Ma Izidor névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Princip és a marslakók
J. Garai Béla
„Princip csak jót tett az emberiségnek, hogy likvidálta a hercegi házaspárt.” J. Garai Béla jegyzetéből (Vajdaság Ma):
(...) Ha már a Balkánnál és a kozmikus nézőpontnál tartunk: ilyen távlatból nyilvánvalóan az is teljesen mellékes, hogy valóban Gavrilo Princip robbantotta ki a közel tízmillió áldozatot követelő első világháborút azzal, hogy száz évvel ezelőtt Szarajevóban lepuffantotta Ferenc Ferdinánd osztrák-magyar trónörököst és nejét – ahogyan a történészek legtöbbike véli - vagy a monarchia hadurai különben is le akartak számolni a „szabadságszerető Szerbiával”, ahogyan errefelé állítják. És Princip csupán az ürügyet szolgáltatta az újabban hazafiasnak mondott merénylettel. A mi kicsinyes balkáni víziónkból viszont roppant fontos, hogy a közelgő százéves évforduló előtt tisztára mossuk Principet és a mögött álló Fekete Kéz nevű terrorszervezetet, lévén hogy azt a szerb hadsereg felderítő tisztjei irányították.
Még szerencse, hogy Szerbiának olyan kiváló művészei vannak, mint Emir Kusturica világhírű filmrendező, aki ezekben a napokban látványos performanszra készül, mintegy bevezetőként a megemlékezések idei sorozatához. Azaz, bocsánat: nem Emir, hanem Nemanja Kusturica, merthogy e tehetséges filmes az igaztalan sors kiszámíthatatlansága folytán sajnálatos módon bosnyákként látta meg a napvilágot éppen abban a városban, ahol Princip pisztolya eldördült, de még idejében megvilágosodott, és ráébredt szerbségére. Ám ez magánügy, ne firtassuk, mindenki annak vallja magát, aminek érzi. Mindegy, a lényeg az, hogy „Kusto” nagyon ki akar tenni magáért: előzetes beszámolók szerint az általa emelt Kamengradban (a boszniai Szerb Köztársaság területén) rendhagyó kosztümös dokumentumjáték keretében feleleveníti a merényletet, amelyhez még a trónörökös egykori gépkocsiját is beszerezte. Afféle balkáni karnevállal emlékeznek az eseményre Gavrilo Princip főszereplésével és a meghívott külföldi hírességek és kevésbé híres hazai vendégek legnagyobb örömére.
Bár a rendező bevallott szándéka megakadályozni a történelem revízióját - vagyis azt, hogy a tájékozatlan nemzetközi közvélemény Szerbiát tekintse a világháború kirobbantójának -, az előkészületekről készült tévériportból ítélve a produkció inkább ízléstelen bohózatra hasonlít. Nem hiszem, hogy mondjuk egy intelligens földönkívülit meg tudna vele győzni, hogy Princip csak jót tett az emberiségnek, hogy likvidálta a hercegi házaspárt.
Ám nemcsak Kusturica igyekszik felidézni a száz évvel ezelőtti eseményeket: a vallással összefüggő néhány népszokás felelevenítésével az ember már szinte maga is azokban az időkben érzi magát. A január 19-ei vízkereszt (Bogojavljenje) ünnepe kapcsán rendezett jeges fürdőzés újabban egyre inkább össznépi méreteket ölt errefelé. Már nem csak a fővárosban vetik magukat vízbe az elszánt hívők sűrű keresztvetések közepette, hogy kihalásszák a keresztet, hanem mind több vidéki városban is. Az idén például a fegyveres erők tagjai számára is megrendezték a jeges mártózást, természetesen esetükben is pópai áldással. Az esemény nagyobb figyelmet kap a médiában, mint az új gazdasági törvény, ami miatt pedig igencsak egymásnak feszültek az indulatok. De ki törődik a gazdasággal vízkereszt ünnepén, amikor fiataljaink oly lelkesen lubickolnak a nulla fokos vízben az anyaszentegyház áldásával.
Ha egyszer Szerbiában tartják a téli olimpiát, lefogadom, hogy a vízkereszti kraulozás külön versenyszám lesz.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Londoni levél - A hibernáló metró
A lakásunk egy tágas parkra néz, nagy pázsittal. Senki. Pedig Angliára az a jellemző, hogy amint >
A Fidesz Waterlooja
A magyar kormány nagyon túllőtt a célon. Arra számított, a koronavírus tombolása közepette senki sem figyel >
Az EU tehetetlen a zsebdiktátorral szemben
Az unió nélkül Magyarország egészen más volna. Hála a sokmilliárdos támogatásnak a gazdaság virágzik, az életszínvonal >
Egy ravasz, de gátlástalan kalandor
Az elmúlt 10 évben csaknem egymillió magyar fordított hátat országának, amelyet visszataszít a múltba egy ravasz, >
Orbán mint a Bond-filmek gonosztevője
A mázli sokat segített neki. Magyarország kicsi, az EU-nak sokkal fontosabb, hogy a 40 milliós Lengyelországban >
Az autokraták titokban imádják a világjárványt
Orbántól Kaczynskiig azért imádják, mert az a háborúhoz hasonlóan rendkívüli intézkedéseket igényel, beleértve a szabadságjogok korlátozását. >
Nyugi!
Senkit nem visznek el, senkiért nem jön a fekete autó, és senkit nem hurcolnak be egy >
Spiegel: Orbán Viktor – Európa szégyene
Így értékeli a lap, hogy az unió kellős közepén egy kvázi diktatúra jött létre. A kormányfő >
Az eltűnt vírus nyomában
A pontos válasz tehát az, hogy nem tudjuk, mi történik éppen Vuhanban, de sejthetjük, hogy a >
Mától partvonalon a kritikai hang és az ellenzék Magyarországon
Működő demokráciákban az úgy szokott lenni, hogy ha egy politikus rendkívüli felhatalmazást kér, és ha megkapja, >
A vírus: háború és béke
A vírus korába értünk. A világjárvány a világháború utáni legsúlyosabb esemény. Érinti az egész emberiséget. Egyszerre >
Újra előkerült a diktátor elnevezés
A kormányfő erős és szuverén kríziskezelőnek akar látszani a választói előtt. Sok jel utal arra, hogy >