Ma Amália, Engelbert, Ulrika névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Vezetők
Szerbia többé nem a térség vezető állama. Lehet, hogy nem is volt sohasem. Efelől még kételyeim vannak, de, hogy most nem az, az biztos. Mert mondta a kormány első alelnöke. Amit pedig ő mond, az biztos igaz. Olyannyira nem vezető ország a térségben, hogy számos tekintetben példát vehet szomszédjairól és élhet tapasztalataikkal.
A reformok beindításához pedig a tudat megreformálására van szükség. Meg a viselkedésé. Tartok attól, hogy ez nagyon nehezen fog menni. Mindkettő. Mert a tudat, a nemzettudat, a nemzetről alkotott, alkottatott kép nagyon nehezen módosítható. Kérdezze meg a németeket, aki nem hiszi. Különösen, ha ez a nemzetkép elferdítetten idealizált, ha azon alapul, hogy az én nemzetem a tökéletes, vagy legalábbis tökéletesebb a többinél és emellett érdemtelenül elnyomott, leigázott, kihasznált a környéken élő többi nemzet és úgy általában a világ által. Ha azt sulykolták a fejekbe évtizedeken át, hogy egy igazságtalan összeesküvés áldozatai vagyunk, mi, akik ehhez vagy ahhoz a nemzethez tartozunk, csak azért, mert más nyelven beszélünk, másképpen vetjük a keresztet, mások a szokásaink. Másban viszont nemigen különbözünk. Mert lassan a fél világ ugyanazt a rossz ételt eszi, ugyanazoknak a cégeknek a ruháját, cipőjét viseli – jobbára kínai gyártmányút –, ugyanazokban a betegségekben szenved. Tény viszont, hogy nem egyformán verekszik. Nem gondolkodik egyformán és nem ugyanazok a barátai. Mint ahogy ezt az elmúlt néhány évtized történései is bizonyították itt Kelet-Közép meg Dél-Kelet Európában. Ezeknek a verekedéseknek a következményeit lovagolják meg mai napig szeretett vezéreink. Itt Szerbiában és a térségben egyaránt. E tekintetben csak üdvözölhető a szerbiai kormány első alelnökének a kijelentése. Ha ez a szemléletváltás első kézzelfogható eredményének könyvelhető el. Ez a „térség vezető országa” kifejezés egyébként a magukat demokratikusnak mondó kormányok, illetve kormányfők meg miniszterelnök helyettesek kedvenc szintagmája volt. Mellesleg nemegyszer kaptak hozzá kedvező hátszelet a külföldről érkező diplomatáktól is. Igaz, csak Belgrádban. Hazai használatra.
Szeretik a politikusok az efféle szókapcsolatokat. Volt már Vajdaság Szerbia fejlődésének mozdonya. Régen, de volt. A mostani itteni kormányfő is mondta ezt többször, mindaddig, amíg nem közölték vele, hogy a mozdonyból utolsó kocsi lett. Hogy egy fejletlen régió szintjére süllyedt. Süllyesztették. Nem volt nehéz, engedték. Most is engedik, tovább,még mélyebbre. Ahogy azt a napi politika, a szerbiai politikai erőviszonyok megkívánják. Azok pedig, a köztársasági hatalomtartók azt kívánják, hogy a mostani tartományi vezetőség minél tehetetlenebbnek, korrumpáltabbnak tűnjön a választópolgár szemében. Minél kevesebbet tehessen az érdekében. Tehát minél kevesebb pénzzel rendelkezzen. Akinél a tárca, az osztja a pénzt. A tárca pedig Belgrádban van. Ugyanannak a zsebében, aki arra figyelmeztet, hogy Szerbia nem a térség legfejlettebb országa és hogy példát kell vennie szomszédjairól. Nehezen hihető ugyanis, hogy az újonnan felesküdött pénzügyminiszterre bízzák majd a pénzek elosztását. Az ő hatásköre nyilván inkább a beszerzésre, a költségvetés feltöltésére szorítkozik majd. Arra a bizonyos annyit emlegetett nadrágszíjszorításra. Meg az adópolitika módosítására, a nyugdíjreform végrehajtására, nem utolsó sorban az egészségügy meg a tanügy ráncba szedésére. Igaz, ezek más minisztériumokhoz tartoznak, de pénzfüggőek. Mint annyi minden ebben az országban. Annyi nélkül. Minden. Az ígéretek kivételével. Azokat ingyen osztogatják.
Nos, ezért problematikus egy kicsit a miniszterelnök első helyettesének a kijelentése. És ha figyelembe vesszük, hogy amerikai üzletemberek előtt tette, hogy külföldi tőkecsalogatónak szánta, akkor nem kell csodálkozni azon a mondatán sem, amely az említett munkaebéd után hangzott el újságírók előtt, nevezetesen, hogy a kereket már nem lehet visszafordítani. Meg hogy a népszerűségi listán elfoglalt toronymagas első helyezése felelősségtudatot ébreszt benne. Hogy a gazdaságban mély vágások következnek, ami tiltakozást válthat ki, de Szerbiának van esélye a sikerre, ezért gyors eredményre számít. Azt a mondatát, mely szerint „tudja, hogyan fejezi”, hiszen ismeri önmagát és népét, már fölösleges kommentálni.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Orbán veresége intő jel: Szüksége van-e Vučićnak az EU-ra ahhoz, hogy megnyerje a választásokat?
Vučić nagyon jól tudja – és ebben Viktor Orbán közelmúltbeli magyarországi választási veresége komoly figyelmeztetés volt >
Miért fontos egy tisztességes köztársasági elnök?
Egy normális, ugyanakkor ügyes köztársasági elnök saját tekintélyével mozgásba hozhatná a folyamatokat, folyamatosan rámutathatna a törvénysértésekre >
Elszámoltatásra várva
A rezsim úgy végezte ki az országot, ahogy thrillerek sorozatgyilkosai az áldozataikat, hosszan elnyújtva, apránként, míg >
Európa nem hisz Vučićnak: egyetlen nap alatt két akadályba ütközött. Az elnök minden kísérlete, hogy elnyerje az EU jóindulatát, kudarcot vallott
Miután az Európai Parlament elfogadta a Szerbiáról szóló határozatot, nyilvánvalóvá vált, hogy mindaz, amit Aleksandar Vučić >
Miért van szükség a „Szerbia Vučić után” tervre?
Mivel Szerbia súlyos helyzetben van, és a hatalom egyre kevésbé képes eltitkolni kudarcait, sürgős és átfogó >
Az Európai Parlament elfogadta a Szerbiáról szóló állásfoglalást
Az állásfoglalást, amelynek szerzője az Európai Parlament Szerbiáért felelős jelentéstevője, Tonino Picula, 468 igen, 116 nem >
Európa orosz provokációra készül
Ahogy ez a háború az ötödik évébe lép, fennáll a veszélye annak, hogy minden megmaradt korlátot >
„Mi, szerbek nem vagyunk kisoroszok.” Bocs, de azok vagytok
2023 decemberében, amikor saját állampolgárai az általa felügyelt választások ellen tiltakoztak az utcákon, országos televízióban nyilvánosan >
Két út a választásokig
Jelenleg ugyanis két rendkívül domináns politikai szereplő létezik: a diákmozgalom és Vučić. A politikai verseny lényegében >
Magasabb közhivatalra nem alkalmas
Vegyünk még egy, talán a legfontosabb bizonyítékot arra, hogy a diktátor semmilyen magasabb közhivatalra nem alkalmas: >
Robotok és emberek
Ezért a pártrendezvényen vagy vásári forgatagban bemutatott gépi körtánc nem más, mint csodának álcázott politikai kellék. >
Trump pártpolitikai támadással indította el Amerika 250. születésnapi ünnepségeit
Trump teljesen feladta azt a hagyományos államfői szerepet, amelynek célja a politikai táborok fölé emelkedés, a >

