2025. február 14. péntek
Ma Bálint, Valentin, Cirill, Metód névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Kígyók és skorpiók

Egy magyar színész francia naplója

Bicskei István
Bicskei István
Kígyók és skorpiók

Legjobban a kígyóktól féltem. Alatto­mos jószágok, csendben kúsznak, várat­lanul és nagyon gyorsan támadnak, nincs idő a védekezésre.

Kígyók, skorpiók. Azt mondják, az Azúr-part tele van velük. Hát hogy a fenébe ne lenne tele, hiszen az Adria partja is tele van. Tizenöt éves voltam, Mali Lošinjon nyaraltam (édesanyám jó­voltából, aki ott főzött egy szállodában). Rettenetesen beleszerettem egy szőke osztrák leánykába. Gyönyörű, korombeli csitri volt, a családjával nyaralt. Kilomé­tereken át követtem őket a parton. Nya­kig bokrok közt rejtőzve lestem, amint mezítelenül napozott távol mindentől, mindenkitől. Kígyók, skorpiók? Ki a Jóis­ten törődött velük? Tőlem akár a szá­mon is ki-be járhattak volna, anélkül, hogy észrevettem volna, mert a szám tátva maradt a gyönyörtől, a csodálko­zástól, a légszomjtól.

Ki a Jóisten törődött az azúr-parti kígyókkal, skorpiókkal? Egyetlen dolog volt fontos: a munka, a film. Film.

„Ne bassz, Ember! Franciába mégy filmezni?!”

„Igen, tudod ez csak próbaforgatás.”

„Ne bassz, Ember! Hű! Ezek után le se szarsz maj’ bennünket!”

„Dehogynem. Vagyis izé. Igen. Azaz­hogy nem hát. Illetve.”... (Most mit mondjak?)

„Hát, nem is tudsz franciául, faszikám!”

„Nem, de nem is lényeges, mert tu­dod, ez tulajdonképpen magyar film, il­letve magyarul beszélünk. Csak a franci­ák pénzelik.”

„Ja, hogy magyar, izé, hogy magyarul beszéltek Ja. Az más.”

Igen. Eléggé hihetetlennek tűnik, hogy egy magyarul beszélő produkciót csak franciák pénzeljenek. Kende mesélte később, amikor már együtt iddogáltunk munka után chateauvalloni rezidenciánk­ban, hogy nem hitt igazán Szkipének, amikor fölhívta telefonon Párizsban. Az egész enyhén szólva is valószínűtlennek tűnt. Elsősorban az, hogy Párizsban az egyik legmenőbb színház vezetője ma­gyar, de az együttes 90 százaléka is. Hősiesen bevallotta, hogy még nem hal­lott az együttesről, ezért fölöttébb gyanús volt neki, hogy az állam ennyi pénzt fektet be egy próbálkozásba, olyan em­berek részvételével, akik filmmel még nem foglalkoztak. De vén filmes róka lévén tudta, hogy azok a munkák jönnek be, amelyek az ember legvadabb álmait is felülmúlják.

Természetesen keserű szájízzel vette tudomásul, hogy valaki rossz tréfát űzött vele, ugyanis a legrészletesebb térképe­ken sem találta Chateauvallont. De az ösztöne azt súgta, hogy elég őrült vállal­kozásról van szó, keresgéljen tovább, mígnem egy régebbi térképen rátalált arra a vézna kis gilisztára, amely Toulonból indult ki és rövid tekergés után Chateauvallonban végződött. Lám, lám. No, Kende, úgy sincs pillanatnyilag élet­be vágó sürgős dolgod. Pár száz frank még van a zsebedben, vágj neki!

Így találkoztunk Kende Jánossal, és így kapott a produkció egy kiváló, világ­szerte elismert operatőrt, akiről nem so­kan tudják, hogy marseille-i születésű. Sokszor emlegette, hogy egyedüli ope­ratőr, aki a megszokottal ellentétben Nyugatról Keletre ment.

Nem teszek tehát hányást a szemükre azoknak, akik nemigen hittek, vagy hisz­nek ebben a produkcióban. Hiszen ma­gam is úgy indultam útnak, hogy kí­gyókkal és skorpiókkal volt tele az agyam. Tulajdonképpen még tiszteletdí­jat sem reméltem. „Ugyan, ki ad pénzt próbaforgatásra?” Több mint tíz filmet forgattam, és tudom, mit jelent pénzt szerezni egy filmhez. Annyira nehéz, hogy magyar filmet csak három-négy évenként forgatnak nálunk. Majdhogy­nem mindig újra kell tanulni a szakmát. Még szerencse, hogy itt van nekünk ez az egy szem Újvidéki Színházunk. De meddig?! Pedig az mindent elkövet a fennmaradásáért. Nemrégiben még a kisvárdai fesztiválra sem mert elmenni, nehogy irredentizmussal, szeparatizmus­sal, nacionalizmussal vádolják. (Mint ahogy szokás.) Érdekes, tavaly még nem vádolták. De talán a színház igazgatóját kellene erről faggatni, biztosan többet tudna mondani. Noha, gondolom ő is mindent elkövet, hogy megőrizze az igazgatói székét.

