2022. június 30. csütörtök
Ma Pál névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Napi ajánló

A szégyen emlékműve - külföldi lapok

„Magyarország mindkét világháborúban vakon bízott a német erőben, pedig az országnak lettek volna jó alternatívái.” Klubrádió/Szelestey Lajos:

Neue Zürcher Zeitung

Az éjszaka leple alatt felállították a Szabadság téren a megszállási emlékművet, amely heves vitát váltott ki. Az ellenzék azt mondja, hogy az alkotással a kormány a holokauszt magyar felelősségét igyekszik eltussolni, vagyis meghamisítja a történelmet. Mint kifejtik, a jobboldali-konzervatív Orbán-kormány így akarja alátámasztani a magyar áldozati mítoszt. Az ellenzék és zsidó szervezetek tiltakozásához csatlakoztak amerikai törvényhozók is. Úgy látják, hogy a német sas által támadott ártatlan Gábriel Magyarország háborús vezetőit testesíti meg. Az együttest ugyanakkor félreérthetetlenül a szovjet hősi emlékmű ellensúlyának szánták.

Die Welt

Magyarország mindkét világháborúban vakon bízott a német erőben, pedig az országnak lettek volna jó alternatívái. Ezt egy angol történész mondja, aki jelenleg Budapesten kutat. Norman Stone, aki könyvet írt az első világégésről, úgy ítéli meg, hogy Tisza István könnyebben távol tudta volna tartani az országot a háborútól, mint jó negyed századdal később Teleki Pál. Ha egyszerűen nemet mond, akkor az osztrákok számára sokkal nehezebb lett volna kirobbantani a háborút. A szakértő úgy gondolja, még ma is fontos kérdés hogy a magyarok szembeszállhatnak-e Németországgal. Hiszen a boltokban túlnyomó többségben német árut kínálnak. Nehéz úgy megteremteni egy egészséges gazdaságot, ha közben az összes bank külföldi kézben van, és azok devizahiteleket erőltetnek az ügyfelekre, amit azután forintban kell kiegyenlíteni. Orbán Viktornak tehát igaza van, amikor kijelenti, hogy miért adnák a magyarok a pénzüket ezeknek a bankoknak, amelyek arról híresek, hogy megkopasztják az ügyfeleket. Vagyis bizonyos fokig mérsékelni kell a gazdasági függőséget, hogy az ország boldoguljon.

Ami a második világháborút illeti, a történész szerint Horthy Miklós elpuskázta, hogy a románok példáját követve átálljon, mert attól félt, hogy akkor bevonulnak a németek. Pedig az jobb lett volna, mint az, hogy a legvégsőkig kitartott a rossz oldalon. A magyarok első világháborúban attól féltek, hogy mindent elvesztenek, de a végén ez történt. A második világháborúban az alapkérdés az elvesztett területek visszaszerzése volt és ehhez csak a tengelyhatalmak voltak hajlandók segítséget nyújtani. Ugyanakkor az ország hírneve szempontjából szégyenfolt az 1938-as törvény, amely megpróbálta rasszista alapokon meghatározni a zsidóságot, hogy kedvében járjon Hitlernek. Addig is létezett jelentős informális diszkrimináció, de azt onnantól kezdve rasszista érvekkel hivatalossá tették. Ám az antiszemitizmus nem csak a németektől eredt, ők ugyan szalonképessé tették a zsidóellenességet, de a magyar jobboldalon is sokan gondolták úgy, hogy eljött az idő. Ha Ausztriában be lehetett csukni és meg lehetett fosztani vagyonától egy Rotschildot, akkor miért ne lehetne ugyanezt megtenni Magyarországon. Bár ugyanakkor a fejlemény sokakat megdöbbentett a magyar elitben. Addig az egyik fő fénypontnak számított, hogy az ország szinte példátlan módon integrálta a zsidókat, és akadtak tisztességes emberek, akik segítettek a zsidóknak a holokauszt idején. Pl. Apor Vilmos püspök.

Die Presse

Nem lesz avatás a Szabadság téren, a vitatott emlékművet vaskerítés és sok rendőr biztosítja. Éjszakai felállítását éles bírálatok követték. Polgárok, pártok és szervezetek kísérletet látnak a szoborban arra, hogy a kormány kihangsúlyozza az áldozati mítoszt és eltagadja holokausztért viselt felelősséget. A zsidó közösség képviselői szóvá tették a héber szövet „kapitális fordítási hibáját“.

Der Standard

Paul Lendvai a szégyen emlékművének nevezi a Szabadság téri szobrot. Kommentárjában rámutat, hogy a vitatott és stílusában éktelen alkotás éjszakai felállításával az Orbán-kabinet jelképes és nemzetközileg egyedülálló, ám egyúttal példátlan üzenetet küldött: a kormány az országban magának tartja fenn a holokauszt kizárólagos értelmezési jogát, tehát hogy ki volt a felelős a csaknem 600 ezer áldozat haláláért. Bár a megmozdulások több mint 100 napon át tartottak a helyszínen a „szégyentelen történelemhamisítás“ ellen (Randolph L. Braham megfogalmazás), a zsidó közösség kívánságait figyelmen kívül hagyva, erős rendőri őrizet mellett végül a helyére került az emlékmű. Amivel a hatalom kizárólag a németekre hárítja a felelősséget a magyar zsidóság kétharmadának kiirtásáért. A vita kapcsán talán hasznos lenne, ha Merkel kancellár az egyik EU-csúcs után beható leckét adni az abszolút többséggel kormányzó Orbán Viktornak a történelem feldolgozásáról – mutat rá Paul Lendvai.

2014. július 22.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Porosenko: Fegyver, fegyver és még egyszer fegyver kell

A volt ukrán elnök, aki annak idején tető alá hozta Putyinnal a Minszki megállapodást, kizártnak nevezte, >

Tovább

Az összeomlás forgatókönyvei

Most még az első szakaszban vagyunk, amikor úgy tűnik, hogy az Orbán-rezsim bukdácsol ugyan, de fennmarad, >

Tovább

Ki kellene terjeszteni a háborút Oroszországra is

De hogy van az, hogy Oroszország nap mint nap bombázhatja saját területéről Harkivot, de Ukrajna nem >

Tovább

Snyder-Habermas vita a német szerepvállalásról

Ha Putyin azt látja, hogy nem képes elérni célját, simán bejelenti, hogy győzött és valami új >

Tovább

420 forint/eurós árfolyam sem kizárt

Az apanázsra azért is szükség van, hogy megdobja a gazdaságot, amelynek növekedési üteme előreláthatólag lassul a >

Tovább

Riadókészültségben a magyarországi média

Létezik ugyan még egy maroknyi független orgánum, de ahhoz, hogy elérjék a közönséget, vagy a közönségnek >

Tovább

„Szélsőjobb: tánc a vulkánon”

Trump, Brexit, Magyarország, Lengyelország, Brazília és most még a Marine Le Pen-féle párt is 89 képviselőt >

Tovább

Homo orbanicus

A nemzeti nem-közösségnek nincs összetartó ereje. A nemzet elveszítette veszélytudatát. Egyenként mindenki érzi, hogy baj van, >

Tovább

Az orosz fenyegetések üresebbek, mint ahogy azt gondolnánk

Ezt bizonyítja – írja a Times -, hogy Vlagyimir Putyin idáig mindig abbahagyta a kardcsörtetést, amikor >

Tovább

Még sok a „ha” Ukrajna uniós útján

Timothy Garton Ash úgy ítéli meg, hogy Ukrajna uniós tagsága stratégiai döntés volna egész Európa számára, >

Tovább

Még sok a „ha” Ukrajna uniós útján

Timothy Garton Ash úgy ítéli meg, hogy Ukrajna uniós tagsága stratégiai döntés volna egész Európa számára, >

Tovább

A látványos uniós ajánlat csak kamu

A Die Welt német konzervatív lap úgy értékeli, hogy az Ukrajnának és Moldovának tett látványos ajánlat >

Tovább