2019. augusztus 24. szombat
Ma Bertalan, Aliz, Detre névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Napi ajánló

Kalaplengetés Schiffer Andrásnak

Tamás Gáspár Miklós
Tamás Gáspár Miklós

Ha már Schiffer is föladja, akkor nincs mit tenni – gondolják majd sokan, olyanok is, akik soha nem voltak az LMP hívei. Tamás Gáspár Miklós (hvg.hu):

Schiffer András a liberális közvélemény és sajtó heves utálata és a „balközép” ellenzék elutasítása közepette futotta be 2016. május végéig tartó politikai pályáját. Én ezekben az előítéletekben soha nem osztoztam, bár számos stratégiai lépését és taktikai húzását helytelenítettem, különös tekintettel a menekültek ügyében tett gesztusaira. De valószínűleg nem ez a lényeg.

Miközben a tudatlan magyarhoni publicisztika és, hahaha, „politológia” az égvilágon mindenre ráhúzza a „populista” terminust, amire egyáltalán nem illik, Schiffer András volt az egyetlen jelentős populista magyar politikus a rendszerváltás óta (a „populista” az „elitista” ellentéte: Schiffer András pedig elszánt ellenfele volt és maradt a mindenkori politikai és kulturális eliteknek Magyarországon). Szemben a simulékony meg, öö, „trendérzékeny” magyarországi közélettel, Schiffer András akkor volt baloldali szocialista, amikor ez az illemmel és a józan ésszel látszott ellenkezni az 1990-es évek elején. Akkor volt a legfontosabb emberi jogi szervezet, a Társaság a Szabadságjogokért egyik vezetője, amikor az emberi jogokat az emberi jogok dogmáiban hinni látszó pártokkal szemben is védelmezni kellett. S akkor alapított antiglobalista zöld pártot, amikor a magyarországi politika konzervatív, mi több: reakciós fordulatot vett – a szónak mind eurofil-neoliberális, mind sovén-etnicista értelmében.

Már korábban megírtam, hogy őt tartom az Orbán-éra Országgyűlése legszínvonalasabb képviselőjének, azon kevesek egyikének, aki komolyan vette a parlamentarizmust, és értelmesen művelte azt, amit a képviseleti kormányzat hanyatlásának korában az Országházban még művelni lehetett. (És távozása a magyarországi parlamentarizmus tömör sírfölirata.) Mai politikus lévén, tőle sem állt mindig távol a ravaszkodás, de sokkal becsületesebb és elkötelezettebb volt, mint a többiek. Bár elemzésével hiánytalanul talán soha nem értettem egyet, kétségtelen, hogy az elavult szociáldemokrata-liberális-konzervatív hármasság hazai, provinciális változatával szemben ő hozta itt létre a korszerű politizálásnak legalább a vázlatát. A számomra egyébként rokonszenves PM – már amennyire polgári párttal én egyáltalán rokonszenvezni tudok – kiszakadt az LMP-ből, Schiffer pártjából, s erre volt nem kevés jó oka; ám a lényeget illetően Schiffernek lett igaza abban, hogy az MSZP-utódszervezetekkel lehetetlen stratégiailag (vagy akárhogy) együttműködni.

Az LMP tagadhatatlan függetlensége a két lehetetlen pólus közötti lavírozásnak tetszett olykor – ezért nem bízott senki Schifferben –, olykor talán az is volt, ám eközben elsikkadt a szubsztancia: az LMP alapvetően helyes politikája környezetvédelmi és szociális kérdésekben, legutóbb például indokolt és elvszerű küzdelme az európai-amerikai szabadkereskedelmi egyezmény (TTIP) ellen, a kormányzati és ellenzéki neoliberalizmus lanyha beletörődésével vagy titkoltan lelkes támogatásával szemben. Schiffer búcsúinterjúja kerüli a kudarc egyenes beismerését. De valamennyien tudjuk, hogy mind a sok tekintetben újító és invenciózus jelenlegi rezsim, mind a konvencionális és ötlettelen „mainstream” ellenzék terméketlenségével szemben a magyarországi közvélemény nem a korszerű megoldási javaslatokhoz vonzódik, hanem a kétségbeesett és keserű közöny magatartását választja, legalábbis egyelőre.

Kénytelen voltam kritikusan és szkeptikusan szemlélni Schiffer András tevékenységét (noha egyszer szavaztam az LMP-re jobb híján), de ennek ellenére nem tagadhatom meg ettől a népszerűtlen, bár köztiszteletben álló, tisztességes és meggyőződéses államférfitól vonakodó nagyrabecsülésemet. Sajnálatos, bár érthető és méltányolható távozása sok gondolatot ihlető bosszankodástól és berzenkedéstől kímél meg, ugyanakkor világosan illusztrálja a honi politika megállíthatatlan hanyatlását, és nyilván hozzá fog járulni a vállvonogató szkepszis fölöttébb kártékony erősödéséhez. Ha már Schiffer is föladja, akkor nincs mit tenni – gondolják majd sokan, olyanok is, akik soha nem voltak az LMP hívei.

Ez szomorú.

De szomorú az egész.

Mindenesetre kösz, András, te legalább megpróbáltad.

2016. május 31.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Sírásóverseny

Állampolgári öntudat nélküli massza – most így látom a metrókocsiban körülöttem levőket. Miként nagyjából az egész >

Tovább

A SZER akkor és azóta

Nem tudom, hogy lesz-e magyar adás és ha igen, mikor. Azt hallom azonban, hogy a magyar >

Tovább

Az egységes európai értékrend ködfüggönyben

Az új magyar-német legfelső szintű forduló azonban újólag csak azt erősítette meg, amit vezető nyugati politikusok >

Tovább

Orbán új öntudata

A konzervatív Die Welt úgy látja, ma Sopronban sokkal többről lesz szó, mint csupán arról, hogy >

Tovább

A Donáth család és az evangélikus szeretetház tisztessége védelmében

És azzal is tisztában kell lennünk, hogy bárki sorra kerülhet. Elég egy felemelt tekintet, egy kritikus >

Tovább

Az ibizai csodára várva

Az újságírók alighanem reménytelen harcot vívnak a gonosszal. Leginkább ugyanis a liberális közönségnek beszélnek, amelyet azonban >

Tovább

Gyűlöld is

S minthogy az állam nem hajlandó emberségesen bánni a menekültekkel, ez a magatartás elkerülhetetlenül normává válik >

Tovább

Németh Miklós nem hisz a kerítésekben

A volt kormányfő arra is kitért, hogy a mai jobboldal szerint ugyan a Páneurópai Piknik kényszerítette >

Tovább

Szorul vissza a szólásszabadság, Magyarország az ékes példa

A Fidesz arra használja az adóbevételeket, hogy uralja a közbeszédet. Az MTI-t teletömték talpnyalókkal, viszont a >

Tovább

A békés egymás mellett élés Szigete

A Le Monde úgy mutatja be a Sziget Fesztivált, mint Európa legnagyobb zenei rendezvényét, amely azonban >

Tovább

Menjenek végig ezen az úton!

Ezen az úton már jól láthatóan nem tudnak visszafordulni. De akármilyen szörnyű is lesz az előttünk >

Tovább

Groteszk: Merkel és Orbán együtt Sopronban

Ők ketten azért alkotnak furcsa párt, mert a kancellár olyasvalakivel ünnepli a demokrácia újjászületését, aki saját >

Tovább