2020. május 28. csütörtök
Ma Emil, Csanád, Vilmos névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Napi ajánló

Polgármester nem terem a fán

„És Marosvásárhely most nem város, és nincsenek polgárai.” Parászka Boróka (Erdélyi Riport):

A marosvásárhelyi önkormányzati választás ciklusok óta arról szól: hogyan néz szembe a rendszerváltás óta legnagyobb traumákat átélt, ugyanakkor a legnagyobb lehetőségekhez jutó erdélyi magyar közösség a saját maga által okozott kudarcokkal. Itt a „ki lesz a polgármester?” kérdés – sajnos – hosszú ideje azt jelenti, „visszavesszük-e a várost a románoktól”. És nem, nem vesszük vissza, immár 15 éve.

Sok oka volt ennek, a legrövidebben talán úgy lehetne összefoglalni a folyamatot, hogy amíg a magyar közösség elfelejtette az etnikai szavazás tétjét és technikáit, és amíg az új magyar nacionalizmus feldolgozta a magyar közösség esélyeit, addig a román közösség beletanult mindebbe. A román nacionalizmus hatékony, gazdaságilag, politikailag jól felépített rendszer. A magyar korszerűtlen, sem gazdaságilag, sem politikailag nem működőképes. (Ezzel együtt: a nacionalizmusok kioltják egymást, és önmagukat. Károsak.)

Arra, hogy hogyan lehet kilépni az ilyen-olyan nacionalizmusokból, az etnikai szavazások rendszeréből, egyáltalán nem érkezett javaslat. Ez a hazai közélet egyik legerősebb tabuja.

Nem elveszett város

A legutóbbi önkormányzati választásokkor már az kihívást jelentett a marosvásárhelyi magyarok számára, hogy a polgármester-jelöltek személyében megegyezzenek. Hónapokon át tartó lélekölő, ízléstelen, agresszív, közélet-ellenes vita folyt a jelölésről. Akik abban, fiatal- vagy középgenerációs politikusként részt vettek, annyi veszteséget felhalmoztak, hogy elvéreztek, mielőtt megmérettethettek volna. Végül mégsem történt frissítés, első generációs politikus, Frunda György szállt ringbe. És ahhoz képest, hogy az RMDSZ sokak által elutasított nemzedékéhez tartozott, ahhoz képest, hogy a választási kampány a viták miatt későn és rosszul indult, és ahhoz képest, hogy kihívója – az újra- és újraválasztott Dorin Florea – már bebetonozott, biztos jelöltnek számított, jó eredményt, 37 százalékot ért el. Azt mindenképpen jelezte ez a félsiker, hogy Marosvásárhely nem elveszett város, ha a helyi magyar közösség leszámol a saját indulataival, dilettantizmusával, lehet fordítani az eddigi tendenciákon. (…)

A helyzetértékelésnek ezen a pontján szokás elmarasztalni a politikai versenyben résztvevő pártokat, politikusokat. Minden bizonnyal sok hibát követnek el ezek a szervezetek (nem lehet azt a kérdést sem lezárni: valóban a közösségi nyitottságot, demokráciát szolgálja-e az érdekcsoportok sokasodása), de egy politikától független tény mind nyilvánvalóbb. Mindazokat, akik politikai szerepet vállalnak (és vállalják a lejáratás, az amortizáció kockázatát) magukra hagyják azok, akik igazolatlanul hiányoznak a közéletből. A marosvásárhelyi elit (nevezzük jobb híján így), az üzleti-, a közszféra-, az egészségügy-, a tanügy-, a kulturális rendszerek képviselői, munkatársai hallgatnak.

A legjellemzőbb az Azomures botrány, a példátlan környezetszennyezés itt, az ország szívében, amelyet néhány elszánt és elkötelezett civilen kívül nem tesz szóvá senki. Hallgatnak a környezetvédelmi szakemberek, az orvosok: azok, akiknek szakmai tekintélye, intézményes háttere, eszközei lenne az érdekképviseletre. És akiknek szakmai-etikai kötelessége lenne felszólalni. De ugyanígy sorolhatnánk a Marosvásárhelyet érintő súlyos problémákat: a gazdasági elsivatagosodást, perifériára szorulást, a szociális ellátás anomáliáit, aránytalanságát, az oktatási rendszer esetlegességét, színvonalromlását, a pedagógusokat érintő kontraszelekciót, a kaotikus, működésképtelen városi infrastruktúrát, a közbeszerzések körüli zavarokat. Marosvásárhely az a város, amely csak látszólag működik. És ehhez a tetszhalottsághoz asszisztál, ezt támogatja a helyi elit. Amelyik kihátrál a saját politikusai közül, majd nagyokat röhög azok vergődésén. Az elit legfennebb a kicsinálásban vesz részt, a leszámolásban éppen azzal, aki a célkeresztben áll: az aktuális polgármester-jelöltekkel, a párt- vagy szervezeti aktivistákkal.

