Ma Tivadar, Tihamér, Töhötöm névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
A hullámlovas
„Alig képzelhető el, hogy a magyar belviszályokba való konkrét beavatkozásra ragadtatná magát.” Neue Zürcher Zeitung/168 Óra, Frankfurter Allgemeine Zeitung/Galamus:
Orbán egy fenékkel ül meg két lovat
Ezzel a címmel számol be a Neue Zürcher Zeitung arról, hogy Angela Merkel hétfői útjával Budapest a saját külpolitikai fontosságát kívánja alátámasztani, ám közben az Orbán-kabinet a Kelet és Nyugat között egyensúlyozik. A kancellár mindössze öt órát tölt Magyarországon, de a vendéglátók részéről így is hatalmasak a várakozások.
A konzervatív svájci lap szerint a parlamenten kívüli ellenzék, valamint a kormányellenes sajtó azt reméli, hogy Merkel nyilvánosan megdorgálja Orbán belpolitikai irányvonalát, ám hogy ez így is lesz, az diplomaták szerint nem valószínű. De nem megalapozott hatalomközeli köröknek az a bizodalma sem, miszerint a Kremlhez fűződő jó kapcsolatának köszönhetően Orbán közvetítőként az EU és Moszkva közé tud ékelődni az ukrán válságban.
Hogy a két ellenpólus felkeresi Orbánt, ráadásul egymáshoz képest ilyen rövid időn belül, az azt tükrözi, Magyarország mennyire kényesen lavírozik a földrész két fele között. Orbán ugyan megszavazta a retorziókat, ám odahaza mennydörög az intézkedések ellen. A szankciók kiterjesztését pedig ellenzi. Azon kívül Budapest a keleti nyitással elmélyítette a viszonyt az oroszokkal, lásd a paksi szerződést és a Déli áramlatot. Nem szólva a tusványosi beszédről. Szakértők főleg a gazdasági közeledést gyanítják az amerikai korrupciós vádak mögött. Merkel Budapesten elsősorban a közös európai külpolitikát és energiastratégiát célozza meg, viszont Orbán nem számít kritikára a részéről. A hatalom Magyarországon makacsul azt hangoztatja: az oroszokkal kötött megállapodások rendeltetése, hogy szavatolják az energiaellátást, Putyin útja pedig csupán Orbán egy évvel ezelőtti látogatásának viszonzása. Ám ezzel együtt kézenfekvő, hogy az elnök az EU hiányos egységének bemutatására használja majd Magyarországot. A lap idézi a Népszabadság kommentárját, miszerint az orosz vezető meghívásával a kormány azt kockáztatja, hogy eljátssza a nyugat bizalmának maradékát is.
XXX
A Kelet és Nyugat közötti résben
A Frankfurter Allgemeine Zeitung Stephan Löwenstein cikkélt közölte: A Kelet és Nyugat közötti résben. Merkel szövetségi kancellár Magyarországra utazik – és éppen hogy csak megelőzi Vlagyimir Putyint. (…)
A várakozás szerint mindkét esetben szó lesz az Ukrajna körüli válságról is. A magyar médiában a várakozások megfelelnek az ország mély politikai megosztottságának: miközben Budapest a kormányhoz közelállók szempontjából világpolitikai kapcsolati ponttá értékelődik fel, az ellenzéki lapok és portálok a komoly rendreutasításra vonatkozó remény és aközött mozognak, hogy megelőlegezik a csalódottságot, hiszen erre feltehetőleg nem kerül sor. (…)
Valójában alig képzelhető el, hogy a szövetségi kancellár asszony a magyar belviszályokba való konkrét beavatkozásra ragadtatná magát. Legfeljebb olyasfajta általános figyelmeztetések várhatók, amilyeneket Merkel kormányszóvivője is kifejtett egyszer: hogy a parlamenti kétharmados többségekkel felelősségteljesen kell bánni.
Feltehetően mindkét fél számára fontos a kérdés, hogyan kell a továbbiakban kezelni Oroszországot. Merkel számára bizonyosan fontos, hogy Európa továbbra is közösen lépjen fel. Ez vonatkozik a szankciók meghosszabbításának érzékeny kérdésére is. Magyarország Orbán hatalomra jutása óta megpróbált egy rést teremteni magának, amelyben az EU-ba beágyazva saját kapcsolatot tarthat fenn Moszkvával. Magyarország a „keleti nyitás” jelszóval jogot követel a kereskedelmi kapcsolatokhoz, amilyeneket például Németország is ápol. Ez vonatkozik más, nem feltétlenül teljesen tisztán demokratikus államokra is, mint például Azerbajdzsánra vagy Kínára, amely utóbbi például a Duna mentén délnek tartó vasútvonal befektetőjeként lép fel.
