Ma Luca, Otília, Lúcia, Éda névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
Kik vagyunk, mit akarunk
Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
Varjú Márta esete az igazmondással
Pressburger Csaba
„Vajon mikor érik meg az MNT korifeusaiban a gondolat, hogy Varjú Márta szeretné kezdeményezni saját felmentését?” Pressburger Csaba blogja:
Természetesen nem hagy hidegen, amikor a Magyar Szó példányszámának alakulásáról olvasok, hiszen a lap példányszámának csökkenése volt az egyik állítólagos oka annak, hogy leváltottak. (A menesztésem utáni napokban derült ki, hogy éppenséggel növekedett a Magyar Szó példányszáma főszerkesztőségem utolsó öt hónapjában, de ez most mellékszál.)
A Magyar Nemzeti Tanács 2013. december 3-i ülésén elfogadták a vajdasági magyar tájékoztatási stratégia idei évi végrehajtásáról szóló beszámolót. A transzparens működésére olyannyira büszke MNT honlapján ugyan nem találtam meg a szóban forgó dokumentumot, de mivel az ülésről majd’ másfél újságoldalnyi cikkben számolt be a nemzeti tanács napilapja, az olvasók értesülhettek olyan részletekről is, hogy miként alakult a 2013-as év során a Magyar Szó példányszáma.
„A Vajdasági Magyar Médiastratégia idei végrehajtásáról szóló beszámoló a Magyar Szó Lapkiadó Kft.-vel indít. Kiderül, hogy az eladási mutatók legalább 20 százalékos növelését célzó program, elsősorban az alacsony példányszámú hétköznapi számok esetében, továbbra sem hozta meg a várt eredményt. Időszakonként ugyan jelentős pozitív kilengések is jellemzőek voltak, ugyanakkor az összesített adatok értelmében az év tíz hónapjában a Magyar Szó értékesítése nagyjából 6,5 százalékkal kisebb, mint tavaly ilyenkor” – írja a Magyar Szó december 4-i cikkében.
A lapeladás csökkenő tendenciájáról tanúskodik a Magyar Szó auditját végző ABC Srbija cégtől származó adat is. Az egyes auditált médiumok példányszámára vonatkozó adatokat az ABC Srbija előfizetéshez köti ugyan, ám nemrég az egyik kiadó internetes oldalán nyilvánosságra hozta más lapok példányszámának alakulását is, csak azért, hogy eldicsekedhessen saját sikereivel. A cikkben egész konkrét adatok láttak napvilágot a Magyar Szóra vonatkozóan is.
E szerint a havi átlagos eladott példányszám a következőképp alakult:
- február: 7947
- március: 7803
- április: 7503
- május: 7600
- június: 7264
- július: 6311
- augusztus: 7184.
Mármost gondolt egyet Varjú Márta főszerkesztő asszony, és a Magyar Szó december 7-i, hétvégi számában jól kioktatta Gerold László nyugalmazott egyetemi tanárt, aki a Pásztor István VMSZ-elnökkel készített, egy héttel korábban megjelent álinterjújának egyes állításaira reagált. (Mellesleg Varjú Márta ezzel a tettével vétett a sajtótörvény 57. szakaszának 4. bekezdése ellen, de ez most mellékszál.) Dörgedelmében a főszerkesztő asszony ezt írja: „…a Magyar Szót el is kell adni, a Magyar Szó meg kell, hogy feleljen – minden rossz ízű utalás és mondat ellenére, amit Gerold refelxiójában olvashattunk – az Olvasónak. És amíg ezt a Magyar Szó nem csökkenő, hanem stabil, sőt emelkedő példányszámmal tudja megtenni, addig joggal követelheti meg az alapvető tiszteletet még az olyan tökéletes suszertól is, mint Gerold László.”
Ha elfogadjuk, hogy Varjú Márta nem csak mint hipotetikus lehetőségről beszélt a Magyar Szó „nem csökkenő, hanem stabil, sőt emelkedő” példányszámát említve – habár a mondatszerkezet mást sugall –, akkor fölvetődik négy kérdés:
1. Ki hazudik: Varjú Márta, vagy az MNT által elfogadott beszámoló készítői és az ABC Srbija adatait idéző Color Press csoport?
2. Ki nézi hülyének a Magyar Szó olvasóit és egyáltalán a közvéleményt: az MNT bólogató jánosai, akik megszavaznak mindent, amikor föntről beintenek, függetlenül attól, hogy a szintén általuk meghozott stratégia céljait meg se közelítik az eredmények, vagy a Magyar Szó főszerkesztője, aki mellesleg annyira sem tiszteli az olvasóit, hogy odafigyeljen a *rossz ízű, *refelxió és *suszer szavak helyesírására?
3. Vajon milyen következtetést von le az MNT mint alapító abból, hogy az általa kinevezett főszerkesztő vagy a Magyar Szó által fizetett audit-céget idéző Color Press csoport és az MNT által elfogadott beszámoló szerzői nem mondanak igazat?
4. Vajon mikor érik meg az MNT korifeusaiban a gondolat, hogy Varjú Márta szeretné kezdeményezni saját felmentését?
Következő cikk: Döntő fordulat előtt a szerbiai, így a kisebbségi tájékoztatás is
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Bőnyi rendőrgyilkos?
A fölfegyverzett és elszánt, nyílt fasizmus – amelyet érzelmileg és „szellemileg” ma is fűt a szélsőjobboldali >
Lesz-e Vajdaságban intézményes kisebbségkutatás?
Amennyiben egyáltalán megalakul egy ilyen intézet, nem lenne elfogadható – de az emberi valamint a nemzeti >
A színház az új CEU
Így tehát az ilyen harcokban nem az a tét, hogy jön a konzervatív váltás, hanem hogy >
Einstand. Avagy a Viktor utcai fiúk
A cím maradhat? A címmel nincs semmi baj. Ennél jobb címet mi sem találhattunk volna. A >
Mengyán: A Magyar Szó és a Hét Nap „mélyrepülésben van”
Tanulmányozni kellene, hogy a közpénzek iránti ilyen – felelőtlennek is nevezhető – viszonyulásban (meg)vannak-e a gazdasági >
Szerpentin a Kárpátokban
Akármennyire is lehangoló ma a román politika távlattalansága, az erdélyi magyar közvélemény figyelmét ismét rá kellene >
A szájzár és a nemzet
Az ellenzéktagadásnak nevezhető meggyőződés, amelyről azt mondtuk, hogy fertőzésként terjedt el, itthon gyakorta még azzal a >
„Egy ilyen országban, amelynek, sajnos, nem látjuk a jövőképét”…
itt egy formálisnak is alig nevezhető kulturális autonómia létezik, ami egy (költséges) pénzelosztó és (döntő többségében) >
Most már komolyan veszem...
Akkor talán én is megmosolyogtam volna ezt a mondatot. Most azonban komolyan kellene venni. Nem vágyni >
„Vajdaságban nagyon jó a helyzet”?
A Vajdaságban a nemzeti kisebbségi jogok az ún. joghurtforradalom előtt valóban példa értékűek, európai szintűek voltak. >
A balkanizálódástól a posztfasiszta kísértésekig
A kelet-közép-európai régió egy-két évtizeden belül balkanizálódott. Ezt a „jövőt” Szerbiában könnyebb volt felismerni, mint a >
Fontosabb a kirakat?
A nyilvánosságnak nem kell értesülni a nemzeti kisebbségek oktatási problémáiról? Csak arról, amit Vicsek hangoztatott, hogy >