Ma Mária, Emőke névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
A rikkancs ismét jelenti (24.)
Harcsa Veronika
Ki ez a csoda, aki énekel. Nem hiszek a szememnek, a fülemnek, most éppen franciául, az előbb angolul. Eláll a lélegzetem. Tegnap este fedeztem fel őt, miután Blahó Attila még Zentán, Laki Ákos tradicionális, nyárutó fellépése előtt, hívta fel figyelmem, hogy október ötödikén Szegedre jönnek Veronikával, és arról a koncertről nem maradhatok el. Elkéstem. Ezt nagyon bánom, de amikor a szünetben a zsúfolásig megtelt Millenniumi Kávézó pódiumán, az egyik sarokban, csak úgy félrehúzódva egy papírral a kezében megláttam ezt a törékeny, csodaszép lányt, azt hittem valami szemet gyönyörködtető alkalmi bemondót rendezett a szervező, csak az esztétika kedvéért.
Amikor Attila leült a zongorához és ő vette kezébe a mikrofont, majd eleresztette hangját, akkor esett le az állam. Azóta sem értem, hogyan fér bele ebbe a törékeny, legszebb kínai vázákat megsemmisítő remekműbe az a hang, amit Veronika több nyelven tökéletesen ad át a közönségnek. Az a közvetlenség, kapcsolatteremtés, amiben részünk volt, csak a legnagyobbakra jellemző.
A fellépés után, amely fergeteges siker volt mindannyiunk számára, megkértem őket, ma este legyenek a vendégeim és tiszteljenek meg otthonomban, ahol ez a beszélgetés rendhagyó módon indul. Mert nem igazán interjúra gondolok, azt Veronika adott már éppen eleget, valami egészen másra, egy meghitt, spontán beszélgetésre, tabuk és sablonok nélkül, mint akik már nagyon rég óta ismerik egymást, holott először találkoztak.
– Nem adnék neked még 18-at sem, és ma este elárultad, hogy három nap múlva 27 leszel. Vér profiként viselkedsz a pódiumon. Honnan mind ez egy 53 kg-ot sem nyomó törékeny, a jazzben különösen szokatlan testben? Mesélj, te hogyan látod önmagad!
– Ha belegondolok, hogy a gimnáziumi énektanárom, akire ma is szívesen gondolok vissza, mert nagy tudású szakember volt, eltanácsolt az énekléstől, akkor néha magam sem értem, honnan mind ez, ami belém szorult. De amikor még középiskolás koromban megalapítottuk első rock bandánkat és valahogy én is a mikrofon közelébe kerülhettem és elénekeltem azokat a dalokat, akkor valami egészen különös érzés kerített hatalmába, és ez azóta is tart, ha énekelek. Teljesen felszabadulok.
Mert amikor zongorát tanultam a zeneiskolában, majd később szaxofont, amolyan lázadó fiatalként, akkor minden fellépéskor zavarban és görcsben voltam. Érdekes, énekelve mind ez pillanatok alatt megszűnt és ennek nagyon örülök.
– Jazz pályafutásod különösen alakult, hisz komoly matematikai logikával megáldva apai ágon, a híres tehetségnevelő Fazekas Mihály Gimnáziumból utad a Műszaki Egyetemre vezetett, ahol prózai módon informatikát tanultál négy évig. Kicsi hiányzott, hogy ott diplomázz. Valahol olvastam, hogy komoly tudományos munkák kutatják a matematika és a zene összefüggéseit. Ez nálad telitalálat. De, honnan a kitűnő nyelvérzék?
– Ez anyai ágon jön, hisz édesanyám francia szakos, és már kis koromban komoly nyelvérzék és szorgalom segítségével belevetettem magam a nyelvek tanulásába. Angolul, franciául és németül beszélek, az előbbi kettőn énekelek. Egyébként, gondold el, anyai ágon kötődöm még Zentához is.