Tehát a pénztelenségről van szó; igaz, az Újvidéki Színházról nem lehet elmon­dani, hogy rengeteg pénz áll a rendelke­zésére. (Ha most valaki azt kérdezi, hogy hova folyik el az a sok pénz itt, a Vajdaságban, illetve Szerbiában, hát an­nak azt ajánlom, hogy lépjen be a Re­formerők Szövetségébe, majd megtudja. Mert azok még meg merik mondani.) Nincs szándékomban politizálni, de amint összehasonlítom, hogy a két or­szágban mekkora figyelmet és pénzt for­dítanak a kultúrára, kénytelen vagyok észrevenni az „enyhe” különbséget, és arról igazán nem tehetek, ha ez politizá­lássá fajul.

No de, vissza Franciaországba! (Istenem, alig várom!) Valahol ott szakadtam el, hogy ki pénzelhet egy próbaforgatást. Nem filozofálgatok sokáig. Volt pénz. Sok. Persze Szkipének (Nagy József) meg kellett dolgoznia ezért, tíz kemény éven keresztül.

Szkipe. Mi a Jóistenen tud annyit vigyorogni? Egyébként a kígyók és skor­piók mellett az úton többször kaptam heves szívdobogást, nem a légzsákok és a jó popójú stewardessektől, ha csak a találkozás pillanatára gondoltam. Szor­galmasan telítődtek a könnyzacskóim, amikor lelki szemeim előtt megjelent a hatalmas Orly repülőtér, irdatlan embertömegével, amint egyenesen Szkipe karjaiba sodor. Igen. Hát repülőtér, az volt, majdnem eltévedtünk. Tömeg azonban nemigen. Mégsem vettük azonnal észre Szkipét. Egyszer csak megszólalt mellettünk szerényen, csendesen, mintha a szabadkai autóbuszról szálltunk volna le Kanizsán, hogy véletlenül összefussunk vele egy szürke hétköznapon: „Szevasz­tok”. És a vigyor. No meg az elmaradhatatlan Bidiz cigaretta (nem tudom pontosan, hogyan írják helyesen ezt az eukaliptuszlevélből sodort, nagyon erős illatú vékony kis cigarettanevet).

Míg élek így fogok rá emlékezni. Ilyen volt tíz évvel ezelőtt is. Remélem, már nem változik meg. De miért is változna? Mindenki így ismeri Párizsban, Kanizsán és Európa összes nagyobb városában. Rettentően élvezte a forgatást. Az első napon, amikor még Kende nélkül pró­báltunk, alighogy lenyomta a kamera indítógombját, már szakadt meg a röhö­géstől. Rengeteg energia és féktelen jó­kedv szorult belé. Azt hiszem, ezek hiá­nyában sohasem született volna meg a Comedia tempio, és a többi előadás. 

1991. június 18.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Csak lassan a testtel!

Erre figyelmezteti az Atlantic elemzése mindazmindenokat, akik már temetik Ukrajnát a legfrissebb amerikai állásfoglalások hallatán. A >

Tovább

Az unió szégyellheti magát a képmutatása miatt

Slavoj Zizek úgy látja, hogy az EU ugyan magukra hagyta a hatalom ellen felvonuló szerb tüntetőket, >

Tovább

Követeléseik nem forradalmiak, hanem rendkívül robbanékonyak: a szerbiai diáktüntetések a demokrácia iskolája

Nincsenek forradalmi követeléseik a három hónapja tüntető szerb egyetemistáknak, de példát mutatnak a demokráciából, miközben maguk >

Tovább

A gondolat és (az USA) ereje

A Hamasz sikere - ez a harmadik rész -, hogy a palesztin ügy valóban felébredt a >

Tovább

Új fejezet az EU és Koszovó kapcsolatában?

A Guardian vezércikke azt hangsúlyozza, hogy kaput nyithat Koszovó számára a Nyugat felé a most tartott >

Tovább

Donald Trump Amerikája, avagy na, ez jól kezdődik…

Külföldön is van ellenszél. Dánia nem adja el Grönlandot Trumpnak. Mexikó karakán elnöke ellent mer mondani. >

Tovább

A „Patrióták”, Madridban új Reconquistára hívtak fel

Amivel arra utaltak, hogy a katolikus királyok, „bátor lovagok” Európa megmentésére egykor kiűzték az iszlámot. A >

Tovább

Szerbiában és Szlovákiában az európai értékeket védik a felvonulók

A két mozgalom nagyon sok hasonlóságot mutat, miközben mindenütt jönnek fel az oroszbarát erők. Így értékeli >

Tovább

Führerprinzip

Ian Buruma attól tart, hogy Trump a következő 4 évben jóvátehetetlen károkat okoz az amerikai demokráciának. >

Tovább

Európa illiberális erős emberei a közelégedetlenség vulkánjának tetején ülnek

Ezt a következtetést vonja le Tony Barber A Financial Timesban a szerb elnök szorult helyzetéből. Mert >

Tovább

Jalta-szag van a levegőben

Nagyon úgy néz ki, hogy ezúttal, 80 évvel az eredeti konferencia után, két nagyhatalom: a putyini >

Tovább

„Megbuktatási tervek”, „becstelen színház” – miért veszíti el az idegeit Putyin barátja, Fico

Úgy tűnik, hogy elveszti az idegeit az oroszbarát szlovák kormányfő, aki most már puccsot és hazug >

Tovább