2019. október 22. kedd
Ma Előd, Szalóme, Kordélia névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Napi ajánló

Első blikkre

Szerbhorváth György
Szerbhorváth György
Első blikkre
(Jude20 illusztrációja)

„Ha a HVG-nek a Blikk a forrás, akkor bizton állíthatjuk: itt a karácsony, de a világvége is.” Szerbhorváth György írása (Paraméter):

Mérhetetlenül unom azt a diskurzust, amelyben az újságírókat, az újságírást gyepálják: hogy már írni sem tudnak, hol van az a szép magyar nyelv (bezzeg anno, még Nádas Péter is a Nők Lapjánál kezdte, azok voltak a szép idők!), eladják magukat három kopekért, tudatlanok, trehányak, iszákosak (bezzeg régen még inni is másképp ittak, ha többet is!), nem ismerik a szabályokat, az alapfogásokat (bezzeg a Kádár-korban, akinek nem volt a kisujjában a szakma csínyja-bínja, mehetett a picsába lapátolni vagy pártvonalon politizálni). Hogy csak szórakoztatnak, a piac az úr, az olvasottság-nézettség-hallgatottság. Nincs oknyomozó újságírás, a vidékkel nem törődnek. Csak a vér, a szex, a celebek, semmi közélet.

Ó, persze, ebben rengeteg az igazság. De azt hiszem, ma sem írnak rosszabbul, mint régen (és mi az, hogy „rosszabbul” vagy „jobban” írni?), bár a neten ugyan nincs olvasószerkesztő, lektor, korrektor, úgyhogy sok a hiba kétség kívül. Oké, nincsenek oknyomozók, aztán mindig kiderül, akad egy-két műhely (Mancs, ÉS, újabban havi három millából élve az atlatszo.hu). Hisz botrány, az végül mindig van. Most is számolatlan, ha visszagondolunk az évre, az semmi más, mint botrányok sorozata, de 2010-től abszolúte: alaptörvény, médiatörvény, földtörvény, Matolcsy unortodox ufói, trafikmutyi, NAV-botrány, a kultúra államosítása, MMA, Nemzeti Színház, kettős állampolgárság körüli korrupció, általában korrupciós ügyek (most a volt rendőrfőnöké), hagy ne itt soroljam. Nincs olyan botrány, amiről ne számolt volna be a sajtó (hát épp ezért tudunk róla) – hogy hányról nem tudunk, azt meg épp azért nem tudjuk, mert nem tudunk róluk.

Az pedig teljesen más tészta, hogy hiába a leleplezések, azoknak egyszerűen foganatja nincsen. A rendőrség, az ügyészség, a bíróságok kussolnak – no miért is? Az egész évben egy esetben reagáltak, naná, Rezešova ügyében – de akkor meg nem az újság szólt be, nem a közvélemény nyomására dugták vissza a börtönbe a szlovák milliomosnőt, hanem egy politikuséra. Rogánt Antalnak elsült, rögtön lett hatása (ami jogi abszurd és újabb botrány), Rezešné mehetett vissza a sittre. Ha a sajtó megírta volna, hogy például három börtönőrt evett meg reggelire, ez az új vád, akkor biztosan nem kerül vissza. Ám ha politikus nyikkan, kormánypárti, megvan az effektje, garant (szép magyarul írva).

Ami azonban szembe ötlő, az a hagyományos napi politikai sajtó hanyatlásának egy új formája. Az egy dolog, hogy már nekem sem jut eszembe printet vásárolni, hisz mire reggel (délben) kilépek az ajtón, addigra vagy tíz honlapot átnéztem, de ez nem csak azzal van összefüggésben, hogy hírek terén semmit, legfeljebb vélemények vagy a háttér tekintetében hozhatnak valami pluszt, hanem azzal is, hogy még onlájn verzióik sem durrantanak sokat. Viszont megfigyelhető, bár most lusta vagyok utánanézni számszerűleg is, hogy az ún. komoly (egykori komoly) lapok egyre gyakrabban hivatkoznak a Blikkre. A magyar bulvár zászlóshajójára, amely alapjáraton is a bűntények és a szexuális témák iránti olvasói igényre bazíroz, ma egyre inkább hivatkozási alap, ha politikai ügyekről van szó. Íme, a legfrissebb példa: a HVG, (amely a 80-as években a magyar nyilvánosságban valóságos bombaként robbant új hangjával, tárgyilagosságával, alaposságával, tematizációival stb.),  pontosabban a hvg.hu vasárnap így írt: „Kiss Ernő a Blikk mai cikke szerint nem tartotta be ígéretét és nem simított el egy vesztegetési ügyet, amelyben a tömegközlekedési vállalat vezetője érintett volt.” Vagyis az állítólag félmilliárdos korrupciós ügyben a bulvárlapra hivatkoznak, ami azt is jelenti, hogy a Blikk jutott infók birtokába, nem ők. A hvg.hu mostanság amúgy is takarékon van, miután beszopták a bajai videót (azt meg a mái napig nem tudjuk, pontosan mi is történt), de a Blikk előretörése, rémlik, nem vasárnaptól datálható – ha csak egy-két oldalon is, de elég kritikusan viszonyul a kormányhoz, az állapotokhoz, a mutyikról, botrányokról beszámol, és olvasottságát tekintve ez nem hatástalan, ráadásul olyan rétegeket ér el, amelyeket a politika nem vagy alig érdekel. A Fidesz ettől persze nem fog beszarni, ha egyszer buknak, úgyse a Blikk írásába fognak belebukni, ahogyan a magyar sajtó összes kiadványa sem képes megbuktatásukra – az emberek már rég nem úgy hisznek a médiának, ahogyan azt Móricka és Kövér László elképzeli. Amikor a jobboldal arra hivatkozott, hogy a baloldali médiafölény ellenében kényszerül politizálni (és ezért hozza létre közpénzből is jobboldali médiabirodalmát), már eleve hazudott, ahogyan félelme is alaptalan, hogy majd épp a szoclib értelmiség, újságírók, lapok buktatják meg. Ahhoz több kell, és ahhoz még a Blikk sem elég. Klasszikus példa, hogy Németországban az újságírók többsége mindig szoclib (magyar nyelvre lefordítva), és nem jobbos, konzervatív, aztán íme, Merkel is hatalmon maradt. Nyilván, mert nem korrupt, nem szállítja a botrányokat, a gazdaság tényleg erős, nem kell hazudoznia.

De itt és most csak arról szólunk, hogy jaj nekünk, ha a hvg.hu is már a Blikkre hivatkozik. Úgy látszik, utóbbi még megengedheti magának egy-két botrány kiteregetését, a Ringier a kiadója, tulajdonosa. Amely ott van Svájcban, Németországban, aztán Kínában és Vietnámban, na és a környező országokban is. Szarhat a provinciára, legfeljebb kivonul és keres magának másik piacot, ha túl erős a politikai nyomás.

A vicc csak annyi, hogy a Ringier a kiadója a Népszabadságnak is, ami még mindig Magyarország vezető politikai napilapja. Ám a hvg.hu nem rá hivatkozik (bár a lap vasárnap nem jelenik meg, mint a Blikk), hanem a bulvár-brotherre. Úgy látszik, mára ez lett a hiteles forrás, az emberek akkor fogják elhinni, hogy ez a valóság, az igazság, ebben lehet valami, ha a Blikk mondja, és nem a Népszabi (ami ugye komcsi, maszopos és a többi, ergo úgyis csak az hisz neki, aki ama táborhoz tartozik). A HVG meg, amely meg igyekszik távolságot tartani a (lejáratódott) baloldaltól, sajtójától, hát inkább hivatkozik bárki másra, így akár a Ló és Kutya magazinra is előbb, pontosan tudva, hogy a nagyközönség nem tudja, hogy a Blikk és a Népszabi kiadója is ugyanaz, bár természetesen a két lap alapfilozófiája gyökeresen más.

Na itt tartunk karácsonykor. Várhatjuk a feltámadást – húsvétkor. De ez nem a krisztusi sztori, úgyhogy hiába.

2013. december 16.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

A magyar ellenzék Isztambul-momentuma

Nagy hiba volt Orbán részéről, hogy nem vette le még időben a tábláról Borkait, mert máskülönben >

Tovább

Putyin, Orbán Ukrajna ellen hergelte Trumpot

Az orosz és a magyar vezető szerepéről George Kent, a külügyi tárca helyettes államtitkára számolt be >

Tovább

Az erkölcs visszanyal

A szavazás előtti héten sok millió magyar polgár kényszerült szembenézni a dilemmával, hogy Orbán Viktornak higgyen-e, >

Tovább

Miért vesztette el a Fidesz Budapestet

Amit Orbán a Fidesz közösségének titulál, ellenben az ellenzék fideszes maffiának nevez, azt a vakhűség, az >

Tovább

Ki nyert vasárnap?

Érdemes megemlíteni viszont Karácsony józan és egyben biztató nyilatkozatát: azt, hogy az együttműködés érdekében nyomban kapcsolatot >

Tovább

Bumeráng

A megtörténtekre nem azért kell emlékeznünk, mert az “történelem” hanem azért, mert ennek köszönhetjük akár pozitív >

Tovább

Érinthetetlen-e Orbán?

A szex- és korrupciós botrány megrengeti az orbáni rendszert. Normális körülmények közepette a helyi választások sokkal >

Tovább

Egy szerény javaslat

Úgyhogy azt javaslom, senki ne keressen létező és nem létező kifogásokat: ha már egyszer mi nem >

Tovább

Ritka összefogás Orbán ellen

Ritka módon összefogtak Budapesten Orbán ellenfelei és Isztanbul példája nyomán azt remélik, hogy a főváros a >

Tovább

Gyalázatunk vissza fog hullni ránk

Erdogan etnikai tisztogatást végez Szíriában, hogy a Törökországban élő hárommillió menekültet oda tudja telepíteni, és ezzel >

Tovább

A vasárnap ígérete

Nem tudom, Borkai Zsolt győri híveire kijózanító hatású volt-e mindaz a pusztító tény, amit az elmúlt >

Tovább

A magyar Ibizagate

A jobboldali politikus olyan kompromittáló helyzetben lepleződött le, hogy magyarázat aligha lehetséges. Az időzítés pedig éppen >

Tovább