2019. augusztus 25. vasárnap
Ma Lajos, Patrícia névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Koszovó

Öreg Dezső
Öreg Dezső
Koszovó
Ivan Mrkić

Azt mondja a szerbiai külügyminiszter, hogy német hivatali kollégája, Guido Westerwelle lelkesen támogatja a Szerbiával való uniós csatlakozási tárgyalások megkezdését. Meg azt is mondja, hogy a vele való tárgyalások arról győzték meg, hogy Westerwelle Szerbia barátja. Én azt tapasztaltam az utóbbi 30 évben, hogy a nagypolitikában nemigen vannak barátok. Szóval két politikus között akár baráti viszony is kialakulhat, Gorbacsov beszélt egyszer arról, hogy Helmut Kohllal baráti kapcsolatai voltak és hogy segített neki felesége végzetes betegségén enyhíteni, de arról nem ejtett szót, hogy támogatta volna a Szovjetunió fennntartásáért tett erőfeszítéseiben. Nem is sikerült neki. Mármint Gorbacsovnak. Az érdek az érdek. Országos tekintetben kizárólagosan.

Szerbia uniós csatlakozási tárgyalásainak a kezdete pedig nagyon érdek. Brüsszel, Berlin és Belgrád számára is. Ja igen, Moszkva és Washington is érintett egy kicsit. Az előbbi tudja, hogy nem szólhat igazán bele, de az utóbbi tíz egynéhány évben már rátette a kezét az itteni energiahordozó létesítményekre. Még csak a villanygazdaság hiányzik és akkor teljes mértékben orosz energiafüggőek leszünk. Ami azért nem akármiféle befolyást jelent. De ezt a játszmát már nem lehet újrakezdeni. Marad tehát az Unióhoz való közeledés, ami ennek a kormánynak meglehetősen jól megy. Persze nyilvánvaló, hogy ez a koszovói kérdés rendezésének a függvénye. Koszovó pedig szinte teljesen el van intézve. Egyelőre. Mert végül csak igaza lesz a Szerbiai Demokrata Pártnak, amely folyamatosan szajkózza, hogy a megbeszélések bizonyos szakaszában Brüsszel megköveteli majd a kölcsönös elismerést. Csak az a kérdés, mikor. A csatlakozási tárgyalások megfelelő, mondhatnánk uniformizált formában zajlanak. 35 tárgyalási fejezetet kell lefolytatni. Olyanokat, mint mondjuk az áruk szabad mozgása, a tőke szabad áramlása, a közlekedés, az oktatás, a külkapcsolatok...tehát az élet minden területe. Ezt nevezik jogharmonizálásnak, tehát annak a folyamatnak, melynek során Szerbia elfogadja azokat az értékeket, amelyek az Európai Unióban érvényesek. A 35 tárgyalási fejezet utolsó tétele a más. Vagy egyéb. Nos, Szerbia azt szeretné, hogy Koszovó kérdését csak a 35. fejezetben lehessen felvetni. Tehát utolsóként. Németország és Nagy Britannia viszont már beterjesztett egy okmányt, melyben javasolják, hogy mindegyik fejezetben felvethető legyen Koszovó kérdése. Ami gyakorlatilag azt jelentené, hogy ha Szerbia kemény magatartást tanúsítana ezzel a kérdéssel kapcsolatban, akkor bármikor leállíthatnák a megbeszéléseket. Na már most a litvánok állítólag megfogalmaztak egy sokkal enyhébb változatot, amelyben Koszovót csak a nagyon lényeges fejezetekben lehetne felhozni. Hát ez bizony nagyon viszonylagos dolog. Hogy ki mit tart lényegesnek vagy nagyon lényegesnek. És amíg ebben a kérdésben, mármint a bővítésben a konszenzus elve érvényesül, bármelyik tagállam leállíthatja a megbeszéléseket. Bármikor.

Ezért egy kicsit mondvacsinált probléma az, amiről már hónapok óta cikkezik az itteni sajtó, hogy decemberben vagy januárban kezdődnek-e meg a csatlakozási tárgyalások. Belpolitikai használatra nagyon jó ürügy arra, hogy ne a jövő évi költségvetési gondok vagy a bejelentett szigorító intézkedések, a várható tömeges elbocsátás, a fájdalmas gazdaságszilárdító reformok vagy az üres nyugdíjalap foglalkoztassa az embereket. De ez sajnos nem változtat a lényegen. Koszovó problémáját egyszer s mindenkorra le kell venni a napirendről. Előtte biztos jó volna rendkívüli választásokat tartani, amelyeken újabb 4 évre megkaparintható lenne a hatalom. Méghozzá az országban kétségtelenül legerősebb párt, a Szerb Haladó Párt javára. És ehhez nagyon jól jönne a csatlakozási tárgyalások megkezdése. Ami, mint ahogy szó volt róla, meg is fog történni, minden bizonnyal januárban. A külügyminiszter is erre tippel. Ő csak jobban tudja, hiszen ez lenne a munkafeladata. De rajta nem sok múlik. Az eddigi megbeszéléseket is a kormányfő és a fontosabb kérdésekben annak első helyettese folytatta. A miniszter nemigen avatkozott saját munkájába. Fogadni mernék, hogy az emberek többsége nem tudná kapásból megmondani a nevét. Ezért hadd legyen itt leírva: Ivan Mrkić.

2013. december 8.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Újabb háború Európában?

Az EU-n belül első ízben tűnik úgy, hogy lassanként két modell vetélkedik egymással: a liberális demokratikus, >

Tovább

Sírásóverseny

Állampolgári öntudat nélküli massza – most így látom a metrókocsiban körülöttem levőket. Miként nagyjából az egész >

Tovább

A SZER akkor és azóta

Nem tudom, hogy lesz-e magyar adás és ha igen, mikor. Azt hallom azonban, hogy a magyar >

Tovább

Az egységes európai értékrend ködfüggönyben

Az új magyar-német legfelső szintű forduló azonban újólag csak azt erősítette meg, amit vezető nyugati politikusok >

Tovább

Orbán új öntudata

A konzervatív Die Welt úgy látja, ma Sopronban sokkal többről lesz szó, mint csupán arról, hogy >

Tovább

A Donáth család és az evangélikus szeretetház tisztessége védelmében

És azzal is tisztában kell lennünk, hogy bárki sorra kerülhet. Elég egy felemelt tekintet, egy kritikus >

Tovább

Az ibizai csodára várva

Az újságírók alighanem reménytelen harcot vívnak a gonosszal. Leginkább ugyanis a liberális közönségnek beszélnek, amelyet azonban >

Tovább

Gyűlöld is

S minthogy az állam nem hajlandó emberségesen bánni a menekültekkel, ez a magatartás elkerülhetetlenül normává válik >

Tovább

Németh Miklós nem hisz a kerítésekben

A volt kormányfő arra is kitért, hogy a mai jobboldal szerint ugyan a Páneurópai Piknik kényszerítette >

Tovább

Szorul vissza a szólásszabadság, Magyarország az ékes példa

A Fidesz arra használja az adóbevételeket, hogy uralja a közbeszédet. Az MTI-t teletömték talpnyalókkal, viszont a >

Tovább

A békés egymás mellett élés Szigete

A Le Monde úgy mutatja be a Sziget Fesztivált, mint Európa legnagyobb zenei rendezvényét, amely azonban >

Tovább

Menjenek végig ezen az úton!

Ezen az úton már jól láthatóan nem tudnak visszafordulni. De akármilyen szörnyű is lesz az előttünk >

Tovább