Ma Mónika, Flórián névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Versenyezni Kínával?
„Inkább a feltörekvő országok csoportjába kíván tartozni, ahol az olcsó munkaerőre alapozott fejlődési modell a jellemző.” Vigvári Gábor (Dinamó):
A kínai minimálbér elérte a magyart, írja Pogátsa Zoltán blogjában. Noha maga az állítás, ahogyan azt a hozzászólások között többen is kiemelik, erős túlzás, kétségtelen tény, hogy a trend igaz. Kína egyre kevésbé az az ország, melynek versenyelőnye a rendkívül alacsony bérszínvonalon alapszik: trendszerűen igaz, a kínai bérek emelkednek, és lassan zárkóznak fel a magyarhoz. Az eset kapcsán három dolgot érdemes körbe járni: az egyik a kínai bérszínvonal kérdése, talán ez a legegyszerűbb; a második a kínai fejlesztéspolitika kérdése; és ehhez kapcsolódva a harmadik Magyarország helyzete.
Ami a kínai bérszínvonal emelkedését illeti: ebben önmagában tulajdonképpen semmilyen meglepő nincsen. Számos olyan, a főáramú közgazdaságtanhoz tartozó elméleti modell van, mely segítségével megválaszolható ennek oka. A legegyszerűbb magyarázat természetesen az, hogy az olcsó munkaerő kihasználó beruházások megemelték a keresletet a munkaerő iránt. Mivel Kína népessége hatalmas, így nagyszámú felesleges munkaerő állt rendelkezésre, mely a bérszínvonalat a keresletemelkedés ellenére viszonylag alacsonyan tartotta a bérszínvonalat. Azonban az újabb és újabb beruházások (most már nem csak külföldiek, hanem kínaiak is), még tovább emelték a keresletet, a többletmunkaerő kezd elfogyni, így szükségszerűen emelkedik a munkabér. Ennek természetesen lesz hatása a világgazdaságra. Kína esetében már most látszik, hogy azok a termelési tevékenységek, melyek kifejezetten a képzetlen, olcsó munkaerőt igénylik, egyre kevésbé versenyképesek Kínában, így ezeket (sokszor kínai vállalatok), sorra telepítik át a régióban lévő alacsonyabb bérű országokba, így Vietnámba, Laoszba. Mindeközben Kína egyre inkább képes arra, hogy egyre képzettebb munkaerejével egyre szofisztikáltabb termékekkel jelenjen meg a világpiacon. Ilyen például a közelmúlt napelem botránya: kínai gyártók egyre inkább kezdik kiszorítani erről a piacról a tradicionális német gyártókat. Másrészt a növekvő jövedelmek miatt, illetve a városokba vándorolt, korábban önellátó mezőgazdasági tevékenységet végző munkaerő miatt növekszik Kína importigénye: a mezőgazdasági termékek és az energiahordozók a két legfontosabb. Ez az, ami például Kína fokozódó jelenlétéhez vezet Afrikában.
A fent felvázolt folyamat azonban a valóságban nem megy végbe mindenhol automatikusan. A kulcs az volt, hogy Kína képes volt arra, hogy egyre több és több tőkét vonzzon, illetve arra is képes volt, hogy a fejlődésének eredményeit „újra befektetve” folyamatosan növelje termelését. A kínai siker kapcsán újra előtérbe kerülnek a tág régió korábbi sikerei. Először Japán, majd a kelet-ázsiai kis tigrisek (Tajvan, Korea, Hong-Kong, Szingapúr), utánuk Malajzia és Thaiföld. Kínával kiegészülve ez a régió óriási gazdasági átalakuláson ment keresztül. A kelet-ázsiai modell (noha modellértékűsége és pontos mechanizmusrendszere is vitatott) a legtöbb ember számára az állam gazdaságfejlesztési sikereit jeleníti meg. Kína valamennyire ebbe a trendbe illeszthető, noha a gazdaságfejlesztési sikerek mögötti okok feltárása, úgy gondolom, még hosszú kutatások tárgya kell, hogy legyen. Nem véletlen, hogy a magyar közbeszédben, kormányzati kommunikációban a „keleti szél” fogalma ilyen népszerűségre tett szert, és az állami beavatkozás indokaként hivatkozható.
Végül a magyar szempont. Ennek kapcsán érdemes kiemelni, hogy, legalábbis a kormányzati kommunikáció szerint, Magyarország éppen munkaalapú gazdasággá szeretne válni, mivel a jóléti társadalmakat a munkaalapú társadalmak váltják fel. Mit is jelent ez? Véleményem szerint kétféle értelmezés lehetséges: az egyik szerint, főképpen a centrum országokban, a korábbi jóléti rendszereket felváltja egy másik, munkaalapú rendszer a világgazdaságban. Eszerint, röviden megfogalmazva egy olyan világ köszönt ránk, ahol a jóléti állam funkciói leépülnek, a munkaerőpiacokat rugalmasabbá tesszük (flexicurity). Ebben a kialakuló gazdasági rendben tehát a sikeres centrum országok alapvetően jól képzett, rugalmas munkaerőre alapozott gazdaságukban bízhatnak, melyben az állami befolyás kevésbé jelentős, és alapvetően a versenyképesség javítására korlátozódik.
