Ma Ervin, Klétusz névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Gyerekszáj, 2015: Menjünk, és verjük szét a migránsokat!
„A migráns egyenértékű a cigány, buzi – és itt helyi specialitásként – a szlovák szóval.” Gergely Zsófia (hvg.hu):
Nagy visszhangja lett december elején megjelent cikkünknek, amelyben bemutattuk, hogy az aktuálpolitika hatására a gyerekek migránsosat játszanak egy általános iskolában. Amennyire megosztott a menekültkérdésben a társadalom, annyira szélsőséges reakciók érkeztek a riportunkra: a már a témaválasztástól kiakadó, anyázó kommentelőktől kezdve a hasonló sztorikat citáló egyetértőkön át a szomorú rácsodálkozókig mindenféle hozzáállást tapasztaltunk.
A többséget egyértelműen meglepte a jelenség, hogy már a 9 évesek körében is a migráns = ellenség durván leegyszerűsített képlete létezik, és hogy a jó és rossz 2015-re aktualizált küzdelmében a terrorelhárító rendőrök képviselik a másik oldalt. Ugyanakkor kiderült, hogy a riportunkban leírt jelenet – ahogy harmadikos gyerekek játszásiból „felnégyeléssel” és „felgyújtással” fenyegetik egymást a szünetben – egyáltalán nem egyedi eset jelenleg az iskolákban.
„Ha a fiam meglát egy kapucnis fickót az utcán, akkor egyből migránsozik!!!!” – szól egy reagálás egy szülőtől. „Valaki csodálkozik? A migráns szitokszó az általános iskolákban, a miénkben is. Három fiúgyerekem, elsős, harmadikos, negyedikes szórja haza mindennap a cifrábbnál cifrább sztorikat. Ezt már a szülőknek is fel kellett volna ismerni, hónapokkal ezelőtt” – írta egy másik hozzászóló.
A legdurvább eset viszont kétségtelenül egy Pest megyei családé, ahol a felső tagozatos kislányuk arról számolt be otthon: diáktársai azt tervezgették az iskolában, hogy nekiindulnak, és megverik a közeli bicskei menekülttáborban elszállásolt menedékkérőket. Sikerült beszélnünk az édesapával, majd a kislánnyal, aki névtelenséget kérve nekünk is elmesélte, hogyan lett a migránskérdés őszi tetőzésének idején ordítozásig fajuló vita többször is az iskolában.
Nekik kell előbb szétverni őket
„A fiúk kezdték el, hogy a migránsok már itt vannak Bicskén, és majd jönnek és „szétvernek” mindenkit. És hogy ezért inkább oda kell együtt menni, és szétverni őket. Folyamatosan erről volt szó a szünetekben” – mondta. Az általános iskolás lány elmondta, hogyan társai olyan, a médiában hallott részletekkel hergelték egymást, mint hogy a migránsok „összeszarják a buszokat” és „tönkreteszik a padokat” a parkban. A Pest megyei település esetében nagyjából kizárható, hogy a városon valaha is áthaladtak volna menekültek, így ilyen közvetlen tapasztalataik nem lehettek. (…)
„A migráns szó szitokszónak számít a gyerekek között, egyenértékű a cigány, buzi – és itt helyi specialitásként – a szlovák szóval” – az elkeserítő definíciót saját meghatározása szerint „egy határszéli szlovák/osztrák/magyar – falusi iskolába” járó, még csak alsós gyerekek édesanyjától kaptuk. „Általános jelenségnek érzem, hogy a gyerekeket eléri az aktuálpolitika, mert az az emberek mindennapjait is átszövi” – írta. Szerinte „az otthoni magatartáson múlik ma, hogy a gyerekek ebből mennyit kapnak, kevesebb jobb lenne”. „A migráns szó ennyire negatív kicsengése a társadalom félelmét tükrözi, és a kormány kommunikációja ezt nagyon felerősítette. A szülő felelőssége árnyalni, ha már mást nem tehet. Mi megtesszük, de elenyésző kisebbségben vagyunk” – tette hozzá. (…)
Nyíri Pál szociológus (aki jelenleg az amszterdami Szabadegyetem professzora) még 2002-2004-ben, több szerzőtársával együtt kutatta a magyarországi iskolákban tanuló külföldi, elsősorban kínai és afgán gyerekek helyzetét. „Azt tapasztaltuk, hogy az állami iskolákban tanuló gyerekek között lényegében konszenzusos az idegenellenesség. Vagyis azokban az iskolákban, ahol jelentősebb számban voltak külföldiek, a migránsokról és menekültekről alkotott negatív vélemények voltak a hangadóak, függetlenül az iskola elhelyezkedésétől, a családok anyagi helyzetétől” – reflektált a migránsosat játszó cikkünkre.
Több olvasónk hozta fel saját példáját, bár elsősorban nem a kiirthatatlanul meglévő idegenellenesség, mint inkább a gyerekek gondolkodásának átpolitizáltságára. Ahogy egyikük fogalmazott, ő „1982-es”, így a 90’-es évek elején az osztály-, illetve évfolyamtársai „irakis-Szaddam Huszein-eset” játszottak.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Von der Leyen ismétel, vagy?
Az Economist úgy ítéli meg, hogy von der Leyen nagy esélyes ugyan, mégsem lesz könnyű elérnie, >
A Fico-kormány átneveli a közmédiát
A populista-nacionalista szlovák kormány neki kezes intézményre akarja lecserélni a közmédiát. Már elfogadta az erre vonatkozó >
Nehogy tragikus hős legyen
Míg a kérdésén gondolkodtam, „Hogy bírod lelkileg ezt a sok valóságot a fejedben?”, ő már válaszolt >
Politikai válság Horvátországban
Paul Lendvai azt írja a horvát választás után, hogy a zágrábi politikában jelenleg minden elképzelhető. Válság >
Veszélyes lehet-e ez az ember Orbán számára?
Nemigen fordul elő, hogy valaki veszélyessé válik Orbán Viktor számára, de most valami megmozdult az országban, >
A szélsőjobb át akarja venni Európát és Meloni mutatja hozzá az utat
Ezt írja Rómából a New York Timesban David Broder, aki nemrégiben könyvet jelentetett meg a mai >
Orbán illúziói a nagyságról
Orbán hiú reményei összeomlottak. A miniszterelnök azt remélte, hogy egy nacionalista, bevándorlás-ellenes, Putyin-párti ellenforradalmat vezethet Európa >
Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia
A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >
A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről
Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >
Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?
Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >
A világ a háború szélén áll
Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >
A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar
Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >