Ma Ervin, Klétusz névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Orbán üres keze
„Ezért nem vásárolnak például magyar államkötvényt, amely, mint tudjuk, bóvli.” Aczél Endre jegyzetéből (Galamus):
Elolvastam a magyar és a kínai miniszterelnök találkozása – voltaképp Orbán Viktor háromnapos kínai látogatása – után kiadott közös közleményt, amely tartalmában körülbelül annyira volt értékes, mint a testvéri szocialista országok párt- és kormányvezetőinek fél évszázada kiadott bármely hasonló dokumentuma. Semmit sem tudtam meg belőle arról, hogy a fél magyar kormánynak miért volt érdemes elzarándokolnia Pekingbe – hacsak azért nem, hogy biodíszletként jelen legyen Orbán két nagy előadásán. (Kádárt is tök fölöslegesen kísérték nyugati útjaira mindenféle funkcionáriusok. De puszta udvariasságból mindannyiuknak szerveztek programot.) Állítólag magyar és kínai cégek között köttettek megállapodások (Orbánt több mint száz üzletember kísérte), de hogy milyenek, arról egy szót sem olvasni.
Arról viszont igen – még a kínai pártnapilap, a Zsenmin Zsipao is megírta –, hogy Orbán közép-kelet-európai infrastrukturális beruházásokra bíztatta a kínaiakat, mondván, hogy az unió új költségvetésében erre a célra nincs pénz. Ha eltekintek attól, hogy Brüsszelből ezt „visszakézből” cáfolták (magyarul: Orbán hazudott, kétszer is), éspedig azonnal, nyugtáznom illik, hogy ilyen beruházásra megvan a kínai szándék, ám ez még tavalyi, a Belgrád-Budapest vasútvonal korszerűsítésére vonatkozik, és Bukarestben köttetett meg a (még előkészítési fázisban sem leéő) alku a kínai, a szerb és a magyar kormányfő között. Az, hogy Orbán Pekingben a Budapest-Varsó vasúti összeköttetés silányságára utalt, a kínaiakat aligha hatotta meg, mert ők „szerelemből” semmit sem csinálnak, csak akkor, ha érdekük fűződik hozzá. Márpedig Varsóhoz miért fűződne? Ha az áruikat Németország felé irányítják, akkor Budapest felől (vagy a pireuszi kikötő vagy a montenegrói Bar, tehát az Adria felől) a távolság sokkal rövidebb. (…)
Orbán reggeltől estig magyarázhatja, ahogy meg is tette, hogy Magyarország mennyire kedvező befektetési célpont; hogy előbb-utóbb mi leszünk a legversenyképesebb közép-európai ország; hogy nálunk lesz a legolcsóbb az energia és a legkisebb az adó – ezek az átkozott pekingiek csak a „brókereiknek” hisznek. Ezért nem vásárolnak például magyar államkötvényt, amely, mint tudjuk, bóvli. Ha a bróker azt mondja, hogy Magyarországon érdemes befektetni, mondjuk, mobiltelefon- vagy laptop-gyártásba, vagy a vegyiparba, akkor az illetékes kínai cég mozdul. Ha kellő bátorítást kap – adóban, munkahely teremtési támogatásban, ingyen telekben –, akkor beruház, ahogy a nagy német járműgyártók is. Ha mindehhez gazdasági számításokat végez arra nézve, hogy termékei jól és olcsón exportálhatók Magyarországról (az itteni piacra alig számít), akkor pláne. Különben nem. Amivel csak azt akarom mondani, hogy Orbán biztatása közömbös. Ahhoz, hogy a Lenovo, a Huawei, a Wanghua Magyarországon terjeszkedjék, e cégek exportpiacának az állapota a perdöntő. Tehát alapvetően nem Magyarország, a maga „politikai stabilitásával” meg Orbán üres ígéreteivel arra nézve, hogy mindenben mi leszünk a legjobbak...
Úgy látom, Orbán üres kézzel jött vissza Kínából, hacsak ez a kéz nem azonos a becsvágyával. Gyönyörű fogadtatást kapott, találkozott mindenkivel, aki számít, „észt oszthatott” két előadásban is, de azon túl, hogy Belgrád-Budapest meg sertés-, nyúl-, kacsa-, libaexport – voltaképp avítt dolgok –, semmi kézzelfogható eredményt nem tud felmutatni. Kerestem a fideszes portálokon, de nem leltem semmilyen kincsre. Viszont az „orbánmagyarok” megint strigulázhatnak. A főnök, a keleti szél hírvivője – Moszkva, Delhi, Tokió után – Pekinget is, ergo az egész „Keletet” megjárta, ám az egésznek egyetlen hozadéka van, ami megfogható: Paks-II. Már ha az valóban hozadék.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A Fico-kormány átneveli a közmédiát
A populista-nacionalista szlovák kormány neki kezes intézményre akarja lecserélni a közmédiát. Már elfogadta az erre vonatkozó >
Nehogy tragikus hős legyen
Míg a kérdésén gondolkodtam, „Hogy bírod lelkileg ezt a sok valóságot a fejedben?”, ő már válaszolt >
Politikai válság Horvátországban
Paul Lendvai azt írja a horvát választás után, hogy a zágrábi politikában jelenleg minden elképzelhető. Válság >
Veszélyes lehet-e ez az ember Orbán számára?
Nemigen fordul elő, hogy valaki veszélyessé válik Orbán Viktor számára, de most valami megmozdult az országban, >
A szélsőjobb át akarja venni Európát és Meloni mutatja hozzá az utat
Ezt írja Rómából a New York Timesban David Broder, aki nemrégiben könyvet jelentetett meg a mai >
Orbán illúziói a nagyságról
Orbán hiú reményei összeomlottak. A miniszterelnök azt remélte, hogy egy nacionalista, bevándorlás-ellenes, Putyin-párti ellenforradalmat vezethet Európa >
Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia
A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >
A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről
Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >
Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?
Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >
A világ a háború szélén áll
Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >
A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar
Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >
Az ember, aki kihívja Orbán Viktort
A kormány elbizonytalanodása kézzel fogható. A kegyelmi ügy keményen eltalálta Orbánékat, annál is inkább, mert a >