2020. július 13. hétfő
Ma Jenő, Henrik névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

A cipő

Öreg Dezső
Öreg Dezső
A cipő

Hol is álltunk meg a múlt héten? Lehet majd követelni a kormány távozását, ami nem rossz ötlet, csak az vele a baj, hogy a jobbak és okosabbak még átsuhanó gondolatként sem fordulnak meg az itteni fejekben. Tényleg nem. Egymás között válogatnak az itteni politikusok. Hogy nem unják meg magukat? Igaz, jobb, ha tudod az emberről, mi mindenre képtelen, mire számíthatsz tőle.

Így történhetett meg, hogy a mögöttünk levő héten az egyre józanabbnak ható Velimir Ilić, a néppártiak vezetőjének, Vojislav Koštunicának az apródja egy új szerbiai demokratikus ellenzék, egy új DOS létrehozásával állt elő. Ugyanazzal a szándékkal, mint kilenc évvel ezelőtt. A hatalom megbuktatása lenne a cél. Az új vezető, az új Koštunica pedig Tomislav Nikolić lenne, az örökös második. Második volt a radikálisoknál, Vojislav Šešelj árnyékában mozdított hátra, amíg a vajda nem távozott Hágába. De második maradt akkor is, mert Šešelj a cellából is vasakarattal irányított. Ezért vált ki Nikolić a pártból, és alakított újat. Ahol ő az első. Boris Tadić többször utasította maga mögé szabad, demokratikus választásokon. Most hajlandó lenne az egyesült ellenzék élére állni. Pedig tudnia kéne, hogy ott is a másodhegedűs szerepét szánják neki. Mert Koštunica sem szeret második lenni. Egyelőre szerény, csak az államfői tisztségre javasolja az apród. Onnan is lehet azonban országot irányítani Szerbiában. Tapasztaljuk mi is, meg a kormányfő és a miniszterek is. Akiknek Tadić elnök állítólag megparancsolta, hogy nem nyilatkozhatnak olyasmit, ami nyugtalaníthatná a holland diplomáciát. Úgy látszik, komolyan gondolja a csatlakozási kérelem mielőbbi brüsszeli benyújtását. De az időpontot ő fogja megszabni. Mint ahogy lassan mindent, amit stratégiának lehet nevezni ebben az országban.

A héten tartotta fontosnak közölni a Szerb Tudományos és Művészeti Akadémia tagjaival, hogy Koszovóról most már másképpen kell tárgyalni, mint eddig. Mert a merev belgrádi magatartás eredménytelennek bizonyult – mondta. És mondta azt is, hogy az, aki a múltban nem tanulta meg a leckét, hogy a merev és túlzottan hagyományos álláspont melletti kardoskodás – amit itt egyesek kiállásnak – tartanak, eredménytelen, az nem végezheti ezt a munkát. Mondta mindezt azoknak, akik a huszadik század végén felmelegítették a Nagyszerbiáról szőtt álmot. Sőt, azt is szemükbe mondta az akadémikusoknak, hogy bizony vannak közöttük olyanok, akik alkalmatlannak bizonyultak a szerbség, a társadalom és az ország érdekeinek szolgálására. Édesapja is ott ül az akadémikusok között, akik megírták azt a memorandumot, amely a századvégi balkáni háborúk és Slobodan Milošević eszmei mankója volt. Tehát ezt a Tadićot akarja-akarná megbuktatni az egyesüléstől még igen távol álló ellenzék. Amely – a tömörülésre való felhívás is bizonyítja – egyre idegesebb. Meg kishitűbb. Tomislav Nikolić bizonyára érzi, hogy új pártjával is csak örökös második marad, mert Tadić itt és most egyelőre verhetetlen.

Mint ahogy elérhetetlennek bizonyult Gordana Čomić, a parlament demokrata párti alelnöke is, akit csütörtökön a cipőjével dobott meg egy radikális képviselőhölgy.

Az is Gordana. De radikálisan másképpen gondolkodik, mint druszája. Biztos nem mondta neki senki, hogy Szerbiában a cipőtalp mutogatása korántsem olyan sértő, mint az arab világban.

És nem számíthat arra sem, hogy neve bekerül a történelemkönyvekbe, mint Puniša Račićé, aki 1928-ban két horvát képviselőt lőtt le az akkori Szerb-Horvát-Szlovén Királyság szkupstinájában. Pedig a kettőzés szándéka itt is megvolt, mindkét cipőjével tévesztette el képviselőtársát. Ennyit ér egy plágium. Igazán lehetett volna eredetibb, mondjuk valami mást vághatott volna hozzá az éppen elnöklőhöz. Lehet, hogy többen írtak volna róla, és pártjának népszerűségét is növelhette volna.

Így marad a tény, hogy a parlament egy komolyabb incidenssel befejezte a vitát Vajdaság statútumáról és a velejáró hatásköri törvényről, amelyet annak rendje és módja szerint elfogadnak. Mindenki megpróbálta begyűjteni a politikai poénokat: Belgrád befogta a száját az autonómiát követelőknek, akik majd kikiáltják, és méltán megünneplik dicső győzelmüket; a pénzügyminiszter pedig ismét felküldi Újvidékre a tanárok és a köztisztviselők fizetését, hogy azt az autonómia pártiak átutalják. Fő, hogy forog a pénz.

2009. november 29.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Kaczynski kudarca?

Végleg kudarcot vallott Kaczynski álma, hogy Varsóból második Budapest legyen, mert a lengyelek tegnap megmutatták, hogy >

Tovább

Gruevszki megszólalt

A Frankfurter Allgemeine Zeitung most nagy nehezen rávette egy beszélgetésre, amelynek során azt közölte, hogy teljesen >

Tovább

A demokrácia alkonya

Professzorok, szerkesztők, a civil társadalom vezetői hanyatt estek a populista tekintélyelvűség előtt, sőt, együttműködtek azzal. Esettanulmányban >

Tovább

Orbán á la Trump

Annak idején liberálisként és istentagadóként indult, de azután rájött, hogy a vallás politikai hasznot hozhat számára. >

Tovább

Merkel és a populisták

A képviselők úgy vették, hogy szavai támadást jelentenek Trump és Johnson, vagyis azok ellen, akik nem >

Tovább

A világ esik szét amíg az USA visszavonul

A liberális demokráciáknak nincs esélyük, hogy ellensúlyt képezzenek bizonyos területeken Pekinggel szemben, de egyben együtt is >

Tovább

Soros befolyása

A filantróp Soros kora előtt jár, hiszen rájött, mekkora gondok feszítik a világot. Lásd a kelet-európai >

Tovább

Von der Leyen Horvátországban kampányolt

A Bizottság szóvivője ugyan kifejtette, hogy a politikus személyes véleményét mondta el a Néppárt által szervezett >

Tovább

A HDZ győzött, a lengyelek meg még mindig a körmüket rágják

Sokaknak elnyerte a tetszését Plenković miniszterelnök mérsékelt vezetési stílusa mutat rá az Oxfordi Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok >

Tovább

Erkölcsi tisztaság kontra Koszovó?

A szerb elnök szerint országa számára Koszovó függetlensége nem lehet fontosabb, mint az értékek, az erkölcsi >

Tovább

Londoni levél – A „hazai hivatal”

Az itteni belügyminisztériumot 1782 óta Home Office-nak hívják, a kitöltendő kérdőívem fejlécében is ez volt. Tárgyilagos >

Tovább

A szélsőjobb királycsináló lehet Horvátországban

Egy zágrábi történész arra figyelmeztet, hogy az ország az eddiginél sokkal közelebb kerülhet a populista, a >

Tovább