Ma Zita, Mariann, Anasztáz névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Szerbiára tolná Orbán a menekültkérdést, de aligha teheti meg
„Az UNHCR továbbra sem tekinti Szerbiát a menekülők számára biztonságos harmadik országnak.“ Hvg.hu:
Ha a magyar menekültügy azzal utasítja majd vissza a menedékkérelmeket, hogy ezekben a szomszédos ország, Szerbia az illetékes, akkor az állam folyamatos jogsértésbe keveri magát, és várhatóan perek sorát bukhatja el. Egyre kínosabb a kormány menekültügyi maszatolása.
Nem lehetett tudni pontosan, hogy Orbán Viktor miniszterelnök mire gondolt, amikor a Napi Gazdaság szombati számában a déli határ lezárásáról beszélt. Rogán Antal fideszes frakcióvezető is csak annyit árult el, hogy javaslatot tesznek majd Magyarország déli határának törvényi eszközökkel való lezárására.
Hétfőn ezzel kapcsolatban még kormányzati források sem tudtak az ügyben konkrétumot mondani. Többen arra gondoltak, hogy a megoldás a szerb–magyar határ behőkamerázása lehet, amihez azonban nemcsak eszközök, hanem járművek és emberek kellenek, ráadásul nem is kis létszámban. Megjegyezték, ha megvalósul, a cél leginkább az lehet, hogy másik útvonalra: Horvátország és Szlovénia irányába tereljék az embercsempészetet, hogy a probléma ott jelentkezzen. Aztán kiderült, nem erről van szó.
Kósa Lajos – szintén a Napi Gazdaságnak – kedden közölte, hogy nem vaskerítést vagy bármilyen fizikai határzárat szeretnének, hanem azzal intéznék el a kérdést, hogy Magyarország Szerbiát (újra) biztonságos harmadik országnak tekintené. "Ha valakit fenyegetettség ér abban az országban, ahol lakik, és Szerbiába megy, akkor ott kell menedékjogot kérnie. Szerbiában ugyanis senkinek nem fenyegetik az életét" – mondta a politikus, aki szerint ennek megfelelően, ha valaki Szerbia felől jön Magyarországra, már nem lehet menekült, csak illegális határátlépő. Kósa értelmezése szerint a magyar hatóságok ennek megfelelően mindenféle vizsgálat nélkül visszatoloncolhatják őket Szerbiába, mert Magyarország nem jogosult a menekültkérelmét elbírálni. Az alelnök emlékeztetett: az illegális határátlépők 99 százalékát a magyar határőrizeti szervek elfogják, de a jelenlegi jogszabály szerint nem lehet megakadályozni, hogy Magyarország területére lépjenek.
A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény értelmében biztonságos harmadik országnak csak olyan állam tekinthető, ahol a menekültkérő életét és a szabadságát nem fenyegeti veszély faji, vallási okból vagy nemzeti hovatartozása, valamely társadalmi csoporthoz való tartozása vagy politikai meggyőződés miatt. További feltétel az is, hogy a hozzá forduló kérelmezőt ne utasítsa ki olyan országba, ahol halálbüntetéssel, kínzással vagy más embertelen bánásmóddal veszélyeztethetik. Mindezeket a kötelezettségeket az állam az Alaptörvényben is rögzítette (XIV. cikkely 1-2.). A kritériumok között azonban még az is szerepel, hogy a biztonságos harmadik országnak biztosítania kell a menekültkénti elismerés kérelmezésének lehetőségét, és elismerés esetén a genfi egyezménnyel összhangban álló védelemről kell gondoskodni.
2012-ben a Kúria iránymutatása megerősítette a Magyar Helsinki Bizottság tapasztalatait és az ENSZ Menekültügyi Főbiztosság országjelentésében foglaltakat, miszerint Szerbia nem nyújt biztonságos menedéket a menekülőknek. Az iránymutatásra azt követően volt szükség, hogy a bíróságok előtti menekültügyi eljárásokban eltérő állásponton voltak az illetékes törvényszékek a szerb menekültügyi helyzet megítélésében. Az iránymutatás kimondta, hogy a bíróságoknak hivatalból figyelembe kell venniük az ENSZ országinformációit – az UNHCR viszont továbbra sem tekinti Szerbiát a menekülők számára biztonságos harmadik országnak.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha a Bevándorlási Hivatal illetékességi okokra hivatkozva utasít el menedékkérelmet (vagyis, hogy a kérelmet Szerbiában kellett volna benyújtania a menedékkérőnek), akkor ez a határozat elméletben sikerrel támadható meg a bíróságon vagy akár Strasbourgban, az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt. A kormány jogalkotási tervei ugyanakkor – a Helsinki Bizottság információi szerint – szűkíteni fogják a jogorvoslati lehetőségeket, így erősen kérdéses, hogy a bíróságok képesek lesznek-e megakadályozni a jogsértő állami gyakorlatot. Ha a kormány ragaszkodik Szerbia "biztonságossá nyilvánításához", azzal a menedékkérelmek legalább 95 százalékát érdemi vizsgálat nélkül el lehet utasítani, amivel kiüresedne a magyar menekültügyi intézményrendszer – ezzel Magyarország lényegében kiiratkozna az Unió menekültügyi rendszeréből, és súlyos nemzetközi következményekkel is szembesülhetne.
