Ma Elza, Natália, Blanka, Bonita névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Ünnep
Agárdi Gábor
Az emberek szíve télbe öltözött. Ilyenkor kicsit mi is komorabbak, hidegebbek vagyunk, mint egy jégcsap, megyünk lelógó orral az utcán, fázva, az esőtől ázva. Aztán leesik az első hó, mindent letakar, a télapó subája lelket melenget és mindenkit betakar, ráhúzza mindenkire a boldogságot, átmelenget minket karácsonyi hangulattal, és minden ember lelke kicsit szikrázik, mint egy csillagszóró. Szívünk is világít, mint az égők a fán, mint a gyertya az asztalon. A Kisjézus fénylő csillagával mutatja a szeretettel kikövezett utat, az éjféli mise harangjai zengik a fehér karácsony és a születés himnuszát.
Bim – boldog, bam – karácsonyt; bim – a Kisjézus, bam – megszületett, bimbamm – örvendjünk. A kávéházak megtelnek élettel, borvirágos jó reggelt, forralt bor az asztalon, szépen lassan csúszik le a torkokon, vihogó nép, kint hó, mi pedig benn a melegben élvezzük az ünnepet. Ki így, ki úgy.
Karácsonykor mindenki szeleburdi, kicsit mindenki bohó, a fáról leesszük a szaloncukrot majd kis papírgalacsinokat teszünk vissza a fénylő csomagolásba, hogy a nagyi, a család ne vegye észre, hogy az a fán már csak üres, sistergő selyempapír. Végül egymásra nézünk, mindenki mosolyog.
– Hozok egy csomag szaloncukrot – kiálltja apa, a többiek pedig csak bólogatnak, mert a fa úgy szép ahogy van. Minek a díszek összhangját megbolygatni, minek firtatni, hogy ki csente le a fáról szarkamód az édességet.
Ilyenkor a filmszalag is gyorsabban és többször forog, a filmesek készítik a Karácsonyi mesét, és már megszámolni sem lehet hány feldolgozást élt meg Charles Dickens klasszikusa. Idén Robert Zemeckis vette elő varázslatos puttonyát, belerakva Jim Carrey, Gary Oldman, Colin Firth színészi játékát, rászórva egy kis csillagport, majd megrázva az egészet ki is szórta puttonyát, elénk tárva egy történetet múlt, jelen és jövő karácsonyairól, a hűvös közönyről, és a szeretet erejéről. Ebeneezer Scrooge sokat morgott, aztán három szellem rárontott, és már majdnem elvitte a kaszás, amikor megváltozott, és a jó irányba terelte magát. Azóta neki is boldog minden karácsonya, az unokaöccsével tölti, míg a ház asszony a nagy libát tömi, a sok gyerek pedig a diót töri. Meleg puding az asztalon, ez az Angol szokás. Amerikában pedig a nagyapa mindenkinek vesz egy hálóinget, amiben várják a lurkók, hogy a télapó mikor csenget, és akkor le lehet rohanni, csomagokat kibontani, a piros pocakos pasas pedig már húzza is fénylő csíkját az égen.
Ilyenkor mindenki kicsit jobban szeret, hisz ez a szeretet ünnepe, bár nem mintha máskor nem szeretnénk, de valahogy időnk sincs kimutatni, de most... Minden kicsit lelassul, kicsit megáll a rohanó világ, hogy gyertyát gyújtsanak az emberek és elmondjanak néhány imát – köszönöm istenem, hogy a családdal lehetek, hogy egyáltalán élhetek, hogy nem csúsztam meg a jégen, hogy ezt az ünnepet is megúsztam épen, köszönöm, hogy a kínai olcsó égő nem csapott agyon, hogy a halászlét végre elfogyaszthatom. Aztán jön a bab, hagyma, dió méz és alma, hogy egészség, pénz és összetartás legyen, hogy a család is együtt legyen, hogy mindenkinek legyen boldog a karácsonya, még akkor is, ha csak egy cipős dobozba van elzárva az ünnepe, egy árvaházi szobában is legyen boldog az ünnepe. A sok hajléktalan pedig örömmel kanalazza azt az egy tál babot, amit az úristen ezen a napon eléjük rakott, sírva eszik a bejglit meg a gubát, adhatna az isten kicsit több lét meg gubát, de ne légy telhetetlen Jani, majd talán jövőre megadja, ha addig meg nem fagysz. Azért vigyáznak rád fentről és nem fognak felengedni úgysem, ha még nem jött el az időd, várnak még sokan a sorban, de neked még van időd, sok napot kell még megélned.
