2022. július 6. Szerda
Ma Csaba, Mária névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Napi ajánló

Lámpavas és hazafiság

J. Garai Béla
J. Garai Béla

„Viszont felróják Pásztor Istvánnak, hogy gyakran jár Pestre talán hogy megtudakolja a véleményét.“  J. Garai Béla (Vajdaság Ma):

Lehet egyetérteni vagy nem egyetérteni Pásztor Istvánnal, lehet helyeselni vagy elutasítani pragmatizmusát (például amikor a kisebbségvédelem céljából szövetségre lép a radikálisokból Európa-pártivá avanzsált haladókkal), lehet bírálni vagy jóváhagyólag rábólintani az általa vezetett párt médiapraktikáira, de nem lehet szó nélkül elmenni az őt ért megszégyenítő inzultus mellett. Az pedig végkép megengedhetetlen, hogy azt a gyalázatos, azt az elborzasztó és gyomorforgató eseményt, ami a múlt kedden, május 6-án játszódott le a budapesti Kossuth téren, megpróbálják a szőnyeg alá söpörni.

(...)

Mint ahogyan az is felfoghatatlan, hogy fel sem merül a Jobbik-demonstráció szónokának, Gaudi-Nagy Tamásnak a felelőssége, aki megpillantva az Országház kapuján kilépő vajdasági politikust, ráuszította híveit. Még az után sem kerül szóba a felelőssége, hogy másnap az M1 reggel című műsorában úgy vélekedett, hogy örüljön Pásztor István, hogy ennyivel megúszta, „mert a hazaárulók a lámpavason szoktak lógni”. Szerinte azért hazaáruló, „mert összeállt a magyar nemzeti érdekeket veszélyeztető szerb radikálisokkal, azokkal, akik kiüldözték a délvidékről a magyarok döntő többségét...”. „Pásztor azért is a délvidéki magyarság árulója, mert nem követeli a területi autonómiát”, vélekedett Gaudi-Nagy, megismételve, hogy ez a legkevesebb, amit kaphatott Pásztor István, fenyegetően hozzáfűzve, hogy „minden hazaáruló meg fogja kapni a jussát”.

Hasonló hangnemű kijelentések errefelé is elhangzanak olykor, de hát ez a Balkán, mi már megszokhattuk, ám még itt is rendszerint óriási vihart kavarnak vele. Ami mellbe vágja az embert, az az, hogy a magyar közéletben szinte nincs is visszhangja ennek a lincselésre való felhívásnak. Mintha ez lenne a legnormálisabb egy európai demokráciában, egy uniós tagállamban.

A magyar pártok igyekeztek elhatárolódni a történtekről, de megdöbbentő a Jobbik, a harmadik legerősebb magyar párt cinikus fondorkodása. Az incidenst elítélő nyilatkozatukban azt állítják, hogy semmi közük Gaudi-Nagy Tamáshoz, holott még az elmúlt mandátumban (vagyis a múlt keddig) a párt parlamenti képviselője volt, és a szóban forgó demonstráción jelen volt Morvai Krisztina, a Jobbik EP-képviselőjelöltje is. Maga Morvai nem is hajlandó elhatárolni magát a Pásztor-ügytől, mondván: „nem Tomi köpte le, hanem valaki a tömegből”.

Mondhatná valaki, hogy a Jobbik úgy sem tekinthető demokratikus pártnak, kár megbotránkozni egy szélsőjobboldali társaság bunkóságain, csakhogy ennek a formációnak itt, a Vajdaságban is vannak aktivistái, és akadhatnak köztük elvakult követői a Gaudi-Nagy-féle eszement teóriáknak.

Van még néhány nem eléggé tisztázott mozzanata ennek a roppant kínos ügynek. Nem világos, hogy Budapesten miért nem kapott hangsúlyt az a körülmény, hogy Pásztor István nemcsak VMSZ-vezető, hanem a Tartományi Képviselőház elnöke is? Mintha nem vették volna figyelembe, hogy a tartomány legmagasabb közjogi méltóságáról van szó, legalább is a média ezt teljesen elhallgatta. Azt sem tudni pontosan, hogy ebben, vagy pártvezetői minőségében vendégeskedett a magyar Országgyűlés alakuló ülésén. Ám még ha „csak” határon túli kisebbségi vezetőként hívta meg őt Áder János, és nem mint tartományi házelnököt, akkor is érthetetlen, hogy miként történhetett meg az, hogy kíséret nélkül hagyja el az Országháza épületét? Hogyan fordulhatott elő, hogy az államelnök vendégét nem kísérik ki és nem szállítják hivatalos gépkocsin szálláshelyére?

