2024. december 13. péntek
Ma Luca, Otília, Lúcia, Éda névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Egy biztonságos származási ország

Öreg Dezső
Öreg Dezső
Egy biztonságos származási ország
Németország (Roky320 illusztrációja)

A jelek szerint egy gonddal kevesebb vár majd az új szerbiai kormányra. Arra, amely a mostani választások után alakul. Bármilyen legyen is. Mármint a kabinet. Nem kell azon tanakodnia, hogy mi lesz az Európában, annak is a nyugati felében, főleg Németországban politikai menedékjogot kérők sorsa. És az esetleges kellemetlen politikai következményekkel sem kell számolnia, amit a vízumkényszer ugyancsak esetleges visszaállítása jelentene. Az alkalomszerűség ugyan eddig is nagyon feltételes volt, nem igazán tartottak tőle a politikusok, de most minden bizonnyal tartósan elhárul ez a veszély.

A német belügyminisztérium ugyanis elkészítette a politikai menedékjogról szóló törvény módosítási javaslatát. Amivel – a Bundestag jóváhagyása után – Albániát, Szerbiát, Montenegrót, Macedóniát és Bosznia-Hercegovinát besorolja a biztonságos származási országok közé. Magyarán – önhibánkon kívül – olyan állammá válunk, a német törvényhozás szemében legalábbis, amelyben az emberi jogokat ugyanolyan mértékben tisztelik, mint Berlinben, Kölnben, Stuttgartban… Az illetékes minisztériumból származó források szerint a törvénymódosítás elfogadása megbeszélt, rutinmunka lesz. Utána pedig a német hatóságok gyorsan – egy hét leforgás alatt – elbírálják a menedékjog kérelmeket, és véget vetnek a németországi tartózkodás okának. Ami, ugyebár nem más, mint az ott fizetett segély, amely, az eddig több hónapot igénybe vevő döntéshozatalig havi mintegy 800 eurós segélyt jelentett. A térségből – mindenek előtt Szerbiából érkező menedékkérők száma azt követően ugrott meg, hogy a német alkotmánybíróság két évvel ezelőtt kötelezte a kormányt a menedékjogért folyamodók anyagi támogatásának növelésére. Ha figyelembe vesszük, hogy Szerbiában a tavaly decemberi átlagkereset 438 euró volt, akkor könnyen kiszámíthatjuk, hogy mondjuk egy 5-6 tagú család az egész évi megélhetését fedezhette egy többhónapos németországi „menedékkirándulással”. Tették  ezt buzgón a szerbiai polgárok is, tavaly 40 százalékkal emelkedett a számuk, 18 ezren voltak – írja a Ruhr Nachrichten. Egyébként 2013-ban összesen valamivel több, mint 127 ezren kértek menedékjogot a német államtól. Szíriaiak, szerbiaiak, Albániából érkezettek, afgánok, macedónok, oroszok, továbbá Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Szomália és Irak polgárai. Most a nyugat-balkáni álmenekültek ügyét zárják le, amivel a legelégedettebb a bajor konzervatív CSU. Velük szemben az ellenzéki Zöldek élesen bírálják a tervezetet, mondván,  a belügyminisztérium nem vesz tudomást arról, hogy a nyugat-balkáni térségben rendszeresen súlyos hátrányos megkülönböztetés éri a romákat és a többi kisebbség tagjait. Nem, mintha nem lenne keserű a sorsa az itt élő romáknak, de az imént említett átlagbér is mutatja, milyen az élete az itteni átlagembernek. Mert egyik tény az átlagkeresetről szóló  adat, a másik viszont a munkanélküliségi mutató. Amely tavaly októberben meghaladta a 20 százalékot. Ami fél évvel korábban több mint 24 százalékot tett ki. Hozzáértők szerint az őszi szezonmunkának köszönhető, hogy októberben „csupán” mintegy 700 ezer embernek nem volt állása. Tehát a két adatot egymás mellé állítva, mármint az átlagbérre vonatkozót meg a munkanélküliségi rátáét, bizony nem virágos a többi szerbiai polgár sorsa sem. Az átlagé, természetesen. Merthogy vannak gazdagok is, hát vannak.

Ami persze nem ok arra, hogy az itteni nehézségeket a német adófizető polgárra hárítsuk. Annál inkább, mert az EU menekültügyi szabályai szerint biztonságos származási országnak minősíthető egy Unión kívüli állam, ha az ottani állampolgárok életét, szabadságát és méltóságát nem fenyegeti veszély politikai meggyőződése, illetve faji, vallási, nemzetiségi vagy valamilyen más társadalmi csoporthoz való tartozása miatt. Hát igen, az éhség nem meggyőződés kérdése. Bár lehet, hogy kapcsolatba hozható bizonyos korábbi meggyőződésbeli döntésekkel. Mondjuk az elmúlt 25 év választásain.

2014. március 15.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

“Soha sem késő”

Az új Bizottság demokráciáért és jogállamért felelős biztosa bejelentette: hajlandó esélyt adni az Orbán-kormánynak, hogy az >

Tovább

Miért kezd ideges lenni Orbán Viktor tábora

A Die Presse szerint, mert a Tisza Párt most először határozottan vezet a Fidesz előtt az >

Tovább

Valóban csak a gazdaság?

A világszerte keletkező háborús gócok még jobban megrendítik a biztonságérzetet. 1939 előtt erre ugyanazt a „békét >

Tovább

Trump nevetséges állásfoglalása

Nevetségesnek minősítette Donald Trump Szíriával kapcsolatos állásfoglalását a New York Timesban Thomas Friedman kommentátor, aki háromszor is >

Tovább

Ki veszi át Szíria irányítását?

Az Economist elemzése azt latolgatja, vajon ki veszi át Szíria irányítását, miközben egyáltalán nem biztos a >

Tovább

Mindenszentek napja Újvidéken

A végtelenül cinikus hangnem, mellyel az államfő a határozottan fellépő tüntetőket illette, mindenesetre valóságos tendenciára mutat >

Tovább

A szír polgárháború tétje az, ki uralja az egész Közel-Keletet

Ezt állapítja meg Neil MacFarquhar, aki csaknem 30 éve dolgozik a New York Timesnál.  Hogy a lázadók >

Tovább

Az Orbánt váltó lengyelek vissza tudnak-e térni a normális állapotokhoz

Sokak szerint Magyarország minden idők legrosszabb uniós elnökségét produkálta a most véget érő félévben, de az >

Tovább

Hogyan borít Orbán kihívója

Magyarországon eddig két dolog volt biztos: a halál, és hogy Orbán győz. De csak eddig volt >

Tovább

Lehet, hogy Meloni lesz Európa aduásza Trumpnál

Bármennyire is úgy gondolja Orbán Viktor, hogy ő az amerikai politikus magától értetődő ideológiai szövetségese. Az >

Tovább

A merkelizmus tragédia Trump és Putyin korában

Ezt fejti ki a volt kancellár most megjelent emlékiratai kapcsán Andreas Kluth, aki bevallja: annak idején >

Tovább

Ez már nem a gyerekekről szólt

Veszíteni rossz. Aki folyton veszít, megsebzett lélekkel létezik, úgy él, mintha véget nem érő sötétség venné >

Tovább