Ma Zsigmond, Atanáz névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Csodára várva. Avagy: mit hoz a Tanti?
„Angela Merkel látogatását valóságos mosolyoffenzíva előzi meg.” Süddeutsche Zeitung/Galamus, MTI, Time/Szelestey Lajos:
A Süddeutsche Zeitung Merkel és Putyin látogatásáról
A Süddeutsche Zeitung Csodára várva címmel közölte Kathrin Kahlweit cikkét. Merkel hétfőn Budapestre utazik. Látogatása várakozásokat kelt – Orbán miniszterelnöknél éppen úgy, mint az ellenzéknél. Ám a kancellár asszony egészen más érdekeket követ. (...)
Ők most azt remélik, hogy a kancellár asszony pártbarátját, Orbánt nyilvánosan megbírálja a kisebbségi és emberi jogi politikája, a civil szervezetek üldözése, a véleménynyilvánítási és a sajtószabadság korlátozása miatt. Hosszú a siralom, és hosszú a lista. A Merkel érkezése előtti napon a tervek szerint újra tüntetés lesz, de legkevésbé sem „a kancellár látogatása ellen, csupán a látogatás alkalmából” – mondja Gulyás Balázs, a Százezren az internetadó ellen” elnevezésű platform alapítója. Fel akarják használni a látogatást arra, hogy megmutassák, Magyarország ostromállapotban van – Orbán és a politikája ostromgyűrűben tartja, és fenyegeti. A szervezőknek politikai programjuk nincs, azt mondják, az még túl korai lenne. Egyelőre hangot akarnak adni a nép elégedetlenségének az adóemelések és a Fidesz mindenhatósága miatt.
Még nem jelentenek valós fenyegetést az Orbán-kormányra nézve a viszályban álló csoportok, amelyek közül néhány kerekasztalt tervez, amelyen mások nem akarnak részt venni, miközben a baloldali ellenzéki pártok teljességgel eltűntek a képernyőről. Valamivel jobban fáj a nemzetközi bírálat, a washingtoni és brüsszeli nyomás, az emberi jogi bizottságok elé idézés, és az EU-Bizottság kötelezettségszegési eljárásainak sora. Kovács Zoltán, a nemzetközi ügyekben illetékes kormányszóvivő, egy figyelemre méltó retorikai tehetséggel bíró spin-doktor panaszkodik: „Miért folyton Magyarország van napirenden? Azokat, akik beidéznek minket, nem is a magyar kormány hivatalos álláspontjai érdeklik. A véleményük mindig már előzőleg kialakult.”
Február 2-án ki akarják használni az esélyt. A kormányoldalon éppen ezért Angela Merkel látogatását valóságos mosolyoffenzíva előzi meg. A kancellár asszony ugyan mindössze öt órát tölt majd Budapesten, ez idő alatt találkozik a kormányfővel, átvesz egy díszdoktori kalapot, beszél a zsidó hitközségek vezetőivel, és beszédet mond az Andrássy egyetemen. A látogatást ennek ellenére annak bizonyítékaként értékelik, hogy Magyarország Európában nem elszigetelt. Ha még a nagyhatalmú Angela Merkel is eljön a nagyhatalmú Németországból, akkor ennek fel kellene, sőt, fel kell értékelnie a Brüsszel által gyakran bírált Orbán-kormányt. (...)
XXX
Nincs problémás terület a magyar-német kétoldalú együttműködésben - Orbán
Nincs problémás terület a magyar-német kétoldalú együttműködésben - mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában. Kijelentette azt is: nagy lehetőségeket lát Magyarország számára az eurázsiai gazdasági együttműködési tervben.
Angela Merkel német kancellár jövő hétfői budapesti látogatása felhívja a figyelmet a két ország, a két nép közötti régi, tartós és valószínűleg a jövőben is fennálló barátságra, stratégiai együttműködésre - hangsúlyozta a kormányfő. Orbán Viktor arról is beszélt, egyedül a németeknek van olyan tervük, amely elég nagyszabású, hogy új kereteket adjon az Európa jövőjéről szóló vitáknak, ez pedig az eurázsiai gazdasági együttműködési terv. A kormányfő ebben nagy lehetőségeket lát Magyarország számára.
Orbán Viktor miniszterelnök bízik abban, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök február 17-i budapesti látogatása alatt tető alá tudja hozni a hosszú távú gázszállítással kapcsolatos megállapodást. A kormányfő kifejtette: az idén lejár az a hosszú távú gázszállítási szerződés, amelyet korábban az oroszokkal kötött Magyarország. Így "ma nincs biztosítva a magyar gazdaság működéséhez szükséges energia 2015 után, és ma nincs biztosítva a háztartások gázellátása sem 2015 után. Ezt a kérdést kell nekem megoldanom" - közölte, jelezve, hogy a Putyin-látogatás előkészítésének keretében folynak erről a szakértői egyeztetések. Orbán Viktor úgy összegzett: nagyon bízik abban, hogy az ezt a helyzetet megoldó megállapodást tető alá tudja hozni az orosz elnök látogatása alatt.
