2024. április 16. kedd
Ma Csongor, Bernadett névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Napi ajánló

A hallgatag ember

Miért nem szólal meg Áder János?

Előbb-utóbb úgy is felemeli a hangját, s egy klímakonferencián jól odapörköl az általános felmelegedésnek.” Magyar Narancs:

Hogy mi az új rendben Magyarország köztársasági elnökének szerepe? A kussolás.

A választ könnyen elintézhetjük a szikár tényekkel is, miszerint azért nem, mert a háta mögött lihegő-fújtató edzője nem vette ki a szájába csinos szíjakkal odafogott vörös golyót, s felpeckelt szájjal kétségkívül nehéz beszédet mondani.

Ezen túl történelmi okai is vannak, hogy Magyarország államfője, a nemzeti egység fő letéteményese oly szégyenteljesen hallgat abban a szituációban, amikor épp azt sem tudja a nemzet, hogy hol áll a feje, s olyan külső megpróbáltatás zúdul rá, amilyenhez az elmúlt 25 esztendőben aligha volt sokszor szerencséje. E történelmi okokat nem a migráció oldaláról kell felfejteni, sokkal inkább a köztársasági elnökéről – az elmúlt negyedszázad tükrében, a mindenkori elnök személyén s magán a hivatalon keresztül vizsgálva.

Magyarországon a rendszerváltás óta e mai­hoz fogható nemzeti sokk kétszer volt összesen. Előbb a taxisblokád, amikor a bevezető utakat és a budapesti hidakat eltorlaszoló taxisok – egy brutálisra sikeredett benzináremelés ellen tiltakozván – napokra megbénították a fővárost. A teljes joggal zöldfülűnek mondható, s később sem professzionalizmusáról emlékezetessé váló kormány szerfeletti riadalmában (miközben a kormányfő a betegágyát feküdte) a hadsereg bevetését látta célravezetőnek. Csak egy ember őrizte meg a józan eszét, éppenséggel a honvédség főparancsnoka, az államfő. Göncz Árpád nem adta ki a parancsot, s pár nap után véget is értek a csaták. A kormány ugyan végzetes sebet kapott, de ez is csak mélyebb lett volna, ha jönnek a katonák. Ráadásul a helyzet egyértelmű volt, az ország a taxisokkal volt, a kormánnyal mindössze Bégány Attila és kis jóindulattal százfőnyi híve tartott. A magyar államfő akkor tudta, hogy mit kell tenni – egy rossz döntésnek pedig beláthatatlan következményei lettek volna.

A következő hasonló nagyságrendű trauma 2006-ban következett be, úgymond az őszödi beszéd nyomán. A tévészékház felgyújtásába és durva közterületi atrocitásokba torkolló őszi tüntetések ismét kiforgatták emberi valójából a fővárost. Az akkori kormány sem tudta megfelelően kezelni a helyzetet, s bár a katonaság bevetése fel sem merült bennük, a gumilövedékkel lövöldöző rendőrök képe különösebb akadályok, illetve ellenállítások nélkül fordította a kormány ellen a közvéleményt. A második Gyurcsány-kormány itt szerezte első végzetes sebét. A fővárosi felfordulásból a hivatalban lévő elnök, Sólyom László is aktívan kivette a részét, szívességek sorát téve az alapjáraton is az események haszonélvezőjének számító Fidesznek – amikor például mély morális válságról beszélt, s Gyurcsány bocsánatkérését forszírozta makacsul. Más lapra tartozik, hogy éppen ez az aktivitása (kevésbé finoman szólva izgágasága) lett a veszte. Hisz a szerencsétlen ősz után nyílegyenesen a kormányzás felé tartó Orbán Viktor pont nem ilyen államfőt képzelt el magának.

Orbán nem akarta látni a nemzet jóságos apafiguráját, mint amilyen Göncz (és a lehetőségei korlátjai között tulajdonképpen Mádl Ferenc is) volt, de még kevésbé akart egy olyan fontoskodó, az önállóság látszatgesztusaiból sportot űző figurát, mint amilyen Sólyom. Orbán Viktor egyszerűen nem akart köztársasági elnököt, semmifélét. Hisz bármilyen kiszerelésében is csak útban volt neki – központosítási terveiben legfőként. Először tehát keresett egy jó nevű senkit, aki rögtön felismervén, hogy hol a helye, azzal nyitott, hogy ő aláír itt mindent, noha éppenséggel az írás okozta neki a legnagyobb nehézséget. Aztán az illetőről kiderült, hogy egy szélhámos – de ebből sem lett nagy baj, mert addigra minden szóba jöhető utód számára teljesen nyilvánvalóvá vált, hogy mi az új rendben Magyarország köztársasági elnökének szerepe. A kussolás. Magyar katonai kontingensek dzsalnak a szerb határ felé? Oszt? Hallgat a hadsereg főparancsnoka? Ma ez a világ legtermészetesebb dolga Magyarországon. Nem is nagyon feszegeti senki.

Ugyanakkor ennek a történetnek is megvan a bohózati szála. A ma hivatalban lévő báb kínjában, s nagy tehetemségében kitalálta magának a világ zöld megmentőjének a szerepét. Felőle körbefonhatják borotvás szögesdróttal a határt, kiabálhat minden szomszéd kígyót-békát az országra, pillája sem rezzen.

Előbb-utóbb úgy is felemeli a hangját, s egy klímakonferencián jól odapörköl az általános felmelegedésnek.

2015. október 10.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről

Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >

Tovább

Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?

Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >

Tovább

A világ a háború szélén áll

Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >

Tovább

A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar

Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >

Tovább

Az ember, aki kihívja Orbán Viktort

A kormány elbizonytalanodása kézzel fogható. A kegyelmi ügy keményen eltalálta Orbánékat, annál is inkább, mert a >

Tovább

Mi történik, ha Ukrajna veszít?

Ha Oroszország el tudja foglalni egész Ukrajnát, akkor több, mint ezer kilométerrel nőne meg a közös >

Tovább

A bennfentes, aki kihívja Orbán Viktort

Magyar Péter személyében egy korábbi bennfentes hívja ki Orbán Viktort – mindössze két hónap alatt az >

Tovább

Az orosz atomfenyegetés miatt nem jönnek a német cirkálórakéták

Kijevben, egy titkos helyen nyilatkozott a német jobboldali Die Welt munkatársának, miközben országa az invázió kezdete >

Tovább

Anti-Orbán jelenségnek…

… nevezi Paul Lendvai Magyar Péter felbukkanását. Az újdonsült politikus úgy jelent meg a színen, mint >

Tovább

Megmukkant a magyar ellenzék, ám ez egyelőre csak olyan, mint egy távoli villámlás

Erre mutat rá kommentárjában a Neue Kronen Zeitungban  Kurt Seinitz, aki annak idején elsőnek vette észre a >

Tovább

A remény mint drog

Nem az az ellenség, aki diagnosztizálja a daganatot (ami társadalmi szempontból az öntudattalanság, a közöny, valamint >

Tovább

Egy „messiás” felkavarja a magyar ellenzéket

Újdonsággal ugyan nem rukkolt ki, mert amit kifogásol a rendszerben, az már jó ideje közismert, ám >

Tovább