Ma Petra, örs névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Presidente Clooney
Öreg Dezső
Úgy látszik, karácsony előtt fellendül majd a szegedi kereskedők forgalma. Meg a patikusoké. Most már biztos, hogy december 19-étől vízum nélkül utazhatunk a schengeni övezet országaiba. Ha addig nem követünk el valami óriási disznóságot. Mert csak egy nagyon nagy hibával állíthatnánk le az Európai Unió gépezetét, amelynek irányítói úgy döntöttek, két hét múlva a minisztertanács hivatalosan és végérvényesen megerősíti: Szerbia, Montenegró és Macedónia polgárai kiérdemelték, hogy a schengeni országok különengedélye nélkül utazzanak Európába.
Az itteni ember pedig nem a szegedi dómot akarja majd meglátogatni, és Bécsbe sem azért megy, hogy végigsétáljon a Mariahilferstraßen, hogy megebédeljen a Drei Husarenban, hogy a süteményt a Demelben fogyassza el. Inkább a jobb és olcsóbb magyar szalámi, szaloncukor és tőkehús fogja érdekelni. És hát szilveszter előtt bizonyára a silányabb borok meg a Törley. A patikákban pedig az influenza elleni védőoltás, az orvosság meg a védőmaszk.
Büszke is a szerb politika a sikerre. Robogunk Európa felé – gondolhatná az ember az itteni sajtót olvasva. Tadić elnök pedig az unió baráti országaiba robog. Görögország után az olasz fővárosban töltött három napot. Velük is stratégiai partnerek lettünk. Mint az oroszokkal, akiknél ott hetelt a szerbiai delegáció arra várva, hogy megbeszéljék, mi is lesz annak az egy milliárd dollárnyi hitelnek a sorsa, amelyet Medvegyev elnök emlékezetes belgrádi látogatásán ígért meg, csak azt nem mondta: mikor, hogyan, kinek, mire és mennyiért. Aztán a küldöttség szép csendben hazautazott, dolgavégezetlen. Vannak, akik ezt kifejezetten jó hírnek tartják, mondván: jó, ha nem fogadtunk el olyan feltételeket, amelyek nyilvánvalóan hátrányosak lettek volna számunkra. Ha tényleg ez történt, akkor elégedettek lehetünk, mert azt jelenti, vannak még olyanok a politikusok és közgazdászok között, akik nemcsak magukra, hanem a jövő nemzedékeire is gondolnak, azokra, akik majd visszafizetik a kölcsönt. Meg aztán – amint látjuk – vannak még stratégiai partnereink. Akik nem pénzt, hanem támogatást ajánlanak az unióhoz való közeledés útján. Ami végső soron ugyanaz, tehát mégiscsak pénzt jelent majd, ha sor kerül rá. Ilyen anyagiassá vált immár a világ. De vannak, akik meleg hangú, baráti pajkossággal is tudnak hozzánk szólni. Mint például az olasz kormányfő a szerb elnökhöz, akit Rómában a hivatalos sajtóértekezleten így jelentett be: most pedig Clooney elnök következik, utalva ezzel a színészre, George Clooneyra. Nem egészen világos mire célzott, hogy Tadićnak akart-e ilyen sután kedveskedni, vagy önmagával ironizálni az olasz sajtót töltő nőügyei kapcsán. Arról sem szól a fáma, hogyan reagált erre a belgrádi delegáció. Arról viszont tudunk, hogy derék védelmi miniszterünk meghallgatta az olasz kormányfő kérését, hogy a közös fényképezkedéskor ne álljon a háta mögé, mert túl szembeötlő lenne a termetbeni különbség.
Tehát új stratégiai partnereink azzal biztattak bennünket, hogy 2014-ben uniós tagállam leszünk. Ehhez azonban nem ígéretek kellenek, hanem kemény munkára van szükség. Mondjuk a jogharmonizálás terén. És nem lehet ezt az utat úgy lerövidíteni, hogy megkerülünk néhány állomást. Tudják ezt Belgrádban is, ugyanúgy mint Athénban és Rómában. De jól hangzik. Akárcsak az, hogy még az idén benyújtjuk tagjelöltstátus kérelmünket. Ha Hollandia beleegyezik – teszik rögtön hozzá. Na meg azt is, hogy a háborús bűnökkel vádolt körözötteknek…
Mi pedig ott tartunk, hogy Hágában is sztrájkoltak a szerb ügyvédek, mert adómemóriás pénztárgépet kellene használniuk. Nem lehet – mondják, mert akkor a felügyelők üzleti titkokba nyerhetnének betekintést. Melyekbe? Megtudnák, hogy mibe kerül egy hágai vádlott védelme? Vagy azt, hogy mennyivel fizethető le egy körzeti bíró, mi az ára egy ügy elévülésig való halogatásának? Bár volt közöttük, aki nyíltan kimondta: tart tőle, hogy több hónapra eltiltják a praxis gyakorlásától, ha rajtakapják, hogy nem számlázott egy-két tyúkpert. Mint a fogorvos a tömést az alsó bal hetesen.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Fico a kapuk előtt
Végre! – sóhajtottunk fel csütörtökön sokan, amikor véget ért a szlovákiai parlamenti választások három évtizedes történetének >
Fico és az amerikai republikánusok megtanítják félni az ukránokat
Ezt hangsúlyozza a Die Presse vezércikke. Azaz Ukrajnának most már azzal is meg kell vívnia, hogy >
Pozsonyban most nehéz tárgyalások következnek, füstös hátsó szobákban
Nehéz megjósolni, hogy ki hozhatja alakíthatja meg az új kormányt. Mindenesetre a választást Európában sokan úgy >
Még 1,6 milliárd
Valójában persze ha csak Isten pénzének mielőbbi elköltése és részbeni lenyúlása a cél, akkor nem muszáj >
Bidennek félre kell állnia, mert különben a világ készülhet a Trump 2.0-időszakra
Ha fiatalabb politikus kerülne az Egyesült Államok élére, az egyúttal azt jelentené, hogy az ország többé >
A Nyugat Szerbiára fogad, ezt a szomszédjainak kell megfizetni
Az amerikai kormányzat emberei a szerb kisebbség követelését támogatják Koszovóban, holott azok teljesítése alááshatja az alkotmányos >
Menedék-ügyben 2015 óta a válság jelenti a normális állapotot
Miközben sem a jobb-, sem a baloldal nem képes életképes javaslatokkal előrukkolni, így az EU képtelen >
Szlovákia a választás után átcsúszhat Orbán táborába
A Nyugat számára nagy a tét, mindenesetre a szlovák politikában áttekinthetetlenek az erőviszonyok és igen nagyok >
Csak kétféle megoldása lehetséges: vagy Oroszország győz, vagy Ukrajna
Ha Oroszország győz, az bizonyosan nem jelenti Putyin katonai kalandjainak a végét, és a következő állomás >
Európa jobbra tolódása nincs kőbe vésve, a baloldalnak semmi oka az elkeseredésre
A munkásosztály soha nem vált le a baloldalról. A szegényebb körzetek mindig is a progresszív pártokra >
Európa „mini-Trumpjai” túlélték a bukását és most a visszatérésében reménykednek
Paul Taylor szerint a populisták, Orbántól kezdve Ficóig, jelenleg Washingtonra vetik vigyázó szemüket, mert a bukott >
Koszovó és Szerbia azt csinál, amit akar: Az EU-nak tekintélyproblémája van a Balkánon – és ez veszélyes
A jelek szerint a két szembeálló oldal egyáltalán nem szorgalmazza a kapcsolatok rendezését. Sőt a vasárnapi >