2022. július 7. csütörtök
Ma Apollónia, Vilibald, Bene névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Napi ajánló

Ez komoly?

Lőrinc László történelemtanár a háttérhatalom-paranoiáról

„És miközben Brüsszelt, Amerikát ellenségnek állítják be, jóban vagyunk Oroszországgal. Azzal az országgal, amelynek a vezetője egy tényleg magyarellenes szervezet, nevezetesen a KGB egyik tisztje volt.” Szabó Kata (Vasárnapi Hírek):

Korábban csak a szélsőjobboldali portálok és véleményvezérek beszéltek nyíltan világméretű összeesküvésekről Magyarország ellen. Múlt héten viszont már maga Orbán Viktor állította: létezik egy Soros Györgyhöz köthető háttérhatalom, amelynek terveit Magyarország akadályozza, ezért különböző, az ellenzéknél is erősebb szervezetek pénzelésével igyekeznek meggyengíteni az országot. Lőrinc László történelemtanár már három évvel ezelőtt is azt nyilatkozta lapunknak: a fiatalok jelentős része inkább hisz az összeesküvés-elméleteknek, mint a tudományos tényeknek. Most arról beszélt: a politikusokat sem zavarják a történelmi tények.

 – Hogyan lett néhány év alatt a korábban csak a szélsőjobb retorikájában felbukkanó összeesküvés-elméletből a miniszterelnök által is hangoztatott, sokak által elfogadott világmagyarázat?

– Négy évvel ezelőtt jelent meg egy könyv, Kik támadják Magyarországot és miért? címmel. Ennek a borítóján egy Magyarország-térkép fölött sokatmondóan aranyszínű vadászrepülők szállnak, a szerzői – Lentner Csaba,Tóth Gy. László és Zárug Péter Farkas – pedig Orbán Viktor tanácsadói köréhez tartoznak. Ebben a könyvben történelmileg elképesztő hülyeségek vannak arról, hogyan támadták folyamatosan sötét külső erők a magányos Magyarországot. Ekkor már ez a háttérhatalom-paranoia jelen volt a miniszterelnök környezetében, sőt a kormánypárti Echo Tv ezoterikus-politikai műsorai is ismételgették a kifejezést. Az újdonság abban van, hogy ezt most már a kormányfő is használja. Sok apró lépés vezetett idáig.

– Mi a háttérhatalmazás logikája?

– A magyar történeti hagyományban van egy séma – különösen a Trianon-trauma óta –, amely szerint a kudarcainkat az okozza, hogy hálátlan velünk a külvilág, folyamatos támadásnak vagyunk kitéve. Ez kapóra jön a hatalomnak, mert a fenyegetettség érzésének erősítésével megmentőként, védelmezőként léphet fel. Ez a világmagyarázat megóv attól, hogy szembenézzünk azzal, mit rontottak el, mi a problémák valódi oka. Ez hosszú távon nagyon rombolja a társadalom védekezőképességét, a problémákkal való józan szembenézést. És miközben Brüsszelt, Amerikát ellenségnek állítják be, jóban vagyunk Oroszországgal. Azzal az országgal, amelynek a vezetője egy tényleg magyarellenes szervezet, nevezetesen a KGB egyik tisztje volt. A vicc ebben, hogy a paranoid ember csak attól nem fél, aki tényleg üldözi – erre sok példa van a történelemben.

– A háttérhatalom kifejezés általában egy nem is annyira leplezett zsidózással jár együtt, különösen akkor, ha Soros György neve is felvetődik.

– Nem feltétlenül. A háttérhatalmak összeesküvésének elmélete enélkül is megáll a lábán. Ugyanakkor tény, hogy ezt sokan zsidózásnak dekódolják, elsősorban a zsidó származásúak, akiket ez leginkább érzékenyen érint, és az antiszemiták. De a nemzetközi pénzvilág mindent irányító titkos hatalmában azok is hihetnek, akiktől egyébként távol áll az antiszemitizmus. Az összeesküvés- elméletekben nagyon sokan hisznek, ezekkel ki-ki a saját szája íze szerint magyarázhatja az eseményeket.

– Milyen történelmi előzményei vannak a hasonló elméleteknek?