A magyar-magyar vonatkozások mellett természetesen az sem mellékes, hogy szerb részről hogyan reagáltak a Kossuth téri inzultusra. A parlamenti pártok kivétel nélkül elítélték a jobbikosok akcióját, és erélyes fellépést követeltek a magyar hatóságok részéről. A több ellenzéki pártot és civil mozgalmat tömörítő Vajdasági Konvenció közleményében pedig méltatja Pásztor István és a VMSZ érdemeit abban, hogy a magyar kisebbségi közösség „megvalósíthatja polgári és nemzeti jogait Vajdaságban és a szerb államban”, és megállapítja, hogy ez a politika, a két nemzet megbékélése nem tetszik a határ mindkét oldalán található szélsőségeknek. Emlékeztetnek arra, hogy Pásztor István néhány hónapja megakadályozta, hogy a Jobbik irodát nyisson Szabadkán.

A szerb közvélemény viszonylag érdektelen maradt, egy blogbejegyzésben viszont felróják Pásztor Istvánnak, hogy gyakran jár Pestre „talán hogy megtudakolja a véleményét, vagy azért, hogy a magyarországi szerbek is olyan jogokat élvezhessenek, mint az itteni magyarok”.

2014. május 13.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Itt a vég Boris Johnson számára

Ám a politikus egyelőre ragaszkodik tisztségéhez, ami hiba, mert nem elég a pénzügyi, illetve a gazdasági >

Tovább

Putyin, a diktátor titokban abban reménykedik a világ belefárad a háborúba

Erre vannak is jelek, ám a demokratikus közösségnek nem szabad megelégednie a szolidaritási nyilatkozatokkal: sürgősen további >

Tovább

Ki ért minket?

Ha a kormány szemszögéből foglaljuk össze: a magyarok kivételesen intelligensek, tájékozottak és józanok, valamint becsületesek, mert >

Tovább

Hongkong riasztó példája

A Washington Post vezércikke azt ajánlja mindazoknak, akik nem aggódnak a demokrácia jövője miatt, hogy nézzék >

Tovább

Az önkényuralom bája

Az európai kereszténydemokrácia 45 utáni árnyoldalait dolgozta fel legújabb könyvében egy Bécsben dolgozó politológus, különös tekintettel >

Tovább

A bűnvádi eljárást már nem lehet megkerülni Donald Trumppal szemben

Ez veszélyes precedens keletkezhet, arról nem beszélve, hogy az eljárás jól jöhet a politikusnak. Másfelől viszont >

Tovább

Megvédheti-e a NATO Kelet-Európát?

A NATO esetleg meg tudja védeni kelet-európai tagjait egy orosz agressziótól, de azok belső gondjaival nem >

Tovább

A Fidesz, a republikánusok és a minimumadó

A republikánusok, illetve magyar illetékesek kölcsönösen egymásra hivatkoznak. A napokban több magyar hivatalosság is azzal érvelt: >

Tovább

Az ortodox Irán

Ezen a lencsén át az látszik, hogy Putyin háborúja azt célozza: minél átfogóbban és minél hosszabb >

Tovább

Az eddigi európai rendnek vége

Bármennyire is keserű szembesülni vele, az intézményeken és szerződéseken alapuló európai rendnek immár vége. A biztonságot >

Tovább

Porosenko: Fegyver, fegyver és még egyszer fegyver kell

A volt ukrán elnök, aki annak idején tető alá hozta Putyinnal a Minszki megállapodást, kizártnak nevezte, >

Tovább

Az összeomlás forgatókönyvei

Most még az első szakaszban vagyunk, amikor úgy tűnik, hogy az Orbán-rezsim bukdácsol ugyan, de fennmarad, >

Tovább