2020. június 4. csütörtök
Ma Bulcsú, Kerény, Kerubin névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Napi ajánló

Magyarország és a politika vége

„Úgy tűnt, hogy a kormánypártot csupán egyetlen erő akarta megbuktatni: a Jobbik.“  The Nation/Szelestey Lajos (Klubrádió):

Magyarország és a politika vége – miként hajtott végre alkotmányos puccsot és teremtett egypárti államot Orbán Viktor. Ezzel a címmel közöl hosszú elemzést az USA legpatinásabb folyóiratában Kim Lane Scheppele. A princeton-i egyetem jogászprofesszora úgy értékeli, hogy az áprilisi választás a magyar politika összeomlását hozta. A kormányfő véglegessé tette a jól összehangolt államcsínyt, ami megingatta az EU önelégültségét, mármint hogy a szervezet nem más, mint jól nevelt demokráciák klubja. A Fidesz alkotmányos reformja frankensteini államok teremtett, amelyben úgy rakták össze a más országokban teljesen ártalmatlan szabályokat, hogy abból egy szörny keletkezett.

A választási törvény tökéletesen alátámasztja ezt a tézist. Az ellenzéknek 6 %-kal több voksot kellett volna kapnia még az egyszerű többséghez is. A másik oldalon viszont a szavazatok viszonylagos többsége kétharmadot eredményezett. És hogy mi következik ezek után, azt jól illusztrálja a Szabadság téri emlékmű építése. Azt jelzi, hogy a politikus nem ismer el semmiféle akadályt törekvései útjában, az ígéretei csak arra valók, hogy legyen mit megszegni.

A választás eleve előre lefutott volt, mert a baloldal nem készített közös programot, bár a jogosultak legalább a fele változást akart. Az MSZP 2010-ben összeomlott, azóta is botrányokba és adósságba süpped. Ráadásul az ellenzék nemigen jutott megjelenési lehetőséghez a nagy médiumokban, az alternatív lehetőségekkel viszont nem élt. Kampánya láthatatlan maradt. Nem volt ugyanakkor összefüggő véleménye a dolgokról, sem pedig látványos jelszava. Még a nevét sem elég gondosan választotta meg, a végleges elnevezés nem is került fel a szavazólapokra. Ez pedig döntőnek bizonyult Kunhalmi Ágnes körzetében. A korteshadjárat közben sok jel utalt arra, hogy a kormányellenes erők már menetközben bedobták a törülközőt. Mesterházy csupán halovány ígéreteket tett, de nem árulta el, miként akarja keresztülvinni ezeket a változásokat. Az USÁ-ban pedig azt mondta, hogy nincs szükség külföldi megfigyelőkre, mert a választás szabad és tisztességes lesz. Gyurcsány és Bajnai hiába kampányolt, nem tudták ellensúlyozni, hogy Mesterházynak a jelek szerint nem volt semmiféle terve. Sokan elhitték, hogy a jelölt üzletet kötött a Fidesszel. A baloldal jelenleg minden eddiginél kaotikusabbnak látszik.

Úgy tűnt, hogy a kormánypártot csupán egyetlen erő akarta megbuktatni: a Jobbik, amelynek vezetőit azonban Európa új fasisztáinak nevezik. Őket viszont lehetett látni: óriásplakátokon, önkénteseik pedig szórólapokat osztogattak Budapest forgalmas pontjain, csak éppen a párt báránybőrbe bújva decens konzervatív politikát hirdetett. Csakhogy az erőteljes kampányt felülmúlta a Fideszé, köszönhetően a sajátos szabályoknak. Az EBESZ képviselői meg is állapították, hogy a tévéhirdetések egyértelműen a hatalomnak kedveztek, és egyébként is: az előkészületek és a szavazás körülményei is sok esetben nemzetközi normákat sértettek. Nagyon sok óriásplakátot a CÖF finanszírozott, ám nem tudni, honnan vette hozzá a horribilis összegeket. Nagy civil szervezetek egytől egyig az államtól kapják a pénzt. A mostani helyzetre az a jellemző, hogy a kormánypárt nem élvez nagy támogatottságot, de a másik oldal sem szervez hathatós tiltakozásokat az alternatíva kikényszerítésére. A közvéleménykutatásokban azoké a többség, akik “nem tudom”-mal válaszolnak. Orbán a jogosultak 28 %-nak szavazatával jutott kérharmadhoz, 37% viszont távolmaradt az urnáktól, 35 % más pártra voksolt.

Aki mégis beleártja magát a politikába, annak le kell győznie a félelmeit, amiket az új tekintélyelvűek kifinomult módszerei jelentenek: azt, hogy a piaci erők vetnek be politikai célokra. Mindenütt szegénységet tapasztalni, amíg csak a szem ellát, de a politikai hátterű megszorítások közepette a neoliberalizmus új fegyverét jelenti, ha a kormány jutalmazza a barátait és bünteti az ellenfeleit. Amióta a Fidesz hatalomra került, a kormány bírálói döbbenetes arányban vesztik el állásukat. Először az állami szférában, majd a gazdaságban, utóbbi a magyar esetet egészen különlegessé teszi. 2011 májusára az államigazgatást szinte teljesen megtisztították a hatalommal szembenálló közalkalmazottaktól. Azóta pedig a kormánymegrendelésre dolgozó cégeknek megsúgták, hogy jobban teszik, ha megválnak mindazoktól, akik ellenzik a kabinet politikáját. Demszky Gábor azt mondta egy washingtoni előadásban, hogy a mai rendszer elnyomóbb, mint a 80-as évek kommunista kormányzata. A Fidesz sokszor a családtagokon keresztül töri meg az ellenállást, miközben hangosan hirdeti, hogy elutasít mindent, ami a kommunizmussal kapcsolatos. Családi vállalkozásokra csaptak le, mert abban egy ellenzéki is dolgozott, ezért ismét egyre többen feketén dolgoznak. Van olyan eset, hogy egy egész család az utcára került, jóllehet csak egyik tagja állt nyíltan szemben a Fidesszel. De a kormánypárt odaadó hívei közül is jó páran rájöttek, hogy jobb óvatosnak lenni a gazdasági fenyegetések miatt. Csak nem szólalnak meg, mert tudják, hogy akkor repülnek.