Mindenben átlagosnak indult az életem. Semmiben sem tűntem ki iskolás társaim közül. Az áttörés az egyetemen kezdődött, amikor egyre többet énekeltem és rájöttem, váltanom kell, amíg nem késő, amíg tehetem. Így iratkoztam be a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Jazzének Szakára, ahol négy év múlva sikeresen diplomázva elindult énekesi pályám is. Itt ismerkedhettem meg rengeteg olyan fiatal és tehetséges zenésszel, akikkel megalapítottam a saját zenekarom és ma is együtt dolgozunk. Lásd Attilát, aki kezdettől fogva kísér, mint az árnyékom. Vele azonnal összejöttünk, amint beiratkoztam a budapesti jazzének szakra, és neki sokat köszönhetek. Ma este itt Szegeden csak mi ketten hoztuk össze ezt a szép estét, remek közönséggel és mondhatom, nagyon jól éreztem magam.
– Ez látszott is a pódiumon, az a közvetlenség, amit a közönséggel összehoztál, öreg rókáknak is a becsületére válna. Ez csak úgy jön, magától?
– Nem, ehhez egy ilyen közönségre van szükség, mint a ma esti. Mindig kettőn áll a vásár. Én megteszem a magamét, beleadok apait, anyait, és ha nem jön vissza a jelzés, akkor az, más. De mivel abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy nem kell mindenhol, mindig és bármi áron fellépnem, hanem megválogathatom a koncerteket, így ez ma már nagyban előfeltételezi a jó hangulatot.
– A család, főleg édesapád, a matekos, hogyan fogadták a váltást?
– Ma ez már nem okoz gondot. Elfogadták és örülnek neki. Ha engem ez tesz boldoggá, és még el is tartom belőle magam, akkor… Van egy húgom, aki teljesen normális úton halad. Ő ma a könyvek világában él és dolgozik. Így segít nekem. Van egy fajta egyensúly az öreg és szép budakalászi családi házban, amikor együtt vagyunk mindannyian. Mert én már néhány éve, külön, Pesten élek. Na nem, mint egy sztár, csak szerényen egy barátom lakásában, mint albérlő.
– Milyen érzés híresnek, elismertnek lenni? Mi van az irigyekkel?
– Nem vagyok híres, mint a rock sztárok. Hála Istennek, engem még nem állítanak meg az utcán, és így nyugodtan élhetem dinamikus életem. Örülök a sikernek, amiért keményen megdolgozok, de ez nem jár semmilyen felesleges cirkusszal. A szakmában szépen lassan haladok, mert a jazz műfajában nem léteznek villám karrierek, ott az alapos és érett lépések sorozata hozza az eredményt. A randa irigység szemtől-szembe elkerül. A hátam mögött hallottam már rosszindulatú megjegyzéseket, de nem azokkal kell törődni. Az idő úgy is eldönti, ki mire hivatott, mire képes.
– Nem tudom megkerülni a kérdést, amit bővebben majd Attilával szeretnék taglalni, de tőled is érdeklődöm, hogy kerültél ki Japánba? Immár másodszor, hisz a napokban tértetek onnan vissza. Ott is ismernek?
– Bármilyen hihetetlenül is hangzik, de a japánok fedeztek fel, akik rendszeresen pásztázzák az európai jazz kínálatot, és most ők hívtak ki bennünket, miután a lemezünket is ők adták ki. Ez még tavaly kezdődött, miután az év CD-je díjat megkaptuk. Európában lassúbb az előrehaladás. De most egy olasz vonalon talán ez is komolyabban elindul. Nicola Conte elismert producer és gitáros, vele sokat fellépek Európa szerte. Harcsa Veronika Quartet a saját zenekarom. 2008 a legjobb CD-t járó díj nagy lökést adott a munkához. Dolgozunk keményen, és ennek az eredménye nem maradhat el a jövőben sem. Így kerültünk ki a csodálatos Japánba is, ahol egy kiadó az Interneten keresztül talált rám és mindjárt rendelt száz CD-t, majd azután újabb százat, és amikor az is elfogyott, még százat. Ezután már úgy döntött, maga adja ki a lemezeim. Ezek a fellépések a lemezek népszerűsítését szolgálták és meglepetten konstatáltam, milyen hozzáértéssel és szeretettel viszonyulnak a japánok a jazz műfajához. Telt házas koncertek. Remekül éreztem magam, és életre szóló szép élményekkel gazdagodtam. De erről a japán témáról Attila majd többet mesél.
