia, hogy magunk dönthessünk – mondjuk arról –, hogy mit akarunk tenni, mit, mivel és kivel dolgozni, és mire akarjuk költeni a megkeresett pénzt. Erről azonban szó sincs. A hűbéri társadalmi szabályok értelmében az uralkodó és udvartartása gyűjti be a dézsmát, amiből – ha kedve tartja – majd odavet valamit. Amiért szapora farkcsóválásra számít.
Egyelőre valahol itt tartunk Vajdaság autonómiájával. Van is, meg nincs is. Mint a mesebeli ajándék. Nem csoda hát, hogy az államfő nem tartotta fontosnak megjelenni a tartományi parlament díszülésén. De nem Szerbia elnöke lenne, ha aznap nem látogatott volna Vajdaságba. Hogy megcsodálja az egykori római Sirmiumot, a pannoniai és illyricumi hadak fővezérének székhelyét, azt a várost, amelyen keresztül vezetett a híres Via Flaminia: az Európát, Ázsiát és Afrikát összekötő római birodalmi út. Ma egyszerűen Sremska Mitrovicának nevezik, és csak a Fruška Gora választja el Újvidéktől. Singidunumból, Belgrádból indulva egyforma távolságra van Sirmium – Mitrovica és Neoplanta – Újvidék. Egyértelmű, hogy az elnök üzenni akart a vajdaságiaknak, és persze a szerbiaiaknak is. Azt akarta üzenni, hogy számára fontosabb a sirmiumi leletek és a šidi múzeum megtekintése, mint a vajdasági statútum kikiáltása. Mert ha itt lett volna, akkor azt az üzentet küldte volna népének, komolyan gondolja, hogy Vajdaság valami más. Hogy elhiszi nekünk, nem felejtettük el a több száz éves együttélést, hogy értjük egymás nyelvét, ami már csak egyirányú út, hogy ismerjük és tiszteljük egymás szokásait és nem zavar bennünket, ha valaki fordítva veti a keresztet. Kezd már nagyon külsőségesen hatni. Mint külügyminiszterünk kijelentése a magyar határon pénteken éjfélkor, amikor elsőként lépett ki az országból vízum nélkül. „Az, ami másokra vonatkozik, most végre ránk is érvényes. 20 év kellett ahhoz, hogy ismét úgy bánjanak velünk, mint másokkal. Mindenki jegyezze meg a mai eseményt, mert óriási a szimbóluma” – mondta világutazó miniszterünk. Csak azt nem tette hozzá, hogy miért is zártak ki bennünket 20 évig Európából, és hogy miért számítunk továbbra is másodosztályúnak Európában. Még akkor is, ha Vajdaság kapott valamit az autonómiából, abból, amit nyilvánvalóan csak kifelé szántak mutogatni.
Mert a legújabb közvélemény-kutatás szerint Szerbia polgárainak csupán 15 százaléka gondolja úgy, hogy azért kell együttműködni a háborús bűnök kivizsgálásában illetékes hágai bírósággal, mert fényt kell deríteni az igazságra. Valamivel többen azon a véleményen vannak, hogy az együttműködés a világba való visszatérés záloga. Jóval többen vannak azon a véleményen, hogy csupán annyira kell foglalkozni a háborús bűnökkel, ami elegendő arra, hogy ne rójanak ki ránk újabb szankciókat. Viszont az itteni polgárok majdnem 40 százaléka vallja, hogy semmi áron sem kell szóba állni a nyugati latrokkal, hiszen az eddigi együttműködés teljesen eredménytelennek bizonyult. Csoda-e, ha az államfő, a miniszterelnök és a parlament elnöke is jobbnak látta, ha távol marad az Európa felé kacsingató Vajdaság statútumának kihirdetésétől.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Ki ért minket?
Ha a kormány szemszögéből foglaljuk össze: a magyarok kivételesen intelligensek, tájékozottak és józanok, valamint becsületesek, mert >
Hongkong riasztó példája
A Washington Post vezércikke azt ajánlja mindazoknak, akik nem aggódnak a demokrácia jövője miatt, hogy nézzék >
Az önkényuralom bája
Az európai kereszténydemokrácia 45 utáni árnyoldalait dolgozta fel legújabb könyvében egy Bécsben dolgozó politológus, különös tekintettel >
A bűnvádi eljárást már nem lehet megkerülni Donald Trumppal szemben
Ez veszélyes precedens keletkezhet, arról nem beszélve, hogy az eljárás jól jöhet a politikusnak. Másfelől viszont >
Megvédheti-e a NATO Kelet-Európát?
A NATO esetleg meg tudja védeni kelet-európai tagjait egy orosz agressziótól, de azok belső gondjaival nem >
A Fidesz, a republikánusok és a minimumadó
A republikánusok, illetve magyar illetékesek kölcsönösen egymásra hivatkoznak. A napokban több magyar hivatalosság is azzal érvelt: >
Az ortodox Irán
Ezen a lencsén át az látszik, hogy Putyin háborúja azt célozza: minél átfogóbban és minél hosszabb >
Az eddigi európai rendnek vége
Bármennyire is keserű szembesülni vele, az intézményeken és szerződéseken alapuló európai rendnek immár vége. A biztonságot >
Porosenko: Fegyver, fegyver és még egyszer fegyver kell
A volt ukrán elnök, aki annak idején tető alá hozta Putyinnal a Minszki megállapodást, kizártnak nevezte, >
Az összeomlás forgatókönyvei
Most még az első szakaszban vagyunk, amikor úgy tűnik, hogy az Orbán-rezsim bukdácsol ugyan, de fennmarad, >
Ki kellene terjeszteni a háborút Oroszországra is
De hogy van az, hogy Oroszország nap mint nap bombázhatja saját területéről Harkivot, de Ukrajna nem >
Snyder-Habermas vita a német szerepvállalásról
Ha Putyin azt látja, hogy nem képes elérni célját, simán bejelenti, hogy győzött és valami új >