2020. december 2. Szerda
Ma Melinda, Vivien, Aranka névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Koszovó

Öreg Dezső
Öreg Dezső
Koszovó
Ivan Mrkić

Azt mondja a szerbiai külügyminiszter, hogy német hivatali kollégája, Guido Westerwelle lelkesen támogatja a Szerbiával való uniós csatlakozási tárgyalások megkezdését. Meg azt is mondja, hogy a vele való tárgyalások arról győzték meg, hogy Westerwelle Szerbia barátja. Én azt tapasztaltam az utóbbi 30 évben, hogy a nagypolitikában nemigen vannak barátok. Szóval két politikus között akár baráti viszony is kialakulhat, Gorbacsov beszélt egyszer arról, hogy Helmut Kohllal baráti kapcsolatai voltak és hogy segített neki felesége végzetes betegségén enyhíteni, de arról nem ejtett szót, hogy támogatta volna a Szovjetunió fennntartásáért tett erőfeszítéseiben. Nem is sikerült neki. Mármint Gorbacsovnak. Az érdek az érdek. Országos tekintetben kizárólagosan.

Szerbia uniós csatlakozási tárgyalásainak a kezdete pedig nagyon érdek. Brüsszel, Berlin és Belgrád számára is. Ja igen, Moszkva és Washington is érintett egy kicsit. Az előbbi tudja, hogy nem szólhat igazán bele, de az utóbbi tíz egynéhány évben már rátette a kezét az itteni energiahordozó létesítményekre. Még csak a villanygazdaság hiányzik és akkor teljes mértékben orosz energiafüggőek leszünk. Ami azért nem akármiféle befolyást jelent. De ezt a játszmát már nem lehet újrakezdeni. Marad tehát az Unióhoz való közeledés, ami ennek a kormánynak meglehetősen jól megy. Persze nyilvánvaló, hogy ez a koszovói kérdés rendezésének a függvénye. Koszovó pedig szinte teljesen el van intézve. Egyelőre. Mert végül csak igaza lesz a Szerbiai Demokrata Pártnak, amely folyamatosan szajkózza, hogy a megbeszélések bizonyos szakaszában Brüsszel megköveteli majd a kölcsönös elismerést. Csak az a kérdés, mikor. A csatlakozási tárgyalások megfelelő, mondhatnánk uniformizált formában zajlanak. 35 tárgyalási fejezetet kell lefolytatni. Olyanokat, mint mondjuk az áruk szabad mozgása, a tőke szabad áramlása, a közlekedés, az oktatás, a külkapcsolatok...tehát az élet minden területe. Ezt nevezik jogharmonizálásnak, tehát annak a folyamatnak, melynek során Szerbia elfogadja azokat az értékeket, amelyek az Európai Unióban érvényesek. A 35 tárgyalási fejezet utolsó tétele a más. Vagy egyéb. Nos, Szerbia azt szeretné, hogy Koszovó kérdését csak a 35. fejezetben lehessen felvetni. Tehát utolsóként. Németország és Nagy Britannia viszont már beterjesztett egy okmányt, melyben javasolják, hogy mindegyik fejezetben felvethető legyen Koszovó kérdése. Ami gyakorlatilag azt jelentené, hogy ha Szerbia kemény magatartást tanúsítana ezzel a kérdéssel kapcsolatban, akkor bármikor leállíthatnák a megbeszéléseket. Na már most a litvánok állítólag megfogalmaztak egy sokkal enyhébb változatot, amelyben Koszovót csak a nagyon lényeges fejezetekben lehetne felhozni. Hát ez bizony nagyon viszonylagos dolog. Hogy ki mit tart lényegesnek vagy nagyon lényegesnek. És amíg ebben a kérdésben, mármint a bővítésben a konszenzus elve érvényesül, bármelyik tagállam leállíthatja a megbeszéléseket. Bármikor.

Ezért egy kicsit mondvacsinált probléma az, amiről már hónapok óta cikkezik az itteni sajtó, hogy decemberben vagy januárban kezdődnek-e meg a csatlakozási tárgyalások. Belpolitikai használatra nagyon jó ürügy arra, hogy ne a jövő évi költségvetési gondok vagy a bejelentett szigorító intézkedések, a várható tömeges elbocsátás, a fájdalmas gazdaságszilárdító reformok vagy az üres nyugdíjalap foglalkoztassa az embereket. De ez sajnos nem változtat a lényegen. Koszovó problémáját egyszer s mindenkorra le kell venni a napirendről. Előtte biztos jó volna rendkívüli választásokat tartani, amelyeken újabb 4 évre megkaparintható lenne a hatalom. Méghozzá az országban kétségtelenül legerősebb párt, a Szerb Haladó Párt javára. És ehhez nagyon jól jönne a csatlakozási tárgyalások megkezdése. Ami, mint ahogy szó volt róla, meg is fog történni, minden bizonnyal januárban. A külügyminiszter is erre tippel. Ő csak jobban tudja, hiszen ez lenne a munkafeladata. De rajta nem sok múlik. Az eddigi megbeszéléseket is a kormányfő és a fontosabb kérdésekben annak első helyettese folytatta. A miniszter nemigen avatkozott saját munkájába. Fogadni mernék, hogy az emberek többsége nem tudná kapásból megmondani a nevét. Ezért hadd legyen itt leírva: Ivan Mrkić.

2013. december 8.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Szájerről cikkezik a világsajtó

Parlamenti források szerint különben a politikus eltörte a lábát, amikor lemászott az első emeleti lakásból, amely >

Tovább

Brexit után Huxit?

A Brexit után már a Huxit, vagyis a magyar uniós kilépés sem tabu többé. Ez derül >

Tovább

Elbocsátó, randa üzenet

Na de az is lehet, hogy a főnök most valagba rúgja ezt a nagyhatalmú és hatalmas >

Tovább

A bolgárok is csatlakoznak a magyarokhoz és a lengyelekhez?

Mivel Bulgáriában egyre jobban kiütközik a kegyencrendszer és a korrupció, Brüsszelben erősödik a félelem, hogy Szófia >

Tovább

Á la carte Európa felé halad az EU

Bármiféle javaslat, mármint hogy az unió váljon szét a szorosabb együttműködést szorgalmazó kemény magra, illetve a >

Tovább

Partraszállás

A megindult és 2021 tavaszától felgyorsuló partraszállási folyamat meghatározóbb lesz számunkra, magyaroknak, kelet-európaiaknak, mint vezetőink bármiféle >

Tovább

Orbán útja a mártíromság felé

Hollandiában lemondásra kényszerült a szélsőjobb vezére. Lassan lecseng Európában a Brexit mérgező hatása, ugyanakkor az unió >

Tovább

A lengyel-magyar javaslat: sohanapján, kiskedden

Nem enged a jogállam ügyében a lázadó magyar és lengyel kormány. Orbán és Morawiecki budapesti tárgyalása >

Tovább

Küzdelem a Nyugat lelkéért

A magyar és a lengyel kormány elleni küzdelem a Nyugat lelkéért indított harcot harangozza be. Biden >

Tovább

Az utolsó alkalom kínálkozik arra, hogy feltartóztassák Orbánt és Kaczynskit

Paul Lendvai szerint az utolsó alkalom kínálkozik arra, hogy feltartóztassák Orbánt és Kaczynskit, akik mindezidáig zavartalanul >

Tovább

Orbán bácsi

A gánti bánya sejtelmes késő-délutáni félhomályában a kivégzőkarót gondosan a gerincoszlophoz kalibrálva Orbán bácsi csak annyit >

Tovább

Kerül, amibe kerül, Európa nem adhatja be a derekát

A New York Times után egy nappal a másik nagy amerikai lap, a Washington Post is >

Tovább