Ma Edina, Viktor, Győző névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Lámpavas és hazafiság
J. Garai Béla
„Viszont felróják Pásztor Istvánnak, hogy gyakran jár Pestre talán hogy megtudakolja a véleményét.“ J. Garai Béla (Vajdaság Ma):
Lehet egyetérteni vagy nem egyetérteni Pásztor Istvánnal, lehet helyeselni vagy elutasítani pragmatizmusát (például amikor a kisebbségvédelem céljából szövetségre lép a radikálisokból Európa-pártivá avanzsált haladókkal), lehet bírálni vagy jóváhagyólag rábólintani az általa vezetett párt médiapraktikáira, de nem lehet szó nélkül elmenni az őt ért megszégyenítő inzultus mellett. Az pedig végkép megengedhetetlen, hogy azt a gyalázatos, azt az elborzasztó és gyomorforgató eseményt, ami a múlt kedden, május 6-án játszódott le a budapesti Kossuth téren, megpróbálják a szőnyeg alá söpörni.
(...)
Mint ahogyan az is felfoghatatlan, hogy fel sem merül a Jobbik-demonstráció szónokának, Gaudi-Nagy Tamásnak a felelőssége, aki megpillantva az Országház kapuján kilépő vajdasági politikust, ráuszította híveit. Még az után sem kerül szóba a felelőssége, hogy másnap az M1 reggel című műsorában úgy vélekedett, hogy örüljön Pásztor István, hogy ennyivel megúszta, „mert a hazaárulók a lámpavason szoktak lógni”. Szerinte azért hazaáruló, „mert összeállt a magyar nemzeti érdekeket veszélyeztető szerb radikálisokkal, azokkal, akik kiüldözték a délvidékről a magyarok döntő többségét...”. „Pásztor azért is a délvidéki magyarság árulója, mert nem követeli a területi autonómiát”, vélekedett Gaudi-Nagy, megismételve, hogy ez a legkevesebb, amit kaphatott Pásztor István, fenyegetően hozzáfűzve, hogy „minden hazaáruló meg fogja kapni a jussát”.
Hasonló hangnemű kijelentések errefelé is elhangzanak olykor, de hát ez a Balkán, mi már megszokhattuk, ám még itt is rendszerint óriási vihart kavarnak vele. Ami mellbe vágja az embert, az az, hogy a magyar közéletben szinte nincs is visszhangja ennek a lincselésre való felhívásnak. Mintha ez lenne a legnormálisabb egy európai demokráciában, egy uniós tagállamban.
A magyar pártok igyekeztek elhatárolódni a történtekről, de megdöbbentő a Jobbik, a harmadik legerősebb magyar párt cinikus fondorkodása. Az incidenst elítélő nyilatkozatukban azt állítják, hogy semmi közük Gaudi-Nagy Tamáshoz, holott még az elmúlt mandátumban (vagyis a múlt keddig) a párt parlamenti képviselője volt, és a szóban forgó demonstráción jelen volt Morvai Krisztina, a Jobbik EP-képviselőjelöltje is. Maga Morvai nem is hajlandó elhatárolni magát a Pásztor-ügytől, mondván: „nem Tomi köpte le, hanem valaki a tömegből”.
Mondhatná valaki, hogy a Jobbik úgy sem tekinthető demokratikus pártnak, kár megbotránkozni egy szélsőjobboldali társaság bunkóságain, csakhogy ennek a formációnak itt, a Vajdaságban is vannak aktivistái, és akadhatnak köztük elvakult követői a Gaudi-Nagy-féle eszement teóriáknak.
Van még néhány nem eléggé tisztázott mozzanata ennek a roppant kínos ügynek. Nem világos, hogy Budapesten miért nem kapott hangsúlyt az a körülmény, hogy Pásztor István nemcsak VMSZ-vezető, hanem a Tartományi Képviselőház elnöke is? Mintha nem vették volna figyelembe, hogy a tartomány legmagasabb közjogi méltóságáról van szó, legalább is a média ezt teljesen elhallgatta. Azt sem tudni pontosan, hogy ebben, vagy pártvezetői minőségében vendégeskedett a magyar Országgyűlés alakuló ülésén. Ám még ha „csak” határon túli kisebbségi vezetőként hívta meg őt Áder János, és nem mint tartományi házelnököt, akkor is érthetetlen, hogy miként történhetett meg az, hogy kíséret nélkül hagyja el az Országháza épületét? Hogyan fordulhatott elő, hogy az államelnök vendégét nem kísérik ki és nem szállítják hivatalos gépkocsin szálláshelyére?
