2024. április 27. szombat
Ma Zita, Mariann, Anasztáz névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Napi ajánló

"Itt nincs diktatúra, itt egy slamperáj van"

„És irtózatosan dühös is volt, mert hamar megértette, hogy ez az elitek rendszerváltása volt.” György Péter (NOL):

Hofi munkássága valóban alkalmas arra, hogy akik nem éltek az ancien régime-ben, megismerjék, milyen volt. Nem politikai diskurzus, hanem a politikát művészetté transzformáló előadás-sorozat révén. Hofi­ foglalkozására nézve alkalmazott művész volt, közel állt a rendszerhez, ahogy a korszak nagy művészei általában, de ő a nép volt maga. Soha nem tudjuk persze, milyen a nép, de ha valaki azt kérdezné, hogy a Kádár-rendszerben ki játszotta el a legjobban, mi lehet a nép, akkor nézze meg Hofit. Kevés elit-kulturális kódot használt, sokkal több olyat, ami közérthető volt. És az is maradt.

Hofi szilveszteri tévékabaréja évtizedekig a szezon médiaeseménye volt. Mi volt a siker receptje?

Ebben nyilván benne volt, hogy a korszak szűk mediális piacán nagyon erős volt a helyzete, de volt több képessége, ami különbséget teremtett közte és a kabaré többi hőse között. A két háború közti kabaré a polgárok csetlés-botlásáról szólt. Ez a társadalmi valóság megszűnt, de a régi kabaré kulturális mintái a Kádár-rendszerben még sokáig fennmaradtak. Hofi ezzel szemben egy proli volt, ami valójában persze nem volt, csak azt játszotta egy istenadta tehetség, performer, aki mindig saját magát alakította. Emellett pontosan tudta, hogy az élő közönség és a kamerák által felvett anyag közönsége egyszerre kielégíthető. Pontosan értette a hatalom működési mechanizmusát, viszont, miközben benne volt a kiváltságos elitben, nem tekintette magát a részének. Függetlenné nyilvánította magát, és független is lett.

Hofi 1990 után is aktív volt, sőt keményebb, mint valaha, de hogy érezte magát a szép új világban?

Erről egy rendszerváltás utáni, késői száma, a Kiöregedett vadászkutya jut eszembe, amelyben benne van a teljes identitásválsága, az új rendszer iránti csalódása és az előző rendszer iránti mérhetetlen szomorúsága, meg az is, hogy mennyire undorodik attól, ami körülveszi. Az a kérlelhetetlen felismerése, hogy az, amiben ő az életét élte, az a szerep, amit kitalált magának, amit megengedtek neki, és aminek a határait túlfeszítette, az egyszer s mindenkorra véget ért. Nem volt kedve az új helyzethez. Nem kívánt részt venni az aktuális mérkőzésen, nem gondolta, hogy ebben neki még érdemes nyernie. Kemény volt, de már nem akart semmit. És irtózatosan dühös is volt, mert hamar megértette, hogy ez az elitek rendszerváltása volt.

Van vagy négy rajongói oldala, tele vannak a poénjaival a közösségi felületek. A posztok legtöbbje azt igyekszik bizonygatni, hogy a Kádár-rendszer és az Orbán-rezsim milyen rémesen közel áll egymáshoz.

Egyrészt a neten minden van, szemben azzal a médiavilággal, amiben ő élt, ami a szűkösség világa volt. Aki azokon a csatornákon él, ahol Hofi felbukkanhat, valóban beleakadhat Hofiba, ha meg nem, akkor egy teljesen más világba fog beleakadni. Igaz, hogy valóban túlélte azoknak a médiumoknak a halálát, amelyek naggyá tették, és az is, hogy mint minden társadalom, amely tele van megfogalmazhatatlan haraggal, kimondhatatlan bánattal, az boldogan használja fel az olyan retorikai alakzatokat, amelyek őt képviseli végre. De hogy a két rendszer hasonló volna, az abszurdum. Kádár János több száz embert kivégeztetett. Ingerült vagyok attól, amikor a liberális értelmiség a Kádár-rendszer különféle figuráival azonosítja Orbán Viktort. Lépéseinek egy részét riasztónak tartom, és valóban szörnyű dolgok történnek,

de itt nincs diktatúra, itt egy slamperáj van.

Itt most bolondot csinálnak ugyan a parlamentből, de a Kádár-rendszerben meg nem volt parlament. Nagyon nagy különbség.

A közérdeklődés ellenére nemigen láttunk mostanában Hofi-kabarét az állami tévében, pedig eléggé széles-tágas az archívum. Vajon miért?

A köztévé elvesztette a jelentőségét, és ezzel a jelentését. A legutolsó kábéltévé fontosabb intézmény, mint az MTVA, mert tényleg senki sem nézi. Teljesen mindegy, hogy van-e vagy nincs, mert objektíve nincs, tele is rakhatják Hofival, hiszen senki sem nézi. Egyébként tényleg döbbenetes, hogy milyen gátlástalanul élnek a Kádár-rendszer archívumából, és fel nem fogják, hogy ez milyen abszurd.

Lehet, hogy tartanak tőle?

Túlértékeli a köztelevízió mai állapotát, aki ezt gondolja.

Itt-ott rendre felsóhajt valaki a pannon tájban: ha ezt Hofi látná...

Hogy mit szólna hozzá? Szerintem halálosan depressziós lenne. Meg sem tudna szólalni.

2016. január 2.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Von der Leyen ismétel, vagy?

Az Economist úgy ítéli meg, hogy von der Leyen nagy esélyes ugyan, mégsem lesz könnyű elérnie, >

Tovább

A Fico-kormány átneveli a közmédiát

A populista-nacionalista szlovák kormány neki kezes intézményre akarja lecserélni a közmédiát. Már elfogadta az erre vonatkozó >

Tovább

Nehogy tragikus hős legyen

Míg a kérdésén gondolkodtam, „Hogy bírod lelkileg ezt a sok valóságot a fejedben?”, ő már válaszolt >

Tovább

Politikai válság Horvátországban

Paul Lendvai azt írja a horvát választás után, hogy a zágrábi politikában jelenleg minden elképzelhető. Válság >

Tovább

Veszélyes lehet-e ez az ember Orbán számára?

Nemigen fordul elő, hogy valaki veszélyessé válik Orbán Viktor számára, de most valami megmozdult az országban, >

Tovább

A szélsőjobb át akarja venni Európát és Meloni mutatja hozzá az utat

Ezt írja Rómából a New York Timesban David Broder, aki nemrégiben könyvet jelentetett meg a mai >

Tovább

Orbán illúziói a nagyságról

Orbán hiú reményei összeomlottak. A miniszterelnök azt remélte, hogy egy nacionalista, bevándorlás-ellenes, Putyin-párti ellenforradalmat vezethet Európa >

Tovább

Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia

A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >

Tovább

A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről

Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >

Tovább

Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?

Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >

Tovább

A világ a háború szélén áll

Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >

Tovább

A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar

Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >

Tovább