2019. szeptember 20. péntek
Ma Friderika névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Ünneplés

Öreg Dezső
Öreg Dezső
Ünneplés
Teo (MississippiBullet illusztrációja)

Bizonyára sok minden lefolyt azóta a Dunán és a Száván abból, ami a torkokon folyt le péntek este, miután a szerbiai férfi kosárlabda válogatott kiharcolta a világbajnoki döntőbe kerülést a francia fiúk ellen. Meg a bérces Balkán egyéb folyóin. Mert ünnepelte ezt a győzelmet Belgrád, Újvidék, Kragujevac, Raška, Banja Luka, Sutomore, Bar, Podgorica, Herceg Novi… Tehát egyesült a nemzet apraja-nagyja egy nagy örömmámorban, hiszen azok, akik ebből a nemzetből valók, a világbajnoki címért küzdhetnek a kosárlabda nem is olyan régen még verhetetlennek tartott királyaival, az amerikaiakkal. Ami már egy jó ideje nem axióma, mármint az amerikaiak verhetetlensége, de azért az NBA az NBA, még ha a Dream Team néha el is szunyókál.

De térjünk vissza arra az össznépi ünnepélyre, amely ilyen estekben, mint ez a pénteki, elárasztja a szerbiai, de nem csak a szerbiai tereket, városokat. Nem egy itteni sajátosságról van szó, hiszen a sportgyőzelmeket a világon mindenhol megünneplik. Igaz jobbára a döntőben aratott diadal szokott ekkora eufóriát kiváltani, de meg kell vallani, hogy ez az elődöntő – itt Szerbiában – felért egy finálés győzelemmel. Ennek viszont bizonyára vannak okai. Merthogy itt nem egy ember személyes triumfusáról van, volt szó, hanem az országos válogatottéról. Ami ugye azt sugallja, hogy van még ebben a nemzetben erő, kitartás, akarat, megbirkózik a legnagyobb nehézségekkel is, szemébe nevet és lepipálja a legjobbakat – ha ezt a fejébe veszi. Ki az ördög gondol egy ilyen éjszakán arra, hogy ugyanezen a pénteken a politikai ütőhír mindegyik – hm –szinte mindegyik médiumban az volt, hogy a Gazdasági Szociális Tanács nem tudott megállapodni az új minimális órabérben. Hogy a szakszervezetek szerint annak legalább 137 dinár 90 parának kellene lennie, míg a munkáltatók szerint nem lehet változtatni az eddigi 115 dináros órabéren. Mert a gazdaság máris túlterhelt. Mert az idén minden bizonnyal tovább csökken a társadalmi össztermék. Mert egy estleges emelés csakis az állami foglalkoztatottaknak kedvezne, a magánszféra irányítói további elbocsátásokhoz folyamodnának, ami egyáltalán nem segítene az elszegényedett rétegen. Azon, amely a nagy többséget képezi az országban. Kinek jut eszébe egy ilyen mámoros éjszakán, hogy a munkaügyi miniszter, ugyanaz, aki a korábbi kormányban tárca nélkül a koszovói ügyek rendezésével volt megbízva, tehát, hogy a Munkaügyi, Foglalkoztatási, Harcos és Szociálisügyi Miniszter néhány órával korábban kijelentette: „Az állam meghallgatta mindkét felet, tovább kell dolgozni és közös nevezőre kell jutni. Nyilvánvaló, hogy mindkét fél nem lehet elégedett, de itt az állam szerepe ebben a párbeszédben. Igyekszünk fenntartható megoldást találni.” Aztán azt próbálta megmagyarázni, hogy a legkisebb órabér nem ugyanaz, mint a minimálbér. A minimálbérnek – mondta – semmi köze a legalacsonyabb órabérhez. A minimálbér ugyanis – szavai szerint – higgyünk neki, miniszter; tehát a minimálbér szociális kategória, amellyel a legszegényebbeket védik. Azért, hogy ne kapjanak az előírtnál kisebb fizetést. A minimális órabér viszont gazdasági kategória. Ami magyarra fordítva, ugye, azt jelentheti, hogy meg van szabva, de nem érinti a szegényeket. És a munkanélküliek hada? Aztán megszólalt az egyik szakszervezeti vezető is, aki azt mondta, csupán ők érkeztek tárgyilagosan felkészülve, konkrét javaslattal a Gazdasági Szociális Tanács ülésére. A másik fél csak mellébeszélt. Az általuk elvégzett számításokat még a pénzügyek legújabb irányítója sem vonta kétségbe. De arra kérte őket, folytassák az egyeztetést. Egyébként a munkaügyi miniszter és a szakszervezeti vezető egyaránt az új munkatörvény azonos szakaszára is hivatkozott. Az egyik szerint, a miniszter véleménye szerint, két különböző tényezőről van szó, a szakszervezeti vezető pedig azt állítja, az új törvény összemossa a kettőt.

Csak azt nem tudom, mit szólnak mindehhez azok, aki ebben az ügyben nagyon is érintettek. Akik, amikor a mindennapi betevőn gondolkodnak, akkor legtöbbször a krumpli meg a burgonya között választanak. Nem hiszem, hogy a kosarazók ragyogó győzelme után szombaton nagyobb kanállal ettek. Akiknek egyébként szívből gratulálni kell az akarásért, kitartásért, tudásért.

2014. szeptember 14.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

A világ a tekintélyelvűség és a demokrácia csatáját vívja

A kimenetel nyitott, de az már biztos, hogy még nem lehet megpecsételtnek tekinteni a liberális modell >

Tovább

Rossz vicc...

... hogy az a valaki lenne illetékes a nyugat-balkáni országok, így Macedónia felvételének előkészítésében, akit felelősség >

Tovább

Ismét szégyenpadon az Orbán-kormány

Magyarországnak először kellett az EU színe elé járulnia az alapértékek megsértésének vádja miatt, a tegnapi meghallgatás >

Tovább

Trump aláássa a gazdasági és politikai szabadságot

Félő, hogy fenyegetések és a kirohanások hatására más ágazatokban is gyökeret ver a félelem. A Facebook >

Tovább

Félő, hogy Orbán Johnson kedvéért vétózni fog

Brüsszeli illetékesek, akik nagymértékben pártolják a halasztást, bizalmasan elismerik, hogy nemigen tudnak mit tenni, ha a >

Tovább

Tort ülnek a nacionalisták a Balkánon

A Grazi Egyetem Délkelet-Európa Tanszékének vezetője úgy véli, hogy Trócsányi jelölése azt mutatja: von der Leyen >

Tovább

Az EU Orbán alá tolja az illiberális szervezkedést

Nincs komoly esély arra, hogy Orbán embere a ciklus végére elérje, hogy ezeket a balkáni országokat >

Tovább

Az USA a SZER-rel megdorgálja Orbánt

Magyar részről hivatalosan még nem nyilatkoztak az elképzelésről, de úgy tudni, hogy Cornstein budapesti nagykövet próbált >

Tovább

Washingtonnak meg kell szólalnia

A világ most fordulóponthoz érkezett és az USÁ-nak ismét el kell döntenie, hogy felemeli-e hangját, továbbá >

Tovább

Futás a halottak között

Bizony szükség van a testmozgásra, ezért az ötletes elképzelést nincs okunk kritizálni. Inspiráló és lélekemelő, az >

Tovább

NYT: A SZER májusban újrakezdi

A budapesti amerikai nagykövet igyekezett bagatellizálni a döntést, hogy újra Magyarországra települ a rádió. Illetékesek szerint >

Tovább

Fischer: Magyarországon sosem lesz demokrácia

Magyarország mindig is feudális állam volt, a liberalizmus nem tudott gyökeret verni. A hatalmat például úgy >

Tovább