XXX
Time
A budapesti példa arra utal, hogy Oroszország ügyében Görögország is az uniót követi majd, csak éppen megkéri az árát. Mind a magyarok, mind a görögök flörtölnek Moszkvával, de felsorakoznak Brüsszel mögött. Ha van kormány az EU-n belül, amelynél Ciprasz rokonszenvre számíthat, akkor az az Orbán-kabinet. Mindkettőnek egyértelmű érdeke, hogy megbontsa az egységet, és mindkettő arra alapozza a hírnevét, hogy szembeszáll a közösséggel, főként ha a kölcsön visszafizetésének feltételeiről van szó. A magyarok azonban idáig messziről és aggodalmasan figyelték a görög vezetőt, ami bíztató lehet az unió számára, mivel az igyekszik a vonal alá kényszeríteni Görögországot. A két állam helyzete annyiban szintén hasonló, hogy a külföldi hitelezőkkel szembeni felháborodás 2010-ben Magyarországon is populista vezetést segített hatalomra. Abban viszont különbség van köztük, hogy Ciprasz a jelek szerint az együttes elszántság megtörésére törekszik Oroszország kapcsán, Orbánnál viszont a retorika nem váltott át tettekbe. Ellenben egyiknek sem az a célja, hogy segítsen Putyinnak, hanem hogy jöjjön a brüsszeli támogatás. És az érkezik is, noha az unió élesen bírálja Orbánt a többi közt szólásszabadság, a kisebbségi jogok, és az ukrán kérdésben tanúsított különvélemény miatt. A nagy gond azonban az a gazdagabb tagállamok adófizetői számára, hogy a szervezetnek nemigen vannak eszközei a kitáncoló tagok meggyőzésére. Jan-Werner Muller a princetoni Egyetemről példaként azt említi, hogy az EU képtelen volt akár csak komolyan megvitatni is a magyar szavazati jog felfüggesztését, amikor Orbán a múlt nyáron meghirdette az illiberális államot. Ehelyett Brüsszel megint a mézesmadzagot részesítette előnyben és 25 milliárd eurós támogatást szavazott meg a magyaroknak. Pedig nem kizárt, hogy a közeljövőben nem egy tagállam meg fogja pendíteni, hogy esetleg szövetségre lép Moszkvával, ha sértve érzi magát az EU vezetése részéről. Ám amíg az unió és főleg a szövetség német gazdasági motorja teljesíteni tudja a szegényebb szövetségesek anyagi igényeit, addig fenn tudják tartani/képesek lesznek megvenni a szolidaritást. Kérdés viszont, hogy meddig bírják pénzzel?
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Az EU új keleti bővítése győzelmet jelentene Putyin felett
A Spiegel szerzője, Michael Sauga szerint manapság teljes az egyetértés az ügyben, hogy a 20 évvel >
A Macron-momentum
Európa sokféle nehézséggel szembesül, de ezek alapvető oka, hogy nincsenek megfelelő vezetői, ezért úgy tűnik, hogy >
Ukrajna győzni fog
Ennek a háborúnak tehát mindenképpen Putyin Oroszországa lesz a vesztese. Vele együtt veszít azonban Orbán Magyarországa >
Autógyáraktól rendőrökig: Hogyan terjeszti ki Kína befolyását Magyarországon
Kína egyre növeli befolyását Magyarországon, kezdve a rendőrjárőröktől az autógyárakig. Hogy Peking nyomul, abban nincs semmi >
Hány tonnát nyom Európa
20 éve politikai szempontból különösen fontos volt, hogy Magyarország és Lengyelország bekerüljön az EU-ba, ma viszont >
A befejezetlen projekt
Hatalmas sikernek bizonyult az Unió keleti bővítése, mert az azóta eltelt időben a korábbi választóvonal mindkét >
Időkapu
Lehetséges, hogy kisebb Ukrajna lesz, de hogy ez az Ukrajna Európa részévé válik és szemben fog >
Ha Horthy Miklós lehetett tengernagy hadiflotta nélkül!
Orbán Viktor vendégül látja Trump híveit, mert az elnök újraválasztásában reménykedik. A CPAC rendezvényére egész Európából >
Von der Leyen ismétel, vagy?
Az Economist úgy ítéli meg, hogy von der Leyen nagy esélyes ugyan, mégsem lesz könnyű elérnie, >
A Fico-kormány átneveli a közmédiát
A populista-nacionalista szlovák kormány neki kezes intézményre akarja lecserélni a közmédiát. Már elfogadta az erre vonatkozó >
Nehogy tragikus hős legyen
Míg a kérdésén gondolkodtam, „Hogy bírod lelkileg ezt a sok valóságot a fejedben?”, ő már válaszolt >
Politikai válság Horvátországban
Paul Lendvai azt írja a horvát választás után, hogy a zágrábi politikában jelenleg minden elképzelhető. Válság >