Ma Zita, Mariann, Anasztáz névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Sólyom nekiment Orbánnak
„A kormány erőszakosan és kíméletlenül avatkozik az oktatás világába, ami a szükséges reformot tévútra viszi.” Onódy-Molnár Dóra (168 Óra Online):
A rezsim fő jellemzője az erőszakosság, a központosítás, a kíméletlenség, ezzel a szükséges reformokat is teljesen félreviszik – mondta Sólyom László a konzervatív értelmiségiekből álló Eötvös József Csoport estjén.
Értelmes vita, szakmai érvekkel – így konferálta fel Sólyom László volt köztársasági elnök azt a beszélgetést, amelyet a konzervatív-liberális értelmiségieket tömörítő Eötvös Csoport szervezett az oktatás kérdéseiről. Az, hogy Sólyom László vállalta el a vita levezetését, csak első ránézésre tűnhet meglepetésnek: a volt államfőnek szívügye az oktatás, és ezt nem csak az bizonyítja, hogy a pedagógustiltakozások idején ő is kockás inget húzott, hanem már az elnöki ciklusának kezdetén ellátogatott az Ambédkár Iskolába, abba a borsodi második esély iskolába, amelyet Derdák Tibor szociológus alapított a kétezres évek második felében, hogy azokat a roma diákokat, akiket kivet az állami közoktatás, érettségihez juttathassa. Sólyom felkérésére készült el a Szárny és teher című vitaanyag is, amely nem csak a közoktatás, hanem a felsőoktatás megújítását is célozta.
(...) – Drámaian szegregál a rendszer. Az iskolák közötti tanulói teljesítménykülönbség óriási. A helyzet egyértelműen romlani fog – magyarázta Setényi János, aki szerint még így is javuló pályára lehetne állítani a rendszert akkor, ha az alulteljesítő tanulókat felzárkóztatná az iskola. Erre van közeli példa: Lengyelországé. Kormányokon átívelő elkötelezettséggel ugyanis valóban komoly fejlődés érhető el az oktatás területén. Lengyelország a kilencvenes években még nagyon hasonló problémákkal küszködött, mint mi, de „belefogtak egy iskolaszerkezeti reformba: skandináv mintára létrehozták a kilenc évfolyamos általános iskolát, és brutálisan körzetesítettek. Újratervezték a teljes felsőtagozatot. A változtatásokat infrastrukturális fejlesztések és a tanári kar továbbképzése kísérte. Mindezt saját forrásokból, ekkor ugyanis Lengyelország még nem volt uniós tag, így a reformot nem a strukturális alapokból finanszírozták. Már az azt követő első PISA-mérésen jelentős javulást tapasztaltak.”
(...) A kormány beavatkozásai ezeket az identitáselemeket sértették. – Az oktatásirányítás sok ponton és drasztikusan avatkozott be a rendszerbe. A Klik létrehozásával, az önértékelés és az életpálya bevezetésével. Porogi két példával illusztrálta, hogyan sértette meg a pedagógusok szakmai éthoszát a kormány. – Az életpályával kapcsolatban konszenzus volt, mindenki azt mondta, arra szükség van. Csak éppen a bevezetésekor mindenkit a legalsó kategóriába helyeztek el. Azt is, aki 30 éve pályán volt, szakvizsgázott, és a kezdőt is. A tanári társadalomban átlagosan 45 év felettiek dolgoznak. Ezzel a húzással sikerült nagy részüket elidegeníteni az életpályamodelltől – magyarázta, hozzátéve, hogy ezzel párhuzamosan számos kedvezményt megvontak tőlük, ami a magasabb képzettségért, minőségi munkáért, többlet órákért kaptak. Ezzel az átalakítással az nyert, aki relatív a legkevesebb munkát végezte, az átlagosnál semmivel sem többet dolgozva. – Ez egy bravúr: úgy bevezetni 30 százaléknyi béremelést, hogy aki kapta, az is utálta az egészet – mondta. A másik példaként a munkaidőt említette. – A pedagógusoknak negyven órás a munkahetük. Meghatározzák a munkájukat a kötelező óraszámokkal. Amikor én kezdtem középiskolai tanárként, 18 óra volt a kötelező óraszám, most 22-26. 2011-ben a kötelező óraszám mellett az iskolában letöltött időt 32 órára emelték. Ez nagyon nem tetszett a pedagógusoknak – fejtette ki. Hogy miért? Mert számolni kezdtek. Ha a kötött munkaidő 32 óra, akkor 8 óra marad arra, hogy a kötelező órákra készüljön, dolgozatot javítson. Transzparenssé vált, hogy ezt a munkát nem lehet 40 órában elvégezni. – Ha 24 órát tanítok és 8 órát készülök csak, akkor azok a tanórák rosszak lesznek – tette hozzá. Mindemellett az adminisztrációval is gyötörték a pedagógusokat: nyilván kellett tartani, éppen mit csinálnak, amikor nem tanítanak. Mivel ez nem hivatalnoki munka, nem lehet leírni. – Ezért olyat írnak le, ami nem igaz. Így készülnek a munkaidő nyilvántartások. Hetente hazudunk. Senki nem érti, ennek mi célja van – fűzte hozzá Porogi András.
Sólyom László azzal a megállapítással összegezte a beszélgetést, hogy a kormány erőszakosan és kíméletlenül avatkozik az oktatás világába, ami a szükséges reformot tévútra viszi.
Az Eötvös József Csoport egy éve alakult civil kör. Sólyom László, Kádár Béla, Bod Péter Ákos, Chikán Attila, Csaba László, Urbán László tartozik az alapítók közé, de ott van Mellár Tamás közgazdász is. A
Következő cikk: Gyurcsány miatt kell a Várba költöznie Orbánnak!
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Von der Leyen ismétel, vagy?
Az Economist úgy ítéli meg, hogy von der Leyen nagy esélyes ugyan, mégsem lesz könnyű elérnie, >
A Fico-kormány átneveli a közmédiát
A populista-nacionalista szlovák kormány neki kezes intézményre akarja lecserélni a közmédiát. Már elfogadta az erre vonatkozó >
Nehogy tragikus hős legyen
Míg a kérdésén gondolkodtam, „Hogy bírod lelkileg ezt a sok valóságot a fejedben?”, ő már válaszolt >
Politikai válság Horvátországban
Paul Lendvai azt írja a horvát választás után, hogy a zágrábi politikában jelenleg minden elképzelhető. Válság >
Veszélyes lehet-e ez az ember Orbán számára?
Nemigen fordul elő, hogy valaki veszélyessé válik Orbán Viktor számára, de most valami megmozdult az országban, >
A szélsőjobb át akarja venni Európát és Meloni mutatja hozzá az utat
Ezt írja Rómából a New York Timesban David Broder, aki nemrégiben könyvet jelentetett meg a mai >
Orbán illúziói a nagyságról
Orbán hiú reményei összeomlottak. A miniszterelnök azt remélte, hogy egy nacionalista, bevándorlás-ellenes, Putyin-párti ellenforradalmat vezethet Európa >
Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia
A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >
A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről
Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >
Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?
Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >
A világ a háború szélén áll
Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >
A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar
Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >