2023. szeptember 30. szombat
Ma Jeromos, Honória, Hunor névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Olimpia

Öreg Dezső
Öreg Dezső
Olimpia

Úgy látszik, hogy a 2016-os riói olimpián Szerbia két csapattal indul. Ha addig nem módosítják az Alkotmányt. Amely kimondja, hogy Koszovó Szerbia része. Pontosabban a bő 8 éve meghozott, elfogadott Alkotmány preambuluma, előszava mondja ki, hogy Koszovó (és Metóhia) Tartomány – így szól az Alkotmány szövege, amelyet minden itt élő polgárnak komolyan kell vennie – tehát a preambulum kimondja, hogy Koszovó Szerbiához tartozik.

Na már most, a jelek szerint a Nemzetközi Olimpiai Bizottság december 8-án és 9-én esedékes monacói ülésén dönt arról, hogy a következő játékokon Koszovó, Metóhiával vagy nélküle, de Koszovó Köztársaság néven versenybe szállhat-e az olimpiai érmekért. Hogy milyen sikerrel, az jelenleg a legkevésbé érdekes. Még az sem, hogy milyen eredménnyel zárul egy esetleges Szerbia-Koszovó röplabda mérkőzés. Az ökölvívókra ne is gondoljunk. Az, ami érdekes, hogy Koszovó a kiskapun igenis a nemzetközi színtérre kerül. Amelyen már ott van, hiszen régen meghaladta a százat azoknak az államoknak a száma, amelyek elismerték a függetlenségét. Néhány nappal ezelőtt Marko Đurić, a kormány Koszovó Irodájának igazgatója Kosovska Mitrovicában szerbiai útlevéllel a kezében azt mondta, Szerbia határait nem lehet átlépni az önkényesen kikiáltott koszovói állam okmányaival. Ezzel akarta cáfolni a távozó koszovói miniszterelnök állítását, amely szerint Szerbiából most már Macedónia, Horvátország és Magyarország felé is lehet koszovói útlevéllel távozni. De térjünk vissza a NOB-hoz. Amelyben, hírek szerint, Szerbia két hagyományos barátja, a szerb külpolitika két pillére a négyből, nem akarja meggátolni Koszovónak az olimpiai országok sorába való felvételét. Kínáról és Oroszországról van szó. Amelyek az ENSZ-tagságot is blokkolhatják, ha akarják, hiszen ahhoz, hogy valamely állam a világszervezet tagja legyen, a Közgyűlés tagjainak kétharmados beleegyezése előtt el kell nyernie a Biztonsági Tanács beleegyezését is. Ebben tudvalevően

5 állandó tagállamnak van vétójoga, közöttük természetesen Oroszországnak és Kínának. Ők, eddig, nem ismerték el Koszovó függetlenségét. Az orosz elnök nemrégi belgrádi látogatása során azt mondta, nem is fogják. Illetve, hogy Moszkva nem fogja. Azt viszont nem mondta, hogy meggátolja. Azt azonban igen, hogy a Krím félsziget példája Koszovó volt. Igaz nem Belgrádban és nem a szerb újságíróknak, hanem a német televízió riporterének, de nagyon világosan fogalmazott. „Amikor az önrendelkezés elvéről beszélünk, akkor egy népnek, amely egy bizonyos területen él, ebben a kérdésben nem kell kikérnie annak az országnak a véleményét, amelyben pillanatnyilag tartózkodik. Nincs szükség a központi kormány engedélyére ahhoz, hogy elvégezzék az önrendelkezéshez szükséges teendőket. Az, ami a Krímen történt, semmiben sem különbözik attól, ami Koszovóban már megesett” – fűzte hozzá. És még a demokráciából is leckéztette az orosz államfő a német újságírót, mondván, a demos az a nép, tehát a demokrácia a nép joga, ebben az esetben az önrendelkezésre való jog.

Akkor miért annyira fontos szinte folyamatosan hangsúlyozni, hogy az Európai Unióval ellentétben, „Szerbia ma, ezekben az órákban, ezekben az években biztosan nem fog szankciókat alkalmazni Oroszországgal szemben”. Nikolić államfő szavai a Johannes Hahnnal, az Európai Unió új, szomszédságpolitikáért felelős biztosával való találkozója után nyilatkozott. Mert Brüsszelben már megkérdezték egyes európai parlamenti képviselők, hogy akkor miért is annyira fontos Belgrádnak Oroszország, amikor a szerbiai árucsere-forgalom 65 százaléka az uniós tagállamokkal bonyolódik le.

Ugyanez a Hahn az egyik belgrádi lapnak nyilatkozva azt üzente, Szerbia uniós jövőjét nem kellene megzavarni azzal, hogy Belgrád Moszkva és Brüsszel között egyensúlyoz. Habár, mondja az osztrák politikus, bizonyos fokig érti Szerbia és Oroszország történelmi kötődését. De, ha az Unió felé tartunk, akkor fokozottan kell alkalmazkodni az uniós álláspontokhoz. Beleértve az olyan súlyos kérdéseket is, mint a szankciók – tette hozzá nyomatékosan. Mi pedig csupán annyival toldanánk meg, hogy az itteni demos, az itteni nép érdekeit kellene mindenek fölé helyezni. És ha a stratégiai cél az uniós felzárkózás, akkor annak a jegyében cselekedni. Mint Oroszország és Kína a Nemzetközi Olimpiai Bizottságban. Mert csak így nyerhetünk valamivel többet a tapasztalatnál.

2014. november 23.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Menedék-ügyben 2015 óta a válság jelenti a normális állapotot

Miközben sem a jobb-, sem a baloldal nem képes életképes javaslatokkal előrukkolni, így az EU képtelen >

Tovább

Szlovákia a választás után átcsúszhat Orbán táborába

A Nyugat számára nagy a tét, mindenesetre a szlovák politikában áttekinthetetlenek az erőviszonyok és igen nagyok >

Tovább

Csak kétféle megoldása lehetséges: vagy Oroszország győz, vagy Ukrajna

Ha Oroszország győz, az bizonyosan nem jelenti Putyin katonai kalandjainak a végét, és a következő állomás >

Tovább

Európa jobbra tolódása nincs kőbe vésve, a baloldalnak semmi oka az elkeseredésre

A munkásosztály soha nem vált le a baloldalról. A szegényebb körzetek mindig is a progresszív pártokra >

Tovább

Európa „mini-Trumpjai” túlélték a bukását és most a visszatérésében reménykednek

Paul Taylor szerint a populisták, Orbántól kezdve Ficóig, jelenleg Washingtonra vetik vigyázó szemüket, mert a bukott >

Tovább

Koszovó és Szerbia azt csinál, amit akar: Az EU-nak tekintélyproblémája van a Balkánon – és ez veszélyes

A jelek szerint a két szembeálló oldal egyáltalán nem szorgalmazza a kapcsolatok rendezését. Sőt a vasárnapi >

Tovább

A fellazítás politikája

Nemcsak Magyarországon, hanem a határon túl élő kisebbségi közösségekben is elsorvasztották a magyar nyelvű független médiát >

Tovább

Így működik a Meloni-rendszer

Az olasz kormányfő olyan, mintha burok venné körül: amióta egy évvel ezelőtt megszerezte a hatalmat, egymás >

Tovább

Nyugat türelme hamarabb elfogy, mint ahogy véget ér a háború

A Stanford Egyetem neves történésze Niall Ferguson azt látja, hogy kezd meginogni az amerikai támogatás. Az >

Tovább

Harc a demokráciáért Kelet-Európában: Szerbia szinte már teljesen elveszett a Nyugat számára

Az egyik legjobb osztrák sajtóelemző kiábrándítónak nevezik, hogy Kelet-Európában folyik a harc a demokráciáért, de egy >

Tovább

Ukrajnának és az USA-nak is új stratégiát kell kidolgoznia

A Washington Post biztonságpolitikai szakírója úgy látja, hogy Ukrajnának és az USA-nak is új stratégiát kell >

Tovább

A Putyin-barátság fontosabb, mint a kiállás a magyar kisebbségek mellett

Nagy az eshetősége, hogy a 400 ezres szlovákiai magyarságnak ezúttal sem lesz önálló képviselete a pozsonyi >

Tovább