A menekülteket be kell engedni
„Szerbia nem minősül harmadik biztonságos országnak, mert nem megfelelő a menekültügyi eljárása" – erősítette meg a Magyar Helsinki Bizottság érvelését a hvg.hu-nak Nagy Boldizsár nemzetközi jogász, aki szerint hasonló a helyzet például Görögország esetében is. Görögország azért nem felel meg a biztonságos kategóriának – mint azt az Emberi Jogok Európai Bírósága (Strasbourg) és az Európai Unió Bírósága (Luxembourg) is kimondta –, mert mind az eljárása, mind a fogadási feltételek Görögországban "rendszertani hibáktól szenvednek”.
Nagy Boldizsár is hangsúlyozta, a nemzetközi egyezmények alapján a menekülteket be kell engedni az országba. Létezik egy speciális repülőtéri eljárás, amelynek során nyolc napon belül el kell dönteni, hogy a menedékkérő visszaküldhető-e harmadik biztonságos államba. Ez az egy kivétel, amikor az érintettet nem kell beléptetni, de ez is csak bizonyos megkötésekkel érvényes.
A nemzetközi jogász hozzátette, ha Magyarország kerítést akarna emelni a határra, azt is megtehetné, nem kell engedélyt kérnie hozzá az Európai Uniótól. „Ilyen megoldáshoz folyamodtak a görög–török és a bolgár–török határon is” – jegyezte meg. „A lényeg azonban nem ez, hanem az, hogy valóban a legszegényebb és a legnyomorultabb állam vagyunk-e az állandóan hangoztatott gazdasági fejlődés ellenére, hogy rászorulunk-e arra, hogy a biztonságot kereső embereket visszalökjük” – vetette fel Nagy Boldizsár. Szerinte amennyiben fizikai határzár lenne a szerb–magyar határon, akkor sem tehetné meg a magyar hatóság, hogy a kerítésen átkiabáló segítségkérőket nem engedi be. Egyszerűen nem tekintheti a nem biztonságos szomszéd országot illetékesebbnek az ügyükben.
Kerítés?
Mivel a 174,7 km hosszú szerb–magyar határszakasz (amiből 15,9 km folyami) schengeni külső határnak számít, elvileg gond nélkül le lehet zárni műszaki módszerrel. Egy elektromos jelzőrendszer kiépítése infrakapukkal, jelzőrakétákkal, majd ennek az üzemeltetése olyan hatalmas költséget jelent, hogy ennek aligha van realitása. Bulgária egyébként egy ilyen rendszert kezdett építeni Törökország felé, a Gázai övezetben pedig létezik ilyen – azonban az alatt is átfúrtak, mondta a hvg.hu-nak Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő.
Következő cikk: Milyen lenne, ha tényleg vasfüggönyt húznának a menekültek ellen?
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Ha Horthy Miklós lehetett tengernagy hadiflotta nélkül!
Orbán Viktor vendégül látja Trump híveit, mert az elnök újraválasztásában reménykedik. A CPAC rendezvényére egész Európából >
Von der Leyen ismétel, vagy?
Az Economist úgy ítéli meg, hogy von der Leyen nagy esélyes ugyan, mégsem lesz könnyű elérnie, >
A Fico-kormány átneveli a közmédiát
A populista-nacionalista szlovák kormány neki kezes intézményre akarja lecserélni a közmédiát. Már elfogadta az erre vonatkozó >
Nehogy tragikus hős legyen
Míg a kérdésén gondolkodtam, „Hogy bírod lelkileg ezt a sok valóságot a fejedben?”, ő már válaszolt >
Politikai válság Horvátországban
Paul Lendvai azt írja a horvát választás után, hogy a zágrábi politikában jelenleg minden elképzelhető. Válság >
Veszélyes lehet-e ez az ember Orbán számára?
Nemigen fordul elő, hogy valaki veszélyessé válik Orbán Viktor számára, de most valami megmozdult az országban, >
A szélsőjobb át akarja venni Európát és Meloni mutatja hozzá az utat
Ezt írja Rómából a New York Timesban David Broder, aki nemrégiben könyvet jelentetett meg a mai >
Orbán illúziói a nagyságról
Orbán hiú reményei összeomlottak. A miniszterelnök azt remélte, hogy egy nacionalista, bevándorlás-ellenes, Putyin-párti ellenforradalmat vezethet Európa >
Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia
A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >
A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről
Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >
Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?
Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >
A világ a háború szélén áll
Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >