Ma Emese, Sarolta, Antal névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Egy biztonságos származási ország
Öreg Dezső
A jelek szerint egy gonddal kevesebb vár majd az új szerbiai kormányra. Arra, amely a mostani választások után alakul. Bármilyen legyen is. Mármint a kabinet. Nem kell azon tanakodnia, hogy mi lesz az Európában, annak is a nyugati felében, főleg Németországban politikai menedékjogot kérők sorsa. És az esetleges kellemetlen politikai következményekkel sem kell számolnia, amit a vízumkényszer ugyancsak esetleges visszaállítása jelentene. Az alkalomszerűség ugyan eddig is nagyon feltételes volt, nem igazán tartottak tőle a politikusok, de most minden bizonnyal tartósan elhárul ez a veszély.
A német belügyminisztérium ugyanis elkészítette a politikai menedékjogról szóló törvény módosítási javaslatát. Amivel – a Bundestag jóváhagyása után – Albániát, Szerbiát, Montenegrót, Macedóniát és Bosznia-Hercegovinát besorolja a biztonságos származási országok közé. Magyarán – önhibánkon kívül – olyan állammá válunk, a német törvényhozás szemében legalábbis, amelyben az emberi jogokat ugyanolyan mértékben tisztelik, mint Berlinben, Kölnben, Stuttgartban… Az illetékes minisztériumból származó források szerint a törvénymódosítás elfogadása megbeszélt, rutinmunka lesz. Utána pedig a német hatóságok gyorsan – egy hét leforgás alatt – elbírálják a menedékjog kérelmeket, és véget vetnek a németországi tartózkodás okának. Ami, ugyebár nem más, mint az ott fizetett segély, amely, az eddig több hónapot igénybe vevő döntéshozatalig havi mintegy 800 eurós segélyt jelentett. A térségből – mindenek előtt Szerbiából érkező menedékkérők száma azt követően ugrott meg, hogy a német alkotmánybíróság két évvel ezelőtt kötelezte a kormányt a menedékjogért folyamodók anyagi támogatásának növelésére. Ha figyelembe vesszük, hogy Szerbiában a tavaly decemberi átlagkereset 438 euró volt, akkor könnyen kiszámíthatjuk, hogy mondjuk egy 5-6 tagú család az egész évi megélhetését fedezhette egy többhónapos németországi „menedékkirándulással”. Tették ezt buzgón a szerbiai polgárok is, tavaly 40 százalékkal emelkedett a számuk, 18 ezren voltak – írja a Ruhr Nachrichten. Egyébként 2013-ban összesen valamivel több, mint 127 ezren kértek menedékjogot a német államtól. Szíriaiak, szerbiaiak, Albániából érkezettek, afgánok, macedónok, oroszok, továbbá Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Szomália és Irak polgárai. Most a nyugat-balkáni álmenekültek ügyét zárják le, amivel a legelégedettebb a bajor konzervatív CSU. Velük szemben az ellenzéki Zöldek élesen bírálják a tervezetet, mondván, a belügyminisztérium nem vesz tudomást arról, hogy a nyugat-balkáni térségben rendszeresen súlyos hátrányos megkülönböztetés éri a romákat és a többi kisebbség tagjait. Nem, mintha nem lenne keserű a sorsa az itt élő romáknak, de az imént említett átlagbér is mutatja, milyen az élete az itteni átlagembernek. Mert egyik tény az átlagkeresetről szóló adat, a másik viszont a munkanélküliségi mutató. Amely tavaly októberben meghaladta a 20 százalékot. Ami fél évvel korábban több mint 24 százalékot tett ki. Hozzáértők szerint az őszi szezonmunkának köszönhető, hogy októberben „csupán” mintegy 700 ezer embernek nem volt állása. Tehát a két adatot egymás mellé állítva, mármint az átlagbérre vonatkozót meg a munkanélküliségi rátáét, bizony nem virágos a többi szerbiai polgár sorsa sem. Az átlagé, természetesen. Merthogy vannak gazdagok is, hát vannak.
Ami persze nem ok arra, hogy az itteni nehézségeket a német adófizető polgárra hárítsuk. Annál inkább, mert az EU menekültügyi szabályai szerint biztonságos származási országnak minősíthető egy Unión kívüli állam, ha az ottani állampolgárok életét, szabadságát és méltóságát nem fenyegeti veszély politikai meggyőződése, illetve faji, vallási, nemzetiségi vagy valamilyen más társadalmi csoporthoz való tartozása miatt. Hát igen, az éhség nem meggyőződés kérdése. Bár lehet, hogy kapcsolatba hozható bizonyos korábbi meggyőződésbeli döntésekkel. Mondjuk az elmúlt 25 év választásain.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Ki ért minket?
Ha a kormány szemszögéből foglaljuk össze: a magyarok kivételesen intelligensek, tájékozottak és józanok, valamint becsületesek, mert >
Hongkong riasztó példája
A Washington Post vezércikke azt ajánlja mindazoknak, akik nem aggódnak a demokrácia jövője miatt, hogy nézzék >
Az önkényuralom bája
Az európai kereszténydemokrácia 45 utáni árnyoldalait dolgozta fel legújabb könyvében egy Bécsben dolgozó politológus, különös tekintettel >
A bűnvádi eljárást már nem lehet megkerülni Donald Trumppal szemben
Ez veszélyes precedens keletkezhet, arról nem beszélve, hogy az eljárás jól jöhet a politikusnak. Másfelől viszont >
Megvédheti-e a NATO Kelet-Európát?
A NATO esetleg meg tudja védeni kelet-európai tagjait egy orosz agressziótól, de azok belső gondjaival nem >
A Fidesz, a republikánusok és a minimumadó
A republikánusok, illetve magyar illetékesek kölcsönösen egymásra hivatkoznak. A napokban több magyar hivatalosság is azzal érvelt: >
Az ortodox Irán
Ezen a lencsén át az látszik, hogy Putyin háborúja azt célozza: minél átfogóbban és minél hosszabb >
Az eddigi európai rendnek vége
Bármennyire is keserű szembesülni vele, az intézményeken és szerződéseken alapuló európai rendnek immár vége. A biztonságot >
Porosenko: Fegyver, fegyver és még egyszer fegyver kell
A volt ukrán elnök, aki annak idején tető alá hozta Putyinnal a Minszki megállapodást, kizártnak nevezte, >
Az összeomlás forgatókönyvei
Most még az első szakaszban vagyunk, amikor úgy tűnik, hogy az Orbán-rezsim bukdácsol ugyan, de fennmarad, >
Ki kellene terjeszteni a háborút Oroszországra is
De hogy van az, hogy Oroszország nap mint nap bombázhatja saját területéről Harkivot, de Ukrajna nem >
Snyder-Habermas vita a német szerepvállalásról
Ha Putyin azt látja, hogy nem képes elérni célját, simán bejelenti, hogy győzött és valami új >