Közben mégis mindenki azt ismételgeti: mikor lesz már „igazi” polgármestere Marosvásárhelynek? Amíg a közélet ilyen minőségű, addig a válasz az: nem lesz. A polgármester nem terem a fán, nem nő magától a városi parkban. Ha nem hozza a tartalmat, a szakértelmet az, akinek tudása, szakértelme van, akinek kötelessége mindent megtenni a város élhetőbbé tételéért, akkor nem lesz polgármester. Sem alpolgármester, sem önkormányzati képviselő. Senki sem lesz. Ha nincs valódi, minőségi közélet, közvita, akkor közpolitika sem lesz.

Úgyhogy, amikor mindenki hátradőlne az íróasztala mögött, és keserűen elsomolyogná magát a politikai dilettantizmus újabb megnyilvánulásain, a polgármester-jelöltek veszekedésein, a csak óriásplakátokon látható pártokon, a taxikra ragasztott matricákon, gondoljon arra: saját gyávaságán, kussolásán nevet. Azon, hogy a marosvásárhelyi elit egyetemi tanárostól, orvosprofesszorostól, igazgatóstól, cégtulajdonostól hasznot húz ugyan a városból, de hallgat, állását-pozícióit-megbízását félti, ha meg kellene szólalnia, ha kockázatot kellene vállalnia. Nem város az, amelynek nincsenek polgárai. És Marosvásárhely most nem város, és nincsenek polgárai.

 

 

2015. október 4.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Orbán Viktor mint ma született bárány

Magyarország mint vegytiszta jogállam? Budapest most ezt a képet igyekszik terjeszteni magáról, ám igazából rossz bohózatot >

Tovább

A német kétszínűség

Németországban a Telekom lengeti a szivárványszínű zászlót, Magyarországon azonban hallgat, mert így kívánják az üzleti érdekei, >

Tovább

„Orbánnal szoros kötelékben”

Ez a címe a Frankfurter Rundschau cikkének a szlovén kormányfőről, miután Ljubljanában az ellenzék 10 ezres >

Tovább

Orbán mint modell Vučić számára

Szerbia is tovább illiberalizálódik, Orbán módszerének felhasználásával, ám az ország így aligha lesz alkalmas jelölt az >

Tovább

Merkel európai fordulata

A német kancellár már megnyerte az 500 milliós gazdasági segélycsomagnak a V4-eket, mert egy hete arról >

Tovább

Bill Gates lenyúlta Soros szerepét

Ezért valószínűleg azon sóhajtozik: „ilyen az, amikor az embert elhagyják egy fiatalabbért”. Közben pedig bánatosan egy >

Tovább

Irodalmi nemzet a magyar

Mert hát nem ugyanazt mondja a nemzeti testtel és lélekkel egylényegű legfőbb jogforrás, mint a szépíró, >

Tovább

Szabad a gazda

Az ellenzék két helyszínen érezheti magát félig-meddig otthonosan, a Hit Gyülekezete ATV-s stúdiójában és az EMIH >

Tovább

Orbán kettős játéka

Egyrészt nekimegy az uniós partnereknek, majd  egy lépést tesz hátra, de a végén azért bevisz egy-két >

Tovább

„Orbán, a provokatőr marad”

Ám senki se gondolja azt, hogy a lépés akár egy jottányit is változtatott a magyar menedékpolitikán. >

Tovább

A nemzet közszelleme volt béklyóban

S ez olyan destruáló hatással volt az egész világra, hogy az új generációk már úgy nőttek, >

Tovább

Orbán populista, Trump egy bohóc

Mind a hívei, mind az ellenfelei azt gondolták, hogy most majd ő lesz Amerikában Orbán, aki >

Tovább