***
Beszélgettünk volna még sokáig, de az idő könyörtelenül gyorsan múlt. Veronika a sikeres fellépés után még vagy két órát rám szánt, és ez több mint, amit elvárhattam volna. A dedikált lemezeket egyfolytában hallgatom, és csak csodálkozom. Ő egy tünemény!
A rikkancs ismét jelenti (25.)
Kommentek
Kösz, belenézek majd. Különben az egyik vajdasági hetilap is nemrég közölt vele egy beszélgetést, persze nem olyan jó mint a tiéd, de érdekes dolog, hogy foglalkoznak vele az emberek. Eddig nem nagyon lehetett róla errefelé hallani, olvasni, de ez jó, mert igényes zenét ad elő.
Kösz a tippet, a beszélgetés pedig szokásosan szuper, mint az eddigiek.
Üdv,
Gábor
Ha többet szeretnél olvasni,vagy megtudni Harcsa Veronikáról, kattints a web lapjára.
Üdv.S.F.
Nagyon szeretem Harcsa Veronika zenéjét, de sajnos élőben még nem volt szerencsém hallani. A cicadal az egyik legjobb tőle, legalábbis nekem. (igaz az eredetileg nem az ő dala, de az előadában is nagyon jól szóé).
Ha Harcsa Veronikát megszeretted akkor ajánlom figyelmedbe Diana Krall dalait és énekét, ha még nem volt szerencséd hallani. Hasonló stílus, Krall is Jazz. A Jazz nagyon jó dolog.
Üdv,
Gábor!
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Mindenszentek napja Újvidéken
A végtelenül cinikus hangnem, mellyel az államfő a határozottan fellépő tüntetőket illette, mindenesetre valóságos tendenciára mutat >
A szír polgárháború tétje az, ki uralja az egész Közel-Keletet
Ezt állapítja meg Neil MacFarquhar, aki csaknem 30 éve dolgozik a New York Timesnál. Hogy a lázadók >
Az Orbánt váltó lengyelek vissza tudnak-e térni a normális állapotokhoz
Sokak szerint Magyarország minden idők legrosszabb uniós elnökségét produkálta a most véget érő félévben, de az >
Hogyan borít Orbán kihívója
Magyarországon eddig két dolog volt biztos: a halál, és hogy Orbán győz. De csak eddig volt >
Lehet, hogy Meloni lesz Európa aduásza Trumpnál
Bármennyire is úgy gondolja Orbán Viktor, hogy ő az amerikai politikus magától értetődő ideológiai szövetségese. Az >
A merkelizmus tragédia Trump és Putyin korában
Ezt fejti ki a volt kancellár most megjelent emlékiratai kapcsán Andreas Kluth, aki bevallja: annak idején >
Ez már nem a gyerekekről szólt
Veszíteni rossz. Aki folyton veszít, megsebzett lélekkel létezik, úgy él, mintha véget nem érő sötétség venné >
Putyin a pusztításban és a kiutasításban bízik: mi lesz az ukrajnai menekültekkel?
Putyin azon van, hogy romboljon Ukrajnában és lehetőleg minél több embert üldözzön el – már jó >
Magyarország korszakváltás előtt
Ezzel a címmel közöl kommentárt Lendvai Pál a bécsi Der Standardban Magyar Péterről, akiről azt írja, >
Biden a saját képmutatását leplezte le, amikor kegyelmet adott a saját fiának
Ezt Trump úgy értelmezi majd, hogy szabad kezet kap az igazságszolgáltatás elleni fellépéshez – fejti ki >
Kérdéses, hogy Orbán Viktor megbirkózik-e ezzel a kihívóval
Ezt a kérdést teszi fel Szirtes I. János politológus a svájci Tagesanzeiger-ben megjelent vendégkommentárjában. A 2026-ban esedékes >
Magyar Messiások
A két hamis-Messiás után igaz Messiás. Mutatja a falon az írást: megszámláltatnak napjaid. Jog, ha van, >