Ma Ákos, Bátor, Gábor névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Kormányfő
Öreg Dezső
Többé-kevésbé ott vagyunk, ahol egy héttel ezelőtt. Sehol. Mármint ami a szerbiai politikai eseményeket illeti. A leendő miniszterelnök, akinek a pártja majdnem egy hónappal ezelőtt megszerezte az abszolút többséget, csak tárgyalgat, kombinálgat de nem tesz semmilyen konkrét lépést. Még a parlament sem alakult meg.
Jó, mindez a törvényes keretek között mozog, de Szerbia polgárainak azt ígérte az ország egyetlen erős embere, hogy minden erővel hozzáfogunk a reformokhoz. Ehelyett azonban minden erővel húzzuk az időt. Pontosabban húzza az, akin eddig is múlott minden ebben az országban. Hallottunk ugyan néhány közhelyet, mondjuk, hogy leszámolunk a munkakerülőkkel, hogy rendet teszünk a közvállalatokban, hogy elvetjük a gondját az átalakulóban levő cégeknek. És semmi sem történik. Nem is az a legnagyobb baj, hogy 4 hete csak ígéretek hangzanak el. Sokkal nagyobb gond az, hogy gyakorlatilag ugyanez az ember vezette az országot az utóbbi 2 év során is. És akkor sem történt semmi. Bocsánat, annyi azonban igen, hogy pártja átvette a hatalmat mindenhol, ahol csak lehetett, a leghajmeresztőbb koalíciókat teremtve. És teljesen leépítette az ellenzéket. Felaprózta. Mint ahogy azt tették a negyvenes évek végén Magyarországon a szalámi politika néven elhíresült művelet során a kommunisták. Az állandó feszült várakozás időszakát éljük immár 2 éve. Most a kormányalakítási periódusban még nagyobb a feszültség és még nagyobban az elvárások. Talán a pszichológusok meg tudnák magyarázni, hogy mire jó ennek a kollektív feszültségnek nemcsak a fenntartása, hanem a fokozása. Talán arra, hogy egyszer, ha minden igaz, még ebben a hónapban minden konkrétumot óriási eredményként lehet majd feltüntetni. Minden javasolt megoldást zseniális megmentő ötletnek nyilvánítani. Mondjuk eljuttatni a társadalmat egy olyan pontra, amelyből minden megváltásnak tűnik majd. Mert ugye, a zsidó átok az „adj neki istenem sokat és utána vond meg tőle”. Ennek fordítottja, a vegyél el tőle mindent és adj neki bármi apróságot, hálás lesz neked és imába foglalja a neved. Időközben azért nem tétlenkednek a haladók. Helyezkednek, újabb posztokat szereznek. Legutóbb az újvidéki Dnevnik holding vállalat gondjait vették le a tartományi vezetés válláról, simán átvéve irányítását. Nem lett belőle országos botrány. Itt-ott említette a sajtó. Mert oda jutottunk, hogy botrány is csak abból az ügyből lehet, amely a leendő kormányfő és az általa vezetett párt érdekeit szolgálja. A kormányalakítási tárgyalások is ennek a célnak a megvalósításába állíttattak. Mint minden, ami az utóbbi 2 évben történt Szerbiában. A korrupció ellen meghirdetett hadjárat néhány látványos letartóztatás után nemigen mutatott fel eredményt. A letartóztatások viszont megmaradtak az emberek fejében. És nyilván az is a fejekbe lopózott, hogy a 2 évtizeddel ezelőtti gyilkosságokért, botrányokért kizárólag Slobodan Miloševič a felelős. És ezzel le is lehet zárni az újabbkori történelem e gyászos szakaszát. Az átvilágítás még csak eszébe sem jut senkinek. Igaz is, mit érne már, ennyi idő után. Így, tisztára mosott erkölcsi háttérrel lehet még uralkodni egy ideig. Vagy szebben fogalmazva, ahogy azt a még aktuális parlament haladó párti elnöke mondta a választási hadjárat dandárjában: „... lehetővé kell tenni Vučićnak, a Szerb Haladó Párt vezetőjének, hogy zavartalanul döntsön arról, milyen Szerbiát szeretne látni...”. Nos, a lehetőség megadatott. Akkor miért vár ilyen sokat ennek a víziónak a közkinccsé tételével? És a többi politikai tényező, ha tényező, miért asszisztál ehhez az időhúzáshoz? Egy vékonyka szelet hatalomért. Amelyet úgy és akkor fogyaszthat, ahogyan és amikor azt megengedik neki.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A szlovén fordulat
Janša egyetért magyar kollégájával abban, hogy korlátozni kell a migrációt. Ugyanakkor az eddigi kormányfő, Šarec azt >
Magyar szál az amerikai hírszerzésben
A Washington Post cikke felveti, hogy sem a Magyar Foundation, sem Grenell nem jegyeztette be magát >
Orbanovci u Srbiji ili gulaš-fašizam na srpski način
Srpski pandan orbanovskoj ekstremno-antimigracionoj politici je Boško Obradović, predvodnik političke partije Dveri koja je poznata po >
Ejtették a Nobel-díjas zsidó Kertészt
A kétharmad ellenére a Fidesz nem uralja teljes mértékben a politikát. Lásd az önkormányzati választásokat. Úgy >
Spiegel: Szlovákia a következő?
A lap nem tartja kizártnak, hogy a jövő szombati választások eredményeként Szlovákia lesz a következő állam, >
A kisajátítók kisajátítása
Nem állítjuk, de nem is tagadjuk, hogy ez a rendszer azért van, hogy családjaink meggazdagodjanak. Magánügy. >
Száz év vagány
Korlátolt, kisszerű vágyak, semmit nem tűr el, ami több nála, és ehhez meg is találja mindenhova >
Európa sírásói, avagy a kudarcba fulladt csúcs
Az ellentétek olyan magasra csaptak, hogy arra évek óta nem volt példa, bár ha jobban meggondoljuk, >
Hanautól 4 kilométerre
Ezek az áldozatok ugyanolyan bevándorlók leszármazottjai, mint a ma majdnem 1 millió magyar gazdasági bevándorló gyerekei >
Politikai pletykák
A rossz hír az, hogy Cornstein romokat hagy maga után. Ilyen tájékozatlan nagykövete Amerikának csak a >
Az EU bővítés buktatója, az atavisztikus nacionalizmus
A gondot különösen jól illusztrálja két korábbi, keleti felvételi hullám. Azok során főleg a magyarokról kiderült, >
Orbánértékelés, 2020
Az Orbán előtt sorakozó székeken nem ülnek Rubik Ernők. Schmitt Pálok ülnek ott és más udvarhölgyek, >