Ám az első helyen Oroszország áll. Putyin küszöbön álló látogatását Orbán több moszkvai látogatása előzte meg. Magyarország két stratégiailag fontos energia-projektet kötött Oroszországhoz. Része van a Déli Áramlat gázvezetékben, amelynek célja a tranzitállam Ukrajna elkerülése. És milliárdos szerződést kötött a Roszatommal a Paksi Atomerőmű kiépítéséről.
Mindkét projekt abból az időből származik, amikor Oroszország még nem annektálta az Ukrajnához tartozó Krímet, és mielőtt orosz katonák elkezdték a „szabadságukat” Ukrajna keleti részén tölteni. Az idők e változásával függ össze a világpolitika érdeklődésének hirtelen megnövekedése Magyarország iránt.
A magyar kormány olvasata szerint ide tartozik az Egyesült Államokkal fennálló heves viszály, amely az előtérben korrupciós vádakról van szó. Az Egyesült Államok budapesti nagykövetségének ügyvivője a tavaly ősz óta egyre nagyobb hullámokat verő vitában világossá tette, hogy úgy látja: több magas rangú személyiség is korrupciós botrányba keveredett, nevezetesen a magyar adóhatóság vezetője is. Orbán nyilvános felszólítására a kormány tisztségviselője feljelentést tett a diplomata ellen rágalmazás miatt. Ám nem fog sor kerülni a perre, amely minden bizonnyal nagy figyelmet keltene, mert Washington megtagadta a diplomáciai mentesség feloldását.
Orbán nemrég egy németországi látogatáson maga hozta összefüggésbe ezt a viszályt a gázvezetékkel és az atomerőművel. „Mindkét nyomás úgy jött létre, hogy az orosz-ukrán konfliktus miatt megváltozott Európa egész geopolitikai rendszere. Ami korábban puszta üzletként, illetve gazdasági kérdésként merült fel, az áthelyeződött a geopolitika és a biztonságpolitika szintjére” – mondta 2014 novemberében Münchenben egy vitában. Ez az olvasat ugyan azt a célt is szolgálja, hogy elterelje a figyelmet a korrupciós vádakról, amelyekkel kapcsolatban sok jel utal arra, hogy a sűrű füst alatt láng is van. Az összekapcsolás azonban nem helytelen, hiszen az Egyesült Államok ilyen konfliktusok nélkül ápol kapcsolatokat sok más országgal, amelyek a korrupciós ranglistákon még lejjebb szerepelnek.
Arra, hogy az európai szövetségesek most nem akarnak az alapelvekkel kapcsolatos konfliktust Orbánnal, egyebek mellett utal a miniszterelnöknek az új EU-Bizottságnál tett legutóbbi látogatása is. Jean-Claude Juncker a fotózásnál megragadta Orbán kezét, és rövid bólintás után kihúzta magával a színpadról. A magyar ellenzéki sajtó ezt szerette volna sértőnek tekinteni, hiszen Orbán meg akarta akadályozni Juncker kinevezését. Juncker környzetében azonban biztosítanak afelől, hogy ez joviális gesztus volt: (Juncker) „nem haragtartó”.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia
A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >
A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről
Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >
Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?
Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >
A világ a háború szélén áll
Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >
A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar
Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >
Az ember, aki kihívja Orbán Viktort
A kormány elbizonytalanodása kézzel fogható. A kegyelmi ügy keményen eltalálta Orbánékat, annál is inkább, mert a >
Mi történik, ha Ukrajna veszít?
Ha Oroszország el tudja foglalni egész Ukrajnát, akkor több, mint ezer kilométerrel nőne meg a közös >
A bennfentes, aki kihívja Orbán Viktort
Magyar Péter személyében egy korábbi bennfentes hívja ki Orbán Viktort – mindössze két hónap alatt az >
Az orosz atomfenyegetés miatt nem jönnek a német cirkálórakéták
Kijevben, egy titkos helyen nyilatkozott a német jobboldali Die Welt munkatársának, miközben országa az invázió kezdete >
Anti-Orbán jelenségnek…
… nevezi Paul Lendvai Magyar Péter felbukkanását. Az újdonsült politikus úgy jelent meg a színen, mint >
Megmukkant a magyar ellenzék, ám ez egyelőre csak olyan, mint egy távoli villámlás
Erre mutat rá kommentárjában a Neue Kronen Zeitungban Kurt Seinitz, aki annak idején elsőnek vette észre a >
A remény mint drog
Nem az az ellenség, aki diagnosztizálja a daganatot (ami társadalmi szempontból az öntudattalanság, a közöny, valamint >