– A dualizmus korában Bécsről gondolták, hogy ártani akar, kizsákmányolja a magyarokat. Akkoriban az antiszemitizmus a környékünkhöz képest egyáltalán nem volt erős Magyarországon, mert a zsidó származásúak asszimilálódtak a magyarokhoz, növelve ezzel a magyarok számát a nemzetiségi tömbökkel szemben. Aztán az I. világháború környékén ez megváltozott, akkor már gyakran jelentek meg bűnbakként, Trianon után meg pláne. A Rákosi-kor egy másik elméletet termelt ki, amely nagyon hasonlít a mostanihoz. Eszerint a haszonleső nyugati tőke és hazai kiszolgálói ármánykodnak az ország ellen. 1955–56 között volt egy fiatal miniszterelnök, Hegedűs András. Ő írta le, hogy egyszer együtt utazott Rákosival a fekete autóban, amikor egy pékség előtt kígyózó sort láttak. Erre Rákosi azt mondta: látod, ezt okozzák a rohadt „árurejtegetők”. Ketten voltak, nem hallotta őket senki, vagyis Rákosi talán maga is elhitte ezt az elméletet. De ez a társadalom nagy részében nem tudott gyökeret verni.

2009-ben a megkérdezettek fele úgy vélte, a válság során a nagy hatalmú pénzügyi körök összefogtak, hogy romba döntsék Magyarország gazdaságát, elősegítve az ország gyarmatosítását.

– Mégis meglepő, hogyan hiheti el rengeteg ember az egészen abszurd, minden logikának ellentmondó világmagyarázatokat.

– Ha egy ilyen elmélet kikerül a karanténból, ha például a tévében is rendszeresen elhangzik, ráadásul maga a miniszterelnök is erről beszél, akkor elér egy kritikus tömeget, és egyszer csak önjáróvá válik. Hasonlít a középkori és kora újkori boszorkányhisztériához. Egyháziak kitalálták, hogy vannak olyan emberek, akik a sátánnal szövetkeznek az emberek ellen és gonosz dolgokat követnek el. A többit már ismerjük: az emberek elkezdtek mindenhol boszorkányokat látni,  ezért később központilag kellett ezeket a pereket leállítani.

– Vannak ezeknek a világmagyarázó elméleteknek fő ideológusai?

– Jelentős történészek biztosan nem, legfeljebb egykori szakmájukat odahagyók, de ez tényleg csak a periféria. Inkább újságírók, áltudósok szoktak ilyen elméleteket fejtegetni különböző műsorokban vagy a neten. Néhány kivételtől eltekintve a történészszakma többé-kevésbé egységes, és a viták más szinten, más színvonalon zajlanak. Abban viszont vita van, hogy milyen esetekben kell felemelni a hangjukat az ilyen zagyvaságok ellen, illetve mennyire kell kiszolgálni a hatalmat vagy ellenállni.

– Hogyan tehetne azért a tudományos világ, hogy a társadalom védettebb legyen a teljesen abszurd elméletek ellen?

– Nehéz, mert a társadalomnak igénye van ezekre az összeesküvés-elméletekre. Ha a hivatalos akadémia és oktatás ezeket cáfolja, a híveit csak tovább erősíti. Erre az egészre ma már honlapok, könyvkiadók, sőt bolthálózat épült, ezek mind megerősítik a „hívőket”.

– És mára politikusok is beálltak a sorba.

– A Fidesz és a hatalom szélsőjobboldali ellenzéke ideológiai hátterében összemosódik. Maga a házelnök, Kövér László is mondott olyat 2013-ban, hogy a mohácsi csatát azért vesztettük el, mert akkoriban az országot valójában nem a magyar király, a magyar nemesek, hanem a bécsi Fugger-bankház irányította, „amelynek kiszolgálásáért a hazaárulásban jó néhányan versengtek a nagy hatalmú urak közül”. Ezen felbuzdulva Hargitai János szintén fideszes országgyűlési képviselő azzal áll elő, hogy „a Rothschildok pénze kellett, hogy Jellasics elinduljon ellenünk”. Ennek persze egyik eleme sem igaz. Még akár elő is fordulhatott volna, hogy Haynau idején a Rothschildok a bécsi kormányzat hitelezői lettek volna, de akkor sem lehetne rájuk kenni a szabadságharc leverését. De tudható, hogy akkoriban más bankházak álltak kapcsolatban Béccsel.

– Vajon ezeket a dolgokat maguk is hiszik, vagy tudatos manipulációról van szó?

– Szerintem komolyan gondolják. Az ember egy ideológiatermelő lény, és a politikusoknak is szükségük van rá, hogy megmagyarázzák maguknak a cselekedeteiket, és ehhez keresnek igazolást a múltban is. Azt hiszem, ezek az urak és a tanácsadóik egyszerűen rossz könyveket olvasnak. Évtizedek után újranyomtatott marhaságokra hivatkoznak, amelyeket már réges-rég megcáfolt a szakma, de nekik érdekükben áll hinni bennük. Ha tudatos manipulációról lenne szó, akkor lehetne ezt sokkal ügyesebben, csinálni, így meg állandóan kilóg a lóláb.