Berakom kedvenc Sinatra, majd Zorán lemezem, a hideget érzem a kezemen, aztán dúdolok és díszítek, a szobám már csillog, ráhangolódtam a dologra, az egész napra. Megérkezik a dús, telt karácsonyfa, a család pedig együtt díszíti énekelve, olykor káromkodva, hogy már megint széthagytad a gömböt, rá is léptem, a csillaggal majdnem rokonságba léptem, de aztán minden a helyére kerül, a Kisjézus megszületett, és csak derül.
Karácsonykor mindenki szeleburdi, kicsit mindenki bohó, a halászlé elkészült, és kanalazzuk is mohón. Imádkozunk és szeretünk, örülünk, hogy végre együtt lehetünk, szeretetben, boldogságban egymásért és egymásnak, a piros ruhás pocakos pasas pedig csak – ho-ho-hó, nevet, hogy minden évben egyszer egy kicsit mindenki házába melegséget vihet, ezen a szent ünnepen, amikor a Kisjézus megszületett.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Népszavazás Vučićról
Az esetleges választási lopás arra kényszerítheti a polgárokat, hogy ismét az utcára vonuljanak, mint 2000. október >
A peremértelmiségi komplexusáról van szó
Vannak persze nagy kivételek, ilyen volt a szigorú és kritikus szellemű Tamás Gáspár Miklós, aki Budapestre >
Közszolgálati napilap ez?
Az MNT irányítása alatt „a világ legjobb magyar nyelvű napilapjából” silány (párt)közlöny lett! Már huzamosabb ideje >
Öncenzúra
Csak azt nem értem, hogy akik saját országuknak szuverén nemzeti jövőt vizionálnak, mit fognak szólni, ha >
Nincs jövőkép – a lakosok csendben távoznak!
Tordán – Dobai cikke alapján – semmilyen komolyabb befektetés, munkahelyteremtés nem volt és még csak a >
Lehet-e a nemzeti kérdésre nem nacionalista választ adni?
Rendben van, gondolom, mért ne lennének ellenvélemények, de azért a rendszerváltó eliteknek egyszer szembe kell nézniük >
A tolerancia határai
Arra gondolok, hogy az elmúlt években tapasztalt terrorista hullámok és a Hamász izraeli terrorakciója után jó >
A Magyar Nemzeti Tanácstól független szerkesztéspolitikát!
A magyar nyelvű tájékoztatásban is alkalmazni kell az említett törvény idézett két kulcsfontosságú rendelkezését! Ha tetszik >
Sosem panaszkodott másokra, legfeljebb diszkréten kételkedett
Útközben ért a hír: elhunyt Reményi József, magyar kritikus és esszéista. Nem voltam abban a szerencsés >
Méltatlan emlékezési körülmények
Az 1942-es újvidéki vérengzés többségében szerb és zsidó áldozatait megnevezték. Emléküket Újvidéken a Duna-parton (a Razzia >
A párizsi tudósító
A tudósítás annak kapcsán született, hogy 1904 júliusában Ady úgy értesült, hogy öt párizsi színház is >
Milošević ma elégedett lehet a sírjában, hiszen számtalan „tanítványa” akad
Tudom, persze, hogy a populizmusnak komoly története van, de ezúttal arról a populizmusról beszélek, amelyet a >