2020. július 13. hétfő
Ma Jenő, Henrik névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Egy biztonságos származási ország

Öreg Dezső
Öreg Dezső
Egy biztonságos származási ország
Németország (Roky320 illusztrációja)

A jelek szerint egy gonddal kevesebb vár majd az új szerbiai kormányra. Arra, amely a mostani választások után alakul. Bármilyen legyen is. Mármint a kabinet. Nem kell azon tanakodnia, hogy mi lesz az Európában, annak is a nyugati felében, főleg Németországban politikai menedékjogot kérők sorsa. És az esetleges kellemetlen politikai következményekkel sem kell számolnia, amit a vízumkényszer ugyancsak esetleges visszaállítása jelentene. Az alkalomszerűség ugyan eddig is nagyon feltételes volt, nem igazán tartottak tőle a politikusok, de most minden bizonnyal tartósan elhárul ez a veszély.

A német belügyminisztérium ugyanis elkészítette a politikai menedékjogról szóló törvény módosítási javaslatát. Amivel – a Bundestag jóváhagyása után – Albániát, Szerbiát, Montenegrót, Macedóniát és Bosznia-Hercegovinát besorolja a biztonságos származási országok közé. Magyarán – önhibánkon kívül – olyan állammá válunk, a német törvényhozás szemében legalábbis, amelyben az emberi jogokat ugyanolyan mértékben tisztelik, mint Berlinben, Kölnben, Stuttgartban… Az illetékes minisztériumból származó források szerint a törvénymódosítás elfogadása megbeszélt, rutinmunka lesz. Utána pedig a német hatóságok gyorsan – egy hét leforgás alatt – elbírálják a menedékjog kérelmeket, és véget vetnek a németországi tartózkodás okának. Ami, ugyebár nem más, mint az ott fizetett segély, amely, az eddig több hónapot igénybe vevő döntéshozatalig havi mintegy 800 eurós segélyt jelentett. A térségből – mindenek előtt Szerbiából érkező menedékkérők száma azt követően ugrott meg, hogy a német alkotmánybíróság két évvel ezelőtt kötelezte a kormányt a menedékjogért folyamodók anyagi támogatásának növelésére. Ha figyelembe vesszük, hogy Szerbiában a tavaly decemberi átlagkereset 438 euró volt, akkor könnyen kiszámíthatjuk, hogy mondjuk egy 5-6 tagú család az egész évi megélhetését fedezhette egy többhónapos németországi „menedékkirándulással”. Tették  ezt buzgón a szerbiai polgárok is, tavaly 40 százalékkal emelkedett a számuk, 18 ezren voltak – írja a Ruhr Nachrichten. Egyébként 2013-ban összesen valamivel több, mint 127 ezren kértek menedékjogot a német államtól. Szíriaiak, szerbiaiak, Albániából érkezettek, afgánok, macedónok, oroszok, továbbá Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Szomália és Irak polgárai. Most a nyugat-balkáni álmenekültek ügyét zárják le, amivel a legelégedettebb a bajor konzervatív CSU. Velük szemben az ellenzéki Zöldek élesen bírálják a tervezetet, mondván,  a belügyminisztérium nem vesz tudomást arról, hogy a nyugat-balkáni térségben rendszeresen súlyos hátrányos megkülönböztetés éri a romákat és a többi kisebbség tagjait. Nem, mintha nem lenne keserű a sorsa az itt élő romáknak, de az imént említett átlagbér is mutatja, milyen az élete az itteni átlagembernek. Mert egyik tény az átlagkeresetről szóló  adat, a másik viszont a munkanélküliségi mutató. Amely tavaly októberben meghaladta a 20 százalékot. Ami fél évvel korábban több mint 24 százalékot tett ki. Hozzáértők szerint az őszi szezonmunkának köszönhető, hogy októberben „csupán” mintegy 700 ezer embernek nem volt állása. Tehát a két adatot egymás mellé állítva, mármint az átlagbérre vonatkozót meg a munkanélküliségi rátáét, bizony nem virágos a többi szerbiai polgár sorsa sem. Az átlagé, természetesen. Merthogy vannak gazdagok is, hát vannak.

Ami persze nem ok arra, hogy az itteni nehézségeket a német adófizető polgárra hárítsuk. Annál inkább, mert az EU menekültügyi szabályai szerint biztonságos származási országnak minősíthető egy Unión kívüli állam, ha az ottani állampolgárok életét, szabadságát és méltóságát nem fenyegeti veszély politikai meggyőződése, illetve faji, vallási, nemzetiségi vagy valamilyen más társadalmi csoporthoz való tartozása miatt. Hát igen, az éhség nem meggyőződés kérdése. Bár lehet, hogy kapcsolatba hozható bizonyos korábbi meggyőződésbeli döntésekkel. Mondjuk az elmúlt 25 év választásain.

2014. március 15.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Gruevszki megszólalt

A Frankfurter Allgemeine Zeitung most nagy nehezen rávette egy beszélgetésre, amelynek során azt közölte, hogy teljesen >

Tovább

A demokrácia alkonya

Professzorok, szerkesztők, a civil társadalom vezetői hanyatt estek a populista tekintélyelvűség előtt, sőt, együttműködtek azzal. Esettanulmányban >

Tovább

Orbán á la Trump

Annak idején liberálisként és istentagadóként indult, de azután rájött, hogy a vallás politikai hasznot hozhat számára. >

Tovább

Merkel és a populisták

A képviselők úgy vették, hogy szavai támadást jelentenek Trump és Johnson, vagyis azok ellen, akik nem >

Tovább

A világ esik szét amíg az USA visszavonul

A liberális demokráciáknak nincs esélyük, hogy ellensúlyt képezzenek bizonyos területeken Pekinggel szemben, de egyben együtt is >

Tovább

Soros befolyása

A filantróp Soros kora előtt jár, hiszen rájött, mekkora gondok feszítik a világot. Lásd a kelet-európai >

Tovább

Von der Leyen Horvátországban kampányolt

A Bizottság szóvivője ugyan kifejtette, hogy a politikus személyes véleményét mondta el a Néppárt által szervezett >

Tovább

A HDZ győzött, a lengyelek meg még mindig a körmüket rágják

Sokaknak elnyerte a tetszését Plenković miniszterelnök mérsékelt vezetési stílusa mutat rá az Oxfordi Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok >

Tovább

Erkölcsi tisztaság kontra Koszovó?

A szerb elnök szerint országa számára Koszovó függetlensége nem lehet fontosabb, mint az értékek, az erkölcsi >

Tovább

Londoni levél – A „hazai hivatal”

Az itteni belügyminisztériumot 1782 óta Home Office-nak hívják, a kitöltendő kérdőívem fejlécében is ez volt. Tárgyilagos >

Tovább

A szélsőjobb királycsináló lehet Horvátországban

Egy zágrábi történész arra figyelmeztet, hogy az ország az eddiginél sokkal közelebb kerülhet a populista, a >

Tovább

Az orosz bénultság

Megint divatba jöttek az üres politikai rituálék, akárcsak a Brezsnyev-érában. De a hasonlóság vonatkozik arra is, >

Tovább