– Apropó, könyvek! Mennyire vannak kitéve a gyerekek a jobboldali ideológiáknak a tankönyveken keresztül?

– A legnagyobb baj, hogy a kísérleti könyvek összecsapottak, tele vannak hibával. Kétségtelen, hogy van bennük néhány ideológiai furcsaság is, amit nem lehet egyszerű kapkodással magyarázni. Csak hogy egy példát említsek; a tizedikes könyv 1849-ig tart, és sorra veszi a kor politikai irányzatait. Ebben a részben a szerzők úgy csinálnak, mintha a konzervatívok és a nacionalisták ugyanazok lettek volna. Holott akkoriban a liberálisok voltak nacionalisták. A liberálisok ugyanakkor még alcímet sem kapnak, pedig abban a korban született meg az irányzat, és nagyon nagy hatása volt. Megjelennek viszont a szocialisták, marxisták, akiknek csak később lett nagy hatásuk a történelemre. De fontosnak tartják itt leszögezni, hogy a jövőben milliók halnak meg miattuk. Vagyis a mai politikai irányzatok vannak visszavetítve a 19. század elejére. De még nagyobb baj a félreinformáló térképek, ábrák tömege, holott éppen  az lenne a történelemtanítás feladata, hogy megtanítson arra, hogyan lehet megkülönböztetni  az eredetit a hamis információtól. Ennek ellenére a szakemberek, akik ezeket a könyveket írták és lektorálták, kifejezetten jók, és ellenállnak a politikai nyomásnak, bár nem mindig sikerrel. Nem biztos, hogy ez az arány a jövőben is így marad, kicsit aggasztó, hogy állami támogatásból, MNB-s pénzekből új, komolytalan egyetemek, kutatóintézetek alakulnak, amelyek az előjelek alapján az áltudományok fészkei lehetnek majd. De ez ma még csak gyanú.

2016. május 31.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Itt a vég Boris Johnson számára

Ám a politikus egyelőre ragaszkodik tisztségéhez, ami hiba, mert nem elég a pénzügyi, illetve a gazdasági >

Tovább

Putyin, a diktátor titokban abban reménykedik a világ belefárad a háborúba

Erre vannak is jelek, ám a demokratikus közösségnek nem szabad megelégednie a szolidaritási nyilatkozatokkal: sürgősen további >

Tovább

Ki ért minket?

Ha a kormány szemszögéből foglaljuk össze: a magyarok kivételesen intelligensek, tájékozottak és józanok, valamint becsületesek, mert >

Tovább

Hongkong riasztó példája

A Washington Post vezércikke azt ajánlja mindazoknak, akik nem aggódnak a demokrácia jövője miatt, hogy nézzék >

Tovább

Az önkényuralom bája

Az európai kereszténydemokrácia 45 utáni árnyoldalait dolgozta fel legújabb könyvében egy Bécsben dolgozó politológus, különös tekintettel >

Tovább

A bűnvádi eljárást már nem lehet megkerülni Donald Trumppal szemben

Ez veszélyes precedens keletkezhet, arról nem beszélve, hogy az eljárás jól jöhet a politikusnak. Másfelől viszont >

Tovább

Megvédheti-e a NATO Kelet-Európát?

A NATO esetleg meg tudja védeni kelet-európai tagjait egy orosz agressziótól, de azok belső gondjaival nem >

Tovább

A Fidesz, a republikánusok és a minimumadó

A republikánusok, illetve magyar illetékesek kölcsönösen egymásra hivatkoznak. A napokban több magyar hivatalosság is azzal érvelt: >

Tovább

Az ortodox Irán

Ezen a lencsén át az látszik, hogy Putyin háborúja azt célozza: minél átfogóbban és minél hosszabb >

Tovább

Az eddigi európai rendnek vége

Bármennyire is keserű szembesülni vele, az intézményeken és szerződéseken alapuló európai rendnek immár vége. A biztonságot >

Tovább

Porosenko: Fegyver, fegyver és még egyszer fegyver kell

A volt ukrán elnök, aki annak idején tető alá hozta Putyinnal a Minszki megállapodást, kizártnak nevezte, >

Tovább

Az összeomlás forgatókönyvei

Most még az első szakaszban vagyunk, amikor úgy tűnik, hogy az Orbán-rezsim bukdácsol ugyan, de fennmarad, >

Tovább