Ma Apollónia, Vilibald, Bene névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Kormány
Az örökké friss hírre, gyakran szenzációra éhes sajtó már megkezdte a kormányalakítási találgatásokat. Nem a bulvár, az a komolynak mondott. Van, amelyik közvetlenül – megbízható forrásokra hivatkozva – van, amelyik közvetetten, a Vezér legközelebbi munkatársait megszólaltatva.
Nézem a belgrádi újságok hétvégi kiadásait. A Politika vezércikkének címe: „A kormány káder körhintája”. Sorjáznak a nevek, a miniszterjelölteké, holott még azt sem sejthetjük, hány tárcája lesz az új kabinetnek, milyen célokat tűz maga elé, mik lesznek a prioritások. Mert egyelőre csak a Vezér azon szavaira lehet építeni a találgatások kártyavárát, amelyeket a választási éjszakán, vasárnap mondott. A korrupció ellen meghirdetett harc folyatása mellett – ami nyerő ámításnak bizonyult az elmúlt másfél évben – számos komoly reformról beszélt. Amelyekkel „fejlesztik a gazdaságot és növelik a munkahelyek számát”. Ennek még nagyon kampány íze volt akkor. Ami betudható a lendületnek is, amely még viszi az embert egy ideig egy olyan kimerítő rövidtávú kampányvágta után, mint amilyen a mostani volt. De meglepő módon konkrét feladatokat is említett, mint amilyen az új munkatörvény kidolgozása, a csődeljárást szabályozó, a magánosítási meg a közigazgatási jogszabály meghozása. Na meg a pénzügyi konszolidáció. Ez már magában véve legalább négyszer több, mint amennyit Zorana Mihajlović, a Szerb Haladó Párt alelnöke mondott a másik belgrádi napilapnak, a Danasnak adott interjújában. Aki azt nyilatkozta, hogy: „ A leendő kormány programjában egészen biztosan gyökeres változások lesznek. Pontos határidőt szabunk egyes reformok befejezésére.” Pont. Persze, hogy nem tudhatja, milyen lesz ez a program, mert korábban már jelezte, azt a párt elnökségének és főbizottságának ülésén véglegesítik. Azt kínálják majd fel a potenciális koalíciós partnereknek. Pedig nem ártott volna, ha a kampány során is megismerkedhettek volna vele a választók. Hogy annak alapján szavazhassanak. De minek vergődtek volna ezzel, amikor Szerbiában már régen nem programokra, hanem személyekre, személyre szavaz a polgár. Legalábbis a többség. Nem rendszerben, hanem emberben gondolkodva. Ezért tette a hangsúlyt a Vezér pártja a kampányban arra, hogy vagy rá, azaz a demokráciára, vagy Miroslav Miskovićra, a szerbiai oligarchák megtestesítőjére, tehát az oligarchák uralmára szavaz az ember. Az igazságos megváltó és a kizsákmányoló haramia áll egymással szemben. Hát lehet itt bárminemű dilemma?
Határozott a haladók szőke ciklona – tényleg ráillik a rejtői jelző, a legerélyesebbek közé tartozik a pártvezetésben; akár radikálisnak is mondhatnánk – tehát határozott Mihajlović a tekintetben is, hogy a kormányt nem a világ hatalmasai állítják össze, hanem kizárólag mi – azaz ők maguk. Azt viszont még nem tudja, hogy mely pártok kapnak helyet a hatalmi struktúrákban. Lényegében egyetlen politikai erő jövője kétséges, a Szerbiai Szocialista Párt vezette koalícióé. Amelynek a vezető emberei – hát hogyan is lehet ezt szépen megfogalmazni – nem tartoznak Mihajlović kedvencei közé. Eddig, energiaügyi miniszterként, többször is szokatlanul keményen bírálta a Srbijagas szocialista vezetőjét. Nyilván nem tetszik neki, hogy az egész energiaágazat a szocialisták ellenőrzése alatt áll. Akik viszont Moszkva támogatását élvezik. Merthogy az energiaszektor jelentős része orosz kézben van. Nem csoda, hogy egyesek arról suttognak, az oroszok is beleszólnának a szerbiai hatalom leosztásába. Mások viszont nem suttogva állítják, hogy Brüsszel meg Washington is súg egyet s mást. Biztos ezért tartotta fontosnak kiemelni a miniszter asszony, hogy tiszteljük mi az összes országot, különösen a nagyokat és a hatalommal bírókat, de kormányunkat magunk választjuk.
Ami szép és elvszerű, csak hogyan működik majd. Mert maga a Vezér mondta, hogy az idén meg kell takarítani legalább 400 millió eurót. Ez a feltétele az IMF-el való együttműködésnek. Ez nem fog menni költségvetés kiigazítás nélkül. A költségvetés bevételi oldalát már nemigen lehet bővíteni, tehát a kiadásokat kell korlátozni. Ez pedig a bérek meg a nyugdíjak lefaragását is jelenti. A valutaalap állítólag azt is követeli, hogy a hiány csökkentése érdekében növeljék a nyugdíjkorhatárt. Még szerencse, hogy mások nem szólhatnak bele a kormányalakításba. Megelégszenek annak irányításával.
Következő cikk: A katolikus egyház is jobban teljesít
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Itt a vég Boris Johnson számára
Ám a politikus egyelőre ragaszkodik tisztségéhez, ami hiba, mert nem elég a pénzügyi, illetve a gazdasági >
Putyin, a diktátor titokban abban reménykedik a világ belefárad a háborúba
Erre vannak is jelek, ám a demokratikus közösségnek nem szabad megelégednie a szolidaritási nyilatkozatokkal: sürgősen további >
Ki ért minket?
Ha a kormány szemszögéből foglaljuk össze: a magyarok kivételesen intelligensek, tájékozottak és józanok, valamint becsületesek, mert >
Hongkong riasztó példája
A Washington Post vezércikke azt ajánlja mindazoknak, akik nem aggódnak a demokrácia jövője miatt, hogy nézzék >
Az önkényuralom bája
Az európai kereszténydemokrácia 45 utáni árnyoldalait dolgozta fel legújabb könyvében egy Bécsben dolgozó politológus, különös tekintettel >
A bűnvádi eljárást már nem lehet megkerülni Donald Trumppal szemben
Ez veszélyes precedens keletkezhet, arról nem beszélve, hogy az eljárás jól jöhet a politikusnak. Másfelől viszont >
Megvédheti-e a NATO Kelet-Európát?
A NATO esetleg meg tudja védeni kelet-európai tagjait egy orosz agressziótól, de azok belső gondjaival nem >
A Fidesz, a republikánusok és a minimumadó
A republikánusok, illetve magyar illetékesek kölcsönösen egymásra hivatkoznak. A napokban több magyar hivatalosság is azzal érvelt: >
Az ortodox Irán
Ezen a lencsén át az látszik, hogy Putyin háborúja azt célozza: minél átfogóbban és minél hosszabb >
Az eddigi európai rendnek vége
Bármennyire is keserű szembesülni vele, az intézményeken és szerződéseken alapuló európai rendnek immár vége. A biztonságot >
Porosenko: Fegyver, fegyver és még egyszer fegyver kell
A volt ukrán elnök, aki annak idején tető alá hozta Putyinnal a Minszki megállapodást, kizártnak nevezte, >
Az összeomlás forgatókönyvei
Most még az első szakaszban vagyunk, amikor úgy tűnik, hogy az Orbán-rezsim bukdácsol ugyan, de fennmarad, >