A másik hazai értelmezés, amely a kormányzat értelmezése, azonban részben felülírja az előzőt: eszerint a munkaalapú gazdaság nemcsak rugalmas, hanem termelő munkát végző gazdaság is. A keleti szél ebben az értelmezésben nem csak az állami beavatkozás másolását jelenti, hanem egyben annak a célnak a kitűzését is, hogy a termelő, ipari tevékenységet támogassuk. Jól látszik ez a kormányzat által kötött stratégiai partnerségi szerződések kapcsán, a preferált egyetemi, főiskolai szakok esetében, stb.… A jelenleg ismert intézkedések alapján az ország sokkal inkább a feltörekvő országok csoportjába kíván tartozni, ahol az olcsó munkaerőre, illetve a centrum régiókból kihelyezett ipari termelésre alapozott fejlődési modell a jellemző.
A stratégia egyfelől lehet érthető, hiszen Magyarország egyértelműen nem tagja a fejlett országok elitklubjának. Azonban a másik oldalról a stratégia könnyen elhibázott lehet: valószínűleg hosszú távon az ország és társadalma nem fogja bírni az árversenyt a feltörekvő egyéb más régiókkal. Még úgy is, hogy a különböző kormányzati intézkedések, mint a közmunkások magánszféra által való használata és az új munka törvénykönyve egyértelműen a bérszínvonal emelkedése ellen hatnak. Mivel az árak lassan konvergálnak a régiós átlag irányába, ezt muszáj valamennyire követni a béreknek is (lásd még az „európai béreket” szlogeneket különböző választási plakátokon). Ráadásul a tőlünk nem túl messze elhelyezkedő, magasabb bérekkel kecsegtető térségek kivándorlási nyomás alá helyezhetik az országot.
Magyarország, ha tetszik a félperiférián van, sok rangsorban az ország átmeneti helyen van a fejlett és feltörekvő gazdaságok között. Jó lenne, ha nem vissza, hanem előre lépni szeretnénk és tudnánk.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Egyetlen kisteherautóval
Bárcsak ne Magyar Péter volna az egyetlen, aki miatt biztosan fáj most néhány fej a Karmelitában. >
Nem lenne jó az, ha Amerika rendszerváltást próbálna elérni Kínában
Fareed Zakaria a Washington Postban óv attól, hogy hatalomra kerülésük esetén a republikánusok visszatérjenek a kemény >
A júniusi választáson sikerül Fico orrára koppintani?
Ódor Lajos szerint azok a szavazópolgárok, akikkel ő szokott találkozni, egyértelműen abban bíznak, hogy a júniusi >
Az EU új keleti bővítése győzelmet jelentene Putyin felett
A Spiegel szerzője, Michael Sauga szerint manapság teljes az egyetértés az ügyben, hogy a 20 évvel >
A Macron-momentum
Európa sokféle nehézséggel szembesül, de ezek alapvető oka, hogy nincsenek megfelelő vezetői, ezért úgy tűnik, hogy >
Ukrajna győzni fog
Ennek a háborúnak tehát mindenképpen Putyin Oroszországa lesz a vesztese. Vele együtt veszít azonban Orbán Magyarországa >
Autógyáraktól rendőrökig: Hogyan terjeszti ki Kína befolyását Magyarországon
Kína egyre növeli befolyását Magyarországon, kezdve a rendőrjárőröktől az autógyárakig. Hogy Peking nyomul, abban nincs semmi >
Hány tonnát nyom Európa
20 éve politikai szempontból különösen fontos volt, hogy Magyarország és Lengyelország bekerüljön az EU-ba, ma viszont >
A befejezetlen projekt
Hatalmas sikernek bizonyult az Unió keleti bővítése, mert az azóta eltelt időben a korábbi választóvonal mindkét >
Időkapu
Lehetséges, hogy kisebb Ukrajna lesz, de hogy ez az Ukrajna Európa részévé válik és szemben fog >
Ha Horthy Miklós lehetett tengernagy hadiflotta nélkül!
Orbán Viktor vendégül látja Trump híveit, mert az elnök újraválasztásában reménykedik. A CPAC rendezvényére egész Európából >
Von der Leyen ismétel, vagy?
Az Economist úgy ítéli meg, hogy von der Leyen nagy esélyes ugyan, mégsem lesz könnyű elérnie, >