2019. augusztus 26. hétfő
Ma Izsó, Tália, Natália, Zampfira névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Jovanka

Öreg Dezső
Öreg Dezső
Jovanka
Jovanka Broz

Évtizedekig hallgatott róla mindenki. Nem létezett a közvélemény számára. A hatóságok számára sem igen. Megalázták, kirabolták, félretették és talán nem túlzás, ha azt mondom, nem vették ember számba.

Jovanka Brozról van szó, a néhai örökös elnök özvegyéről. Aki most betegsége miatt került hirtelen a szerbiai sajtó gyújtópontjába. Főleg a bulvársajtóéba, ami – ugye – itt az olvasóközönség legalább 90 százalékát jelenti. A jóízlést nemigen szokták számonkérni a bulvársajtón, de az, amit Tito özvegyével művel továbbra is a média, nem csak az ízléstelenség fogalmát meríti ki, hanem az embertelenségét, nyugodtan állítható, a szadizmusét is. Nemhiába, pontosabban hiába figyelmeztetett a minap az adatvédelmi biztos arra, hogy a belgrádi Klinikai Központ jogtalanul közölt információkat Jovanka Broz állapotáról. Nem az a baj, hogy a közvéleménnyel tudatták, beteg a néhai elnök özvegye. Inkább azzal van baj, milyen részletességgel ecsetelték a hajlott korú, minden hatalmi struktúra által félretett, észre nem vett, kisemmizett asszony betegségét. Mindenki elé tárták a testét borító sebeket, a XXI. század szerbiai bulvársajtójának stílusában, ahogy a műdalénekesek szerelmi életéről és a sportolók meg más csillagocskák egyéb személyes dolgairól írnak. Reality show formájában. Ahogy azt az itteni közönség megszokta, követeli. És ebben nem csak a kollégák a ludasak. Az őt gyógyító orvosok lelkes asszisztálása nélkül sohasem kerülhettek volna nyilvánosságra az olyan adatok, amelyek jobb helyeken az egészségügyi dolgozók és a páciens közötti örök titok tárgyát képezik. Mint ahogyan azt az orvosi eskü előírja. Amit Hippokratész úgy fogalmazott meg, hogy: „Foglalkozásom gyakorlása közben vagy azon kívül bármit is látok, illetve hallok az emberekkel való érintkezés során, aminek nem szabad nyilvánosságra kerülnie, arról hallgatni fogok, és azt, mint titkot őrzöm”.

De nem ez volt az első igazságtalanság, amit Jovankával tettek. Szándékosan nem a történt kifejezést használom. Tette vele nagyon is szándékosan minden hatalom. Az akkori, Tito korabeli meg az örökös elnököt váltó, a kommunistákat követő nacionalista szocialisták, de bizony az utánuk következő, állítólag demokratikus hatalmak egész sora is. Kivétel nélkül. Đinđić miniszterelnöktől kezdve Koštunicán át, állam- és kormányfői megbízatása idején egyaránt, Tadić uralkodása alatt egészen a mai hatalomig. Nikolić elnök nemrégen adott engedélyt arra, hogy több mint 3 évtized után megnyissák Tito páncélszekrényét, de eszébe sem jutott bárkit meghívni a családból erre az eseményre. Pedig állítólag ebbe a páncélszekrénybe a most nagybeteg özvegy személyes dolgai is bekerültek. Akkor, amikor az egykori JSZSZK elnöksége – ki emlékszik még erre az időszakra, ezekre a rövidítésekre, intézményekre? – tehát amikor az elnökség elrendelte, hogy az akkori Jugoszláv Nemzeti Bank trezorjába zárják el Tito és Jovanka személyes tárgyait, vagyonát. Most csak egy 3 tagú bizottság ismerkedhetett meg a páncélszekrény tartalmával. Az államfő bizalmas emberei. Még a megnyitást kérő bíróság sem képviseltethette magát. Pedig a hagyatéki tárgyalást elvitató örökösök követelésére történt minden. Bár, ki tudja... Az ügyet minden esetre államtitokká nyilvánították. Tehát az addigi otthonából kilakoltatott, egy nedves, beázó, penészes, fűtés nélküli állami villába átköltöztetett, személyes tárgyaitól megfosztott özvegy sem személyesen, sem jogi képviselői által nem vehett részt egykori férje páncélszekrényének kinyitásán. De nem csak ez az igazságtalanság érte az elmúlt több mint 3 évtized során. Bevonták személyes iratait. Útlevelet is csak nemrég kapott, maga a belügyminiszter adta neki át, még egy alkalmat kerítve arra, hogy a kamerák előtt bizonyítsa emberségességét. Nem igényelhette még a törvény szavatolta családi nyugdíjat sem. Ami halott férje után jár(na) minden özvegynek ebben az országban. Nem is igen magyarázható ez az özvegy iránti embertelen és nem utolsó sorban törvénytelen viselkedés. Még akkor sem, ha az akkori karrieristák és benyalók – nehogy valaki azt higgye, hogy ezeket a dolgokat most fedezték fel a szerbiai és nem csak szerbiai polgárok – tehát, hogy az akkori törtetők és könyöklők – csak illemből nem használok keményebb és találóbb kifejezéseket – nyilván féltékenyek voltak az elnök feleségére. Nem mint asszonyra, hanem mint az elnökhöz közel álló, rá befolyást gyakorolható személyre. Aztán a nacionalisták szakítottak mindennel, ami jugoszláv és internacionalista volt. A demokraták pedig mindennel, ami kommunista előjelet hordozott. És itt vagyunk ma, amikor csak szenzációként kezelik az egykori first ladyt. Ja igen! Mindanyian tudták, hogy egy óriási vagyon örököse. Amire csak szemet vethettek egyesek. Ki tudja, nem vittek-e el valamit abból a vagyonból azok a háborúk, amelyekben Szerbia sohasem vett részt?

2013. szeptember 1.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Újabb háború Európában?

Az EU-n belül első ízben tűnik úgy, hogy lassanként két modell vetélkedik egymással: a liberális demokratikus, >

Tovább

Sírásóverseny

Állampolgári öntudat nélküli massza – most így látom a metrókocsiban körülöttem levőket. Miként nagyjából az egész >

Tovább

A SZER akkor és azóta

Nem tudom, hogy lesz-e magyar adás és ha igen, mikor. Azt hallom azonban, hogy a magyar >

Tovább

Az egységes európai értékrend ködfüggönyben

Az új magyar-német legfelső szintű forduló azonban újólag csak azt erősítette meg, amit vezető nyugati politikusok >

Tovább

Orbán új öntudata

A konzervatív Die Welt úgy látja, ma Sopronban sokkal többről lesz szó, mint csupán arról, hogy >

Tovább

A Donáth család és az evangélikus szeretetház tisztessége védelmében

És azzal is tisztában kell lennünk, hogy bárki sorra kerülhet. Elég egy felemelt tekintet, egy kritikus >

Tovább

Az ibizai csodára várva

Az újságírók alighanem reménytelen harcot vívnak a gonosszal. Leginkább ugyanis a liberális közönségnek beszélnek, amelyet azonban >

Tovább

Gyűlöld is

S minthogy az állam nem hajlandó emberségesen bánni a menekültekkel, ez a magatartás elkerