2020. április 6. hétfő
Ma Vilmos, Bíborka, Taksony, Celesztin névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Napi ajánló

Ha nem dolgozzuk fel a múltat, a történelem megismétli önmagát!

Ha nem dolgozzuk fel a múltat, a történelem megismétli önmagát!
Emlék (Valimar illusztrációja)

„Semjén Zsolt nyilatkozatát  Németországban a tankönyvekben tanítják – mint olyan gyűlöletbeszédet, amely a holokauszthoz vezetett.” Marsovszky Magdolna elemzéséből (Galamus):

Ha azt akarjuk, hogy a történelem ne ismételje önmagát, fel kell dolgoznunk a múltat. Ezzel kapcsoltban érdemes Németországra kitekinteni, mert e tekintetben nagy utat tett meg. Annak a németországi folyamatnak, amelyet múltfeldolgozásként szoktak jellemezni, az Adorno és Horkheimer nevével fémjelzett Frankfurti Iskola filozófiája az alapja. A Frankfurti Iskolában született kutatások és javaslatok nyomán alakult ki az a demokratizáló automatizmus, amelyet „múltfeldolgozás” néven Magyarországon is nagy elismeréssel emlegetnek. Az én megítélésem szerint azonban egyelőre Magyarországon még nem észlelődik a maga nyilvánvalóságában, hogyan is pragmatizálódtak Németországban a Frankfurti Iskola teóriái. (...)

Magyarországon a rendszerváltás után egyre többen érzik magukat áldozatnak, áldozati mítoszok tömkelege lát napvilágot, miközben a mitscherlichi értelemben vett gyász csak kis mértékben tapasztalható. Beindult ugyan a rendszerváltás után némi történelmi önreflexió, de mára – úgy tűnik – maga alá gyűrte a kollektív viktimizáló akarat.

Az ezzel együtt járó kollektív ellenségkép gyártás messze nem csak a „jobboldalra” jellemző, hanem a sokkal demokratikusabb „baloldalon” is előfordul. A „balszélen” ráadásul elég széles az a sáv, amelyben a Magyarországon antifasisztaként deklarált csoportok ideológiája található. Ez az ideológia anticionista, Izrael-ellenes, illetve antikapitalista és a „tőke” ellen harcol, s nem reflektál arra, hogy ezzel a goebbelsi tőkeellenesség („finánctőke = zsidó karvalytőke”) jelenkori folytatója, s ezzel nemhogy nem segíti elő a társadalom reflexív demokratizálását, hanem antifasizmus néven épp azt az ellenségkép gyártást folytatja, amely egyszer már a holokausztban végződött. Arra, hogy a tőkeellenes „fasizmuselmélet” önmagában is összeesküvés elméletes, magyarországi kutatásokban már régen rámutattak, így Erős Ferenc már 1986-ban [8]. A fasizmus térnyerése is releváns kutatási téma Magyarországon. Így például 1994 óta háromszor került sor Enyedi Zsolt és az imént említett Erős Ferenc szociálpszichológusok vezetésével olyan felmérésekre, amelyek a Frankfurti Iskola módszereinek segítségével az ún. F-skála relevanciáját vizsgálták egy társadalmon belül, vagyis azt, hogy mekkora az adott társadalomban a fasizálódás lehetősége (az F betű itt a fasizmust jelenti) [9].

Ennek ellenére, vagy éppen ezért, nem sikerült a rendszerváltás után a reflexív történelemszemléletet és a kollektív történelmi felelősségtudatot beágyazni a társadalomba, hiszen a népnemzeti felfogásnak a „baloldalon” sem volt igazán demokratikus alternatívája. Ezért kerülhetett idővel többségbe, 2010-ben pedig kormányra az a gondolat, hogy a magyar nemzet kvázi a történelme során mindig is áldozat volt. Az áldozati mítoszok gyártása – szakkifejezéssel a viktimizálás – Magyarországon sem más, mint pszichikai szintű kollektív védelmi mechanizmus, amellyel a társadalom mindennemű tettesi mivoltát tagadja. A kollektív ártatlanság vélelme a „saját bűn” vagy „bűntudat” hárítását jelenti, és segítségével a bűntudat átformálható. A viktimizálásban a bűnök átvetítődnek a „másik”-ra, az „idegen”-re, tehát végső soron ellenségkép gyártáshoz vezet.

A magyarországi társadalom nagy része ma önmagát az áldozat szerepében látja. Hol az EU, hol a Nyugat, hol a kapitalizmus, hol a neoliberalizmus áldozatának a szerepében. Adorno (marxista) kifejezésével élve a társadalom elidegenedett önmagától, önmagától elidegenedett társadalommá vált, amelyben az összeesküvés elméletek nagy szerepet játszanak. Ezek a konstrukciók, paranoid kivetítések ma már konkrét kirekesztésekben, rasszista szociálpolitikában, antiszemitizmusban, anticiganizmusban és homofóbiában manifesztálódnak.

A kormány immár a (hírhedt antiszemita) „hátbaszúrásos összeesküvéselméletet” (Dolchstoßlegende) hívja segítségül ahhoz, hogy kvázi felülírja a holokausztot. Azt a kitétel, hogy „Trianonban nem külső ellenségeink, hanem belső ellenségeink szúrták hátba az országot” (Semjén Zsolt) Németországban a tankönyvekben tanítják – mint olyan gyűlöletbeszédet, amely a holokauszthoz vezetett (Németországban a „Versailles-i békediktátum” címszó alatt uralkodott ugyanez a nézet a két világháború között).

Lassan, de biztosan a „magyarság szenvedéstörténete” kerül a középpontba, s így kezd a holokauszt jelentősége – mint kvázi egy „rajtunk kívül álló” kisebbség, a „zsidóság szenvedéstörténete” – csökkenni, felülíródni. Gulag és Auschwitz vagy Trianon és Auschwitz állnak kvázi szemben egymással, s relativizálják a világ legnagyobb ipari méretű népirtásában, a holokausztban betöltött bűnrészt. Ebben a logikában a „zsidók” az ártatlanok szerepéből lassan, de biztosan átkerülnek a bűnösök oldalára, miközben a saját etnikai „nemzet” (pl. a „magyarság”) „zsidó tettesek” áldozatává válik. Így cserél helyet egymással a tettes és az áldozat. A tettes-áldozati reláció megfordítása tehát a holokauszt relativizálásához vezet, de nem áll meg itt, ugyanis az emlékezet hárítása újabb antiszemitizmus forrásává válik.

Ez a Mitscherlich házaspár kifejezésével „infantilis”, tehát önreflexió nélküli kollektív magatartás vezet Magyarországon is az ellenségképgyártásos gyűlöletkultúrához, amely a fasizmus veszélyének fő forrása. És amikor az összeesküvéselméletek gyakorlati és adminisztratív szinten védelmi mechanizmusokat vonnak maguk után, akkor közel van az összeomlás, a kataklizma. (…)

2014. március 2.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

A demokrácia vége eddig mindig többmilliós emberáldozatot követelt

A jogállam nem luxus, ami csak a szép időkre szól. A demokrácia, az európai egység és >

Tovább

Egy kis közös teherviselés

Tényleg? Nincs elég közös teher az embereken? Például amiatt, hogy mi lesz velük, ha ők maguk >

Tovább

Londoni levél - A hibernáló metró

A lakásunk egy tágas parkra néz, nagy pázsittal. Senki. Pedig Angliára az a jellemző, hogy amint >

Tovább

A Fidesz Waterlooja

A magyar kormány nagyon túllőtt a célon. Arra számított, a koronavírus tombolása közepette senki sem figyel >

Tovább

Az EU tehetetlen a zsebdiktátorral szemben

Az unió nélkül Magyarország egészen más volna. Hála a sokmilliárdos támogatásnak a gazdaság virágzik, az életszínvonal >

Tovább

Egy ravasz, de gátlástalan kalandor

Az elmúlt 10 évben csaknem egymillió magyar fordított hátat országának, amelyet visszataszít a múltba egy ravasz, >

Tovább

Orbán mint a Bond-filmek gonosztevője

A mázli sokat segített neki. Magyarország kicsi, az EU-nak sokkal fontosabb, hogy a 40 milliós Lengyelországban >

Tovább

Az autokraták titokban imádják a világjárványt

Orbántól Kaczynskiig azért imádják, mert az a háborúhoz hasonlóan rendkívüli intézkedéseket igényel, beleértve a szabadságjogok korlátozását. >

Tovább

Nyugi!

Senkit nem visznek el, senkiért nem jön a fekete autó, és senkit nem hurcolnak be egy >

Tovább

Spiegel: Orbán Viktor – Európa szégyene

Így értékeli a lap, hogy az unió kellős közepén egy kvázi diktatúra jött létre. A kormányfő >

Tovább

Az eltűnt vírus nyomában

A pontos válasz tehát az, hogy nem tudjuk, mi történik éppen Vuhanban, de sejthetjük, hogy a >

Tovább

Mától partvonalon a kritikai hang és az ellenzék Magyarországon

Működő demokráciákban az úgy szokott lenni, hogy ha egy politikus rendkívüli felhatalmazást kér, és ha megkapja, >

Tovább