Ma Elza, Natália, Blanka, Bonita névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Vezetők
Öreg Dezső
Szerbia többé nem a térség vezető állama. Lehet, hogy nem is volt sohasem. Efelől még kételyeim vannak, de, hogy most nem az, az biztos. Mert mondta a kormány első alelnöke. Amit pedig ő mond, az biztos igaz. Olyannyira nem vezető ország a térségben, hogy számos tekintetben példát vehet szomszédjairól és élhet tapasztalataikkal.
A reformok beindításához pedig a tudat megreformálására van szükség. Meg a viselkedésé. Tartok attól, hogy ez nagyon nehezen fog menni. Mindkettő. Mert a tudat, a nemzettudat, a nemzetről alkotott, alkottatott kép nagyon nehezen módosítható. Kérdezze meg a németeket, aki nem hiszi. Különösen, ha ez a nemzetkép elferdítetten idealizált, ha azon alapul, hogy az én nemzetem a tökéletes, vagy legalábbis tökéletesebb a többinél és emellett érdemtelenül elnyomott, leigázott, kihasznált a környéken élő többi nemzet és úgy általában a világ által. Ha azt sulykolták a fejekbe évtizedeken át, hogy egy igazságtalan összeesküvés áldozatai vagyunk, mi, akik ehhez vagy ahhoz a nemzethez tartozunk, csak azért, mert más nyelven beszélünk, másképpen vetjük a keresztet, mások a szokásaink. Másban viszont nemigen különbözünk. Mert lassan a fél világ ugyanazt a rossz ételt eszi, ugyanazoknak a cégeknek a ruháját, cipőjét viseli – jobbára kínai gyártmányút –, ugyanazokban a betegségekben szenved. Tény viszont, hogy nem egyformán verekszik. Nem gondolkodik egyformán és nem ugyanazok a barátai. Mint ahogy ezt az elmúlt néhány évtized történései is bizonyították itt Kelet-Közép meg Dél-Kelet Európában. Ezeknek a verekedéseknek a következményeit lovagolják meg mai napig szeretett vezéreink. Itt Szerbiában és a térségben egyaránt. E tekintetben csak üdvözölhető a szerbiai kormány első alelnökének a kijelentése. Ha ez a szemléletváltás első kézzelfogható eredményének könyvelhető el. Ez a „térség vezető országa” kifejezés egyébként a magukat demokratikusnak mondó kormányok, illetve kormányfők meg miniszterelnök helyettesek kedvenc szintagmája volt. Mellesleg nemegyszer kaptak hozzá kedvező hátszelet a külföldről érkező diplomatáktól is. Igaz, csak Belgrádban. Hazai használatra.
Szeretik a politikusok az efféle szókapcsolatokat. Volt már Vajdaság Szerbia fejlődésének mozdonya. Régen, de volt. A mostani itteni kormányfő is mondta ezt többször, mindaddig, amíg nem közölték vele, hogy a mozdonyból utolsó kocsi lett. Hogy egy fejletlen régió szintjére süllyedt. Süllyesztették. Nem volt nehéz, engedték. Most is engedik, tovább,még mélyebbre. Ahogy azt a napi politika, a szerbiai politikai erőviszonyok megkívánják. Azok pedig, a köztársasági hatalomtartók azt kívánják, hogy a mostani tartományi vezetőség minél tehetetlenebbnek, korrumpáltabbnak tűnjön a választópolgár szemében. Minél kevesebbet tehessen az érdekében. Tehát minél kevesebb pénzzel rendelkezzen. Akinél a tárca, az osztja a pénzt. A tárca pedig Belgrádban van. Ugyanannak a zsebében, aki arra figyelmeztet, hogy Szerbia nem a térség legfejlettebb országa és hogy példát kell vennie szomszédjairól. Nehezen hihető ugyanis, hogy az újonnan felesküdött pénzügyminiszterre bízzák majd a pénzek elosztását. Az ő hatásköre nyilván inkább a beszerzésre, a költségvetés feltöltésére szorítkozik majd. Arra a bizonyos annyit emlegetett nadrágszíjszorításra. Meg az adópolitika módosítására, a nyugdíjreform végrehajtására, nem utolsó sorban az egészségügy meg a tanügy ráncba szedésére. Igaz, ezek más minisztériumokhoz tartoznak, de pénzfüggőek. Mint annyi minden ebben az országban. Annyi nélkül. Minden. Az ígéretek kivételével. Azokat ingyen osztogatják.
Nos, ezért problematikus egy kicsit a miniszterelnök első helyettesének a kijelentése. És ha figyelembe vesszük, hogy amerikai üzletemberek előtt tette, hogy külföldi tőkecsalogatónak szánta, akkor nem kell csodálkozni azon a mondatán sem, amely az említett munkaebéd után hangzott el újságírók előtt, nevezetesen, hogy a kereket már nem lehet visszafordítani. Meg hogy a népszerűségi listán elfoglalt toronymagas első helyezése felelősségtudatot ébreszt benne. Hogy a gazdaságban mély vágások következnek, ami tiltakozást válthat ki, de Szerbiának van esélye a sikerre, ezért gyors eredményre számít. Azt a mondatát, mely szerint „tudja, hogyan fejezi”, hiszen ismeri önmagát és népét, már fölösleges kommentálni.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Csak virtuálisan
Ázsia bennünk van, az Urál hegység igazából az osztrák–magyar határnál húzódik, bár nem látható. Ha netán >
Netanjahu elakadt, miközben küzd a Hamász ellen
A Haarec vezető kommentátora úgy véli, hogy Netanjahu elakadt, miközben küzd a Hamász ellen. Nem engedheti >
Az európai populisták Bident kísértik
Miután az elnök nem volt hajlandó gyorsan véget vetni az ukrán háborúnak, azaz döntő győzelemhez hozzásegíteni >
A magyar kerítés nem képes arra, hogy feltartóztassa a migránsokat
Ezzel tért vissza Ásotthalomról Kornél Albert, a francia konzervatív lap tudósítója. Az akadályon folyamatosan haladnak át >
Ukrajnának új ellensége lett: az, hogy a Nyugat belefárad a háborúba
Az egyik neves amerikai biztonságpolitikai szakértő azt mondja, hogy mindenképpen el kell kerülni Ukrajnában a vereséget, >
Miért védem Izraelt?
Saját bevallása szerint Bernard-Henry Lévy egész életében a palesztinok ügyéért küzdött, ám most mégis Izrael támogatja >
Európában jelenleg jobbról fúj a szél
Paul Lendvai arra hívja fel a figyelmet heti kommentárjában a Der Standardban, hogy Európában jelenleg jobbról >
A pártrendszer széttagoltsága veszélyt jelent az EU számára
A Standard brüsszeli tudósítója veszélyesnek nevezi az EU szempontjából, hogy egyre inkább széttöredezik a földrészen a >
Izrael elvesztette a háború ellenőrzését
Minél tovább tart a tűzszünet, annál nagyobb lesz a nyomás Netanjahura, hogy folytassa az erőfeszítéseket a >
Orbán Viktor az uniós kilépéssel kokettál
Így kemény feladat elé néz ma Budapesten az Európa Tanács első embere. A magyar vezetés ugyanis >
Európának az a baja, hogy túl vonzó
Ezt Timothy Garton Ash állítja a Financial Times-ban, aki szerint a migráció ügyében hozott kemény intézkedések >
A megszűnt nemzeti szuverenitás nyomában
A diktátorokat általában a realitásoktól elszakadt, magányos emberként írják le a politikai elemzők. Tévednének? Ez a >