A magyar-magyar vonatkozások mellett természetesen az sem mellékes, hogy szerb részről hogyan reagáltak a Kossuth téri inzultusra. A parlamenti pártok kivétel nélkül elítélték a jobbikosok akcióját, és erélyes fellépést követeltek a magyar hatóságok részéről. A több ellenzéki pártot és civil mozgalmat tömörítő Vajdasági Konvenció közleményében pedig méltatja Pásztor István és a VMSZ érdemeit abban, hogy a magyar kisebbségi közösség „megvalósíthatja polgári és nemzeti jogait Vajdaságban és a szerb államban”, és megállapítja, hogy ez a politika, a két nemzet megbékélése nem tetszik a határ mindkét oldalán található szélsőségeknek. Emlékeztetnek arra, hogy Pásztor István néhány hónapja megakadályozta, hogy a Jobbik irodát nyisson Szabadkán.
A szerb közvélemény viszonylag érdektelen maradt, egy blogbejegyzésben viszont felróják Pásztor Istvánnak, hogy gyakran jár Pestre „talán hogy megtudakolja a véleményét, vagy azért, hogy a magyarországi szerbek is olyan jogokat élvezhessenek, mint az itteni magyarok”.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Kovács: a Deutsche Welle nem információt továbbit, hanem kulturimperializmust terjeszt
Az Orbán-kormányt dühíti, hogy fokozatosan fel akarja újítani magyar nyelvű műsorát a külföldre sugárzó német közszolgálati >
A félelem szülte katonai hatalomátvétel 2020-2021
Az orbáni koncepció pedig bejött, nincs ok a “lázadásra”, arra nagyon vigyáz a miniszterelnök, hogy kaja >
„Erős emberek, Mussolinitől napjainkig”
Ruth Ben-Ghiat úgy látja, hogy a korábbi amerikai elnök a pénzben utazott, csak az érdekelte, hogy >
Az Iványi Gábor elleni hadviselet
A diktátor egóját sérti, s nem tud afölött napirendre térni, hogy valakire egykor rászorult, hogy valaki >
Felemás szankciók Oroszország ellen
Az európai külügyminiszterek nagyon ügyeltek arra, hogy a kecske is jóllakjon, de azért a káposzta is >
Az új magyar érettségi témák
Mindenesetre Takaró Mihály korszakos jelentőségű irodalomtörténeti eszmefuttatását látszik visszaigazolni az Orbán-rezsim, hogy tudniillik Kertész Imre nem >
A Klubrádió sorsa (is) végsősoron a CDU/CSU kezében van?
A német külügy államminiszter, a Klubrádió kapcsán kifejtette, hogy sokkal hatásosabb volna, ha kizárnák a Fideszt >
Bismarck után Merkel: tartsd fenn a békét Moszkvával
A megváltozott piaci feltételek miatt immár semmi értelme az Északi Áramlat 2-nek, ám az mégis megépül, >
Biden üzenete
Amerikai visszatért a nemzetközi porondra. Egyúttal kijelölte a fő irányt, tehát, hogy a demokráciáknak tartós rivalizálásra >
Szappanopera a Fidesz és az EPP viszonya
A Politico által látott legújabb változat ellentmond annak az értesülésnek, hogy a jövőben az eddiginél könnyebb >
Haza a mélyben
De Márai Sándor 1945-ben nemcsak a múltat és az akkori jelent, hanem a mi jövőnket is >
Pénzbüntetés várhat Magyarországra a civil szervezetek vegzálása miatt
Az EUB tavalyi verdiktje kimondja, hogy a jogszabály diszkriminatív és igazságtalanul korlátozza mind az érintett NGO-kat, >