Ebben a helyzetben az emberek csapatostul hagyják el az országot és a felmérések azt támasztják alá, hogy aki maradt, azok közül is minden 6. menni akar. A külföldi bírálatok ugyanakkor mindezideig csupán némi korlátot képeztek a Fidesz-politika számára. Az EU hiába próbálja megfegyelmezni Orbánt, az eszközei gyengék, hiszen a szervezet arra a feltételezésre épül, hogy tagjai alkotmányos demokráciák. Az alapszerződésekben nincs büntető intézkedés arra az esetre, ha valamely tagország megszegi ezt a kiinduló tételt. Az unió bármennyire is próbált keményen fellépni, nem tudott elég gyorsan reagálni az orbáni alkotmányos forradalomra. Sok minden mással foglalatoskodott, miközben a kormányfő megszilárdította hatalmát. Így most erkölcsi válság állt elő az alapvető értékek ügyében, és ez a krízis továbbterjed a magyar határokon túlra (Románia, Ukrajna, Egyiptom). Közben az Orbán-kabinet képes volt elkerülni a súlyosabb szankciókat, mert jobban jogászkodott, mint Brüsszel: egy pici módosítás az alkotmányon, és technikailag máris megfelelt a közösségi jognak. És mivel ebben a jogrendben többféle úton is el lehet érni ugyanazt a célt, az EU által megkövetelt apró változtatások nemigen leplezik le az alkotmányos államcsíny átfogó hatását. Az EP-kampány megint csak gátolja, hogy Európa érdemben fellépjen Orbán ügyködése ellen.

Magyarországon nem az emberi jogok szokványos megsértése a fő probléma. Az ellenzék szabadol beszélhet, írhat, tüntethet. A kormánypárti média, ami jószerint persze az egész elektronikus sajtót jelenti, nem köteles beszámolni ezekről a megnyilvánulásokról. A hatalommal szembenálló erők gazdasági oldalról fizetik meg az árat, egyrészt személyesen, másrészt családjuk útján. És a megszorítások idején a gazdasági megfélemlítés roppant hatékony lehet, ráadásul a látszat az, mintha nem a politika állna mögötte. Orbán Viktor várhatóan az új törvényhozási időszakban is igyekszik a felszínen demokratának látszani, aki azonban arra használja ki a kétharmadot, hogy hosszú távra beássa magát hatalomban. Előreláthatólag államosítja a bankszektor 50 %-át, valamint a nagy közszolgáltatókat, kitart a keleti nyitás mellett. Már vannak gazdasági sikerei, amelyekben közrejátszott, hogy olyanoktól tudott kölcsönt kapni az unió kívül, aki cserében csak politikai hűséget kérnek.

A lényeg azonban, hogy a jelek szerint mindenre el van szánva, hogy megőrizze az irányítást. A mostani választás kimenetele rámutat, hogy a kötcsei vízió hosszabb időre kihívást jelent majd az európai értékekkel szemben.

2014. május 18.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Többszörösen kifosztva

Egyrészt a mi pénzünkből az állam befizeti a GDP 2 százalékára emelt hozzájárulást a helyreállítási alapba, >

Tovább

Öt igazság Trianonról

Az Európai Unió – azaz „Brüsszel” – megoldotta, amit száz éve egy rossz békeszerződés okozott. Trianon >

Tovább

Trianon – kinek fáj?

Másfelől Orbán realista, és tudja, hogy nemzetközi ideológiai hadjáratában szövetségesekre van szüksége, és ezeket – például >

Tovább

Orbán a német uniópártok kedvenc autokratája

Orbán tagsága ügyében döntő, hogy hová áll Merkel és Söder. Ha mindkettő lefelé fordítaná a hüvelykujját, >

Tovább

A külföldi sajtó Trianonról

Más államok is rákényszerültek a történelem során, hogy megváljon területük és lakosságuk nem kis hányadáról, ám >

Tovább

A hetvenhatodik napon

Mert mostantól – a hatalmi eliten kívül – mindenki rosszabbul fog élni. Nem kicsit, hanem nagyon. >

Tovább

Koronokraták – Orbán és a többiek

Jelen van az elengedhetetlen erőszak is, csak nem nyíltan, hanem a patrónus uralma alatt tartja a >

Tovább

Nem, Kína nem vette meg Kelet-Európát

Bár Közép- és Kelet-Európában egyes kormányok Pekinget pártolják, ezeket a hatalmakat messze nem nemzetközi, hanem hazai >

Tovább

A levélírás műfaja

Ez igenis demokrácia a javából! Ehhez fogható emberszerető, kényeztető, bársonyosan simogató gesztusok legfeljebb a demokrácia olyan >

Tovább

Járvány után, választás előtt

Tűzoltó leszel s katona, vadakat terelő juhász… J. Attila ezt ma úgy írná, közmunkás leszel s >

Tovább

Egy Orbán-utód

Naponta teszik ki a közösségi oldalra, miként pattan be a helikopterébe – úgy használja, mintha a >

Tovább

Orbán Viktor avagy a hatalom megkeményedése

Orbán 10 éves uralkodása után Magyarország minden eddiginél jobban megosztott. Bíró-Nagy szerint a politikus a vidéki, >

Tovább