2020. március 29. vasárnap
Ma Auguszta, Bertold névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Az állam és uralkodója

Öreg Dezső
Öreg Dezső
Az állam és uralkodója
XIV. Lajos

„Az állam én vagyok” – mondta a Napkirály. Állítólag. A szállóige azóta már legenda lett. Sokan a mai napig elvitatják az akkor 17 éves XIV. Lajostól ezt a mondatot, amelyet, egyes források szerint a legfelsőbb bíróság, mások szerint a parlament előtt mondott ki. Abban a legenda éltetői egyetértenek, hogy lovaglóostorral a kezében tette. Ahogy egy fiatal, makrancos királyhoz illik. A legfelsőbb bíróság vagy a parlament ugyanis  állítólag háta mögött tárgyalt rendeleteinek törvényességéről. Ráadásul tette ezt akkor, amikor a  király vadászaton volt. Így keveredett a mesébe a lovaglóostor. Amit állítólag mégis kinn hagyott és csupán annyit mondott: „Uraim! Mindenki tudja, milyen szerencsétlenségeket vont maga után a bíróság ülésezése. Ezeket akarom megakadályozni. Hagyják hát abba a tanácskozást a rendeletekről, amelyeket átadtam, s amelyeket végre kívánok hajtatni. Első elnök úr, megtiltom önnek, hogy bármilyen gyűlésezést engedélyezzen, és ilyesmit egyikük sem indítványozhat”. Említettem már hogy ekkor csupán 17 éves volt. Meg azt se felejtsük, hogy 1655-öt írtak akkor, amikor az iménti mondat először hangzott el. Sőt azt se, hogy a kortársak született uralkodónak tartották. Méltóságteljes, önbizalommal teli, határozott, dicsőségvágyó és színpadias fellépésű uralkodóként emlegették a Napkirályt.

„Ez a kormányra mért csapás. Csapás a miniszterelnökre, azokra, akik gyökeres változásokat akarnak az országban és egy olyan érzékeny területen, mint a belügyek.” – mondta a Szerb Haladó Párt egyik képviselője  a parlament tudományügyi és oktatási bizottságán. Annak kapcsán, hogy a bizottság ellenzéki demokrata párti elnöklője a belügyminiszternek a sajtóban meghurcolt doktori értekezéséről akart tárgyalni. Arról, amelyet egyesek plágiumnak mondanak. Mások szerint viszont az elmélyült tudományos munkát követő még elmélyültebb rendszerezés és összegzés csodálatos gyümölcse, amelyet körmenetben kell mutogatni és népszerűsíteni a szerbiai tudomány kissé megviselt, elhanyagolt és szegényes berkeiben.

Nem áll szándékomban sem az egyik sem a másik tábor érveit támogatni. Egyrészt nincs meg hozzá a tudományos alap, másrészt fogadjuk el tényként az oktatásügyi miniszter szavait, hogy Szerbiában kissé lazák a plágium megítélésének a szabályai. Azok a törvényesek, legalábbis. Az erkölcsiekkel úgyis azoknak kellene elszámolnia egymás között, akiknek a szellemi munkáját, tudományos kutatásainak eredményeit, azok felhasználását vagy eltulajdonítását érinti a plágium fogalma. Én csak annyit tudnék határozottan állítani, hogy újságíró berkekben bizony nem számít rendkívüli eseménynek, ha olvasva egy-egy kolléga merengéseit, a forrás megnevezése nélkül bukkan rá az ember egy tegnapi vagy tegnapelőtti magvas gondolatra, amely más újságban jelent meg, más rádióban vagy televízióban hangzott el. De hogyan is hasonlíthatnám a sajtó tollforgatóinak gondolatait a tudományok elkötelezett szerelmeseinek észjárásához. Vagy a szerencsétlen, teljesítményre, de legalább főnöki elvárásra dolgozó firkász anyagi gondjait és az azokból eredő megalkuvási hajlamot a tudományos munka készítőinek erkölcsökön felüli elkötelezettségéhez. Ahol a pénz és a befolyás, az a politikai fel sem merülhet. Sem egy értekezés írójában sem a disszertáció elbírálóiban.

Éppen ezért nem világos, hogyan kerül most a pártcsizma az asztalra. Hogyan veszélyeztetheti egy egész kormányzás meglétét néhány akadékoskodó, külföldön munkát vállaló akadémikus azzal, hogy azt mondják a belügyminiszter kölcsönvett egy-két gondolatot olyanoktól, akiket nem kérdezett, de még csak nem is hivatkozott rájuk. De még ez sem az igazi kérdés ebben a szomorú történetben. A kérdések kérdése, hogy egy miniszter esetleges távozása, ha ne adj Isten, mégis valamit vétett volna, tehát egy miniszter személye miért az állam, a mostani hatalom elleni támadás? Ha jó a rendszer, akkor egy egész kormány távozása sem rengetheti meg. Ha következetes és stabil alapokon nyugszik, akkor a hatalmak jönnek, mennek, az emberek pedig vagy odafigyelnek vagy sem. Addig azonban, amíg a Napkirály felrója az intézményeknek, hogy azok tudta nélkül végzik munkájukat, amíg pártja és nem csak pártja született uralkodóként kezeli, addig baj van azzal a demokráciával, amelyre fölesküdtünk. A pártok és a polgárok is.

2014. június 11.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

A vírus: háború és béke

A vírus korába értünk. A világjárvány a világháború utáni legsúlyosabb esemény. Érinti az egész emberiséget. Egyszerre >

Tovább

Újra előkerült a diktátor elnevezés

A kormányfő erős és szuverén kríziskezelőnek akar látszani a választói előtt. Sok jel utal arra, hogy >

Tovább

Teljhatalom vagy csak démonok kergetése?

Az önjelölt illiberális nacionalista miniszterelnök 10 év alatt átalakította az ország politikai, jogi és alkotmányos viszonyait. >

Tovább

NER-puccs

Nem mindenki fél a koronavírus világjárványtól. Van, akinek épp kampó,, épp kapóra jött, és a 30 >

Tovább

Ha nem figyelünk oda, eltűnhetnek a szabadságjogok

A magyar kormány cinikusan arra használja a válságot, hogy befejezze a demokrácia felszámolását a nemzeti határok >

Tovább

WP: Magyarország teljes diktatúraként kerül ki a jelenlegi válságból...

... hacsak nem lép közbe Brüsszel és Washington, miközben mindkettő érthető módon sokkal sürgősebb ügyekkel van >

Tovább

Szép új világ

Nagyon megterhelő időszak lesz ez mindenhol, hát még nálunk, egy olyan kormány uralma alatt, amely képtelen >

Tovább

A populisták ugrásra készen

Persze másutt is szigorú intézkedéseket hoztak és nem a magyar kormányfő az egyetlen, aki a kórokozó >

Tovább

Katonásra váltott Orbán

Egy-két más államférfihoz hasonlóan Orbán is harcias retorikát vet be a koronavírus elleni harcban. A hangnemhez >

Tovább

Magyarországon sorban állnak a fegyverekért

Ezt a New York Times írja két hírügynökségre a Yahoo-ra és a Reutersre hivtkozva. A lap >

Tovább

Magyarországon karanténba kerül a demokrácia

Orbán Viktor sötét módszerekhez folyamodik. A miniszterelnök tudja, miként kell a politikát félelemre alapozni. Megtanulta és >

Tovább

Dupla halál - vírus és törvény

A vészhelyzet fennállása alatt többek között nem lennének időközi választások, és az újságírókat akár öt év >

Tovább