Ma Zita, Mariann, Anasztáz névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
A szégyen emlékműve - külföldi lapok
„Magyarország mindkét világháborúban vakon bízott a német erőben, pedig az országnak lettek volna jó alternatívái.” Klubrádió/Szelestey Lajos:
Neue Zürcher Zeitung
Az éjszaka leple alatt felállították a Szabadság téren a megszállási emlékművet, amely heves vitát váltott ki. Az ellenzék azt mondja, hogy az alkotással a kormány a holokauszt magyar felelősségét igyekszik eltussolni, vagyis meghamisítja a történelmet. Mint kifejtik, a jobboldali-konzervatív Orbán-kormány így akarja alátámasztani a magyar áldozati mítoszt. Az ellenzék és zsidó szervezetek tiltakozásához csatlakoztak amerikai törvényhozók is. Úgy látják, hogy a német sas által támadott ártatlan Gábriel Magyarország háborús vezetőit testesíti meg. Az együttest ugyanakkor félreérthetetlenül a szovjet hősi emlékmű ellensúlyának szánták.
Die Welt
Magyarország mindkét világháborúban vakon bízott a német erőben, pedig az országnak lettek volna jó alternatívái. Ezt egy angol történész mondja, aki jelenleg Budapesten kutat. Norman Stone, aki könyvet írt az első világégésről, úgy ítéli meg, hogy Tisza István könnyebben távol tudta volna tartani az országot a háborútól, mint jó negyed századdal később Teleki Pál. Ha egyszerűen nemet mond, akkor az osztrákok számára sokkal nehezebb lett volna kirobbantani a háborút. A szakértő úgy gondolja, még ma is fontos kérdés hogy a magyarok szembeszállhatnak-e Németországgal. Hiszen a boltokban túlnyomó többségben német árut kínálnak. Nehéz úgy megteremteni egy egészséges gazdaságot, ha közben az összes bank külföldi kézben van, és azok devizahiteleket erőltetnek az ügyfelekre, amit azután forintban kell kiegyenlíteni. Orbán Viktornak tehát igaza van, amikor kijelenti, hogy miért adnák a magyarok a pénzüket ezeknek a bankoknak, amelyek arról híresek, hogy megkopasztják az ügyfeleket. Vagyis bizonyos fokig mérsékelni kell a gazdasági függőséget, hogy az ország boldoguljon.
Ami a második világháborút illeti, a történész szerint Horthy Miklós elpuskázta, hogy a románok példáját követve átálljon, mert attól félt, hogy akkor bevonulnak a németek. Pedig az jobb lett volna, mint az, hogy a legvégsőkig kitartott a rossz oldalon. A magyarok első világháborúban attól féltek, hogy mindent elvesztenek, de a végén ez történt. A második világháborúban az alapkérdés az elvesztett területek visszaszerzése volt és ehhez csak a tengelyhatalmak voltak hajlandók segítséget nyújtani. Ugyanakkor az ország hírneve szempontjából szégyenfolt az 1938-as törvény, amely megpróbálta rasszista alapokon meghatározni a zsidóságot, hogy kedvében járjon Hitlernek. Addig is létezett jelentős informális diszkrimináció, de azt onnantól kezdve rasszista érvekkel hivatalossá tették. Ám az antiszemitizmus nem csak a németektől eredt, ők ugyan szalonképessé tették a zsidóellenességet, de a magyar jobboldalon is sokan gondolták úgy, hogy eljött az idő. Ha Ausztriában be lehetett csukni és meg lehetett fosztani vagyonától egy Rotschildot, akkor miért ne lehetne ugyanezt megtenni Magyarországon. Bár ugyanakkor a fejlemény sokakat megdöbbentett a magyar elitben. Addig az egyik fő fénypontnak számított, hogy az ország szinte példátlan módon integrálta a zsidókat, és akadtak tisztességes emberek, akik segítettek a zsidóknak a holokauszt idején. Pl. Apor Vilmos püspök.
Die Presse
Nem lesz avatás a Szabadság téren, a vitatott emlékművet vaskerítés és sok rendőr biztosítja. Éjszakai felállítását éles bírálatok követték. Polgárok, pártok és szervezetek kísérletet látnak a szoborban arra, hogy a kormány kihangsúlyozza az áldozati mítoszt és eltagadja holokausztért viselt felelősséget. A zsidó közösség képviselői szóvá tették a héber szövet „kapitális fordítási hibáját“.
Der Standard
Paul Lendvai a szégyen emlékművének nevezi a Szabadság téri szobrot. Kommentárjában rámutat, hogy a vitatott és stílusában éktelen alkotás éjszakai felállításával az Orbán-kabinet jelképes és nemzetközileg egyedülálló, ám egyúttal példátlan üzenetet küldött: a kormány az országban magának tartja fenn a holokauszt kizárólagos értelmezési jogát, tehát hogy ki volt a felelős a csaknem 600 ezer áldozat haláláért. Bár a megmozdulások több mint 100 napon át tartottak a helyszínen a „szégyentelen történelemhamisítás“ ellen (Randolph L. Braham megfogalmazás), a zsidó közösség kívánságait figyelmen kívül hagyva, erős rendőri őrizet mellett végül a helyére került az emlékmű. Amivel a hatalom kizárólag a németekre hárítja a felelősséget a magyar zsidóság kétharmadának kiirtásáért. A vita kapcsán talán hasznos lenne, ha Merkel kancellár az egyik EU-csúcs után beható leckét adni az abszolút többséggel kormányzó Orbán Viktornak a történelem feldolgozásáról – mutat rá Paul Lendvai.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Von der Leyen ismétel, vagy?
Az Economist úgy ítéli meg, hogy von der Leyen nagy esélyes ugyan, mégsem lesz könnyű elérnie, >
A Fico-kormány átneveli a közmédiát
A populista-nacionalista szlovák kormány neki kezes intézményre akarja lecserélni a közmédiát. Már elfogadta az erre vonatkozó >
Nehogy tragikus hős legyen
Míg a kérdésén gondolkodtam, „Hogy bírod lelkileg ezt a sok valóságot a fejedben?”, ő már válaszolt >
Politikai válság Horvátországban
Paul Lendvai azt írja a horvát választás után, hogy a zágrábi politikában jelenleg minden elképzelhető. Válság >
Veszélyes lehet-e ez az ember Orbán számára?
Nemigen fordul elő, hogy valaki veszélyessé válik Orbán Viktor számára, de most valami megmozdult az országban, >
A szélsőjobb át akarja venni Európát és Meloni mutatja hozzá az utat
Ezt írja Rómából a New York Timesban David Broder, aki nemrégiben könyvet jelentetett meg a mai >
Orbán illúziói a nagyságról
Orbán hiú reményei összeomlottak. A miniszterelnök azt remélte, hogy egy nacionalista, bevándorlás-ellenes, Putyin-párti ellenforradalmat vezethet Európa >
Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia
A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >
A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről
Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >
Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?
Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >
A világ a háború szélén áll
Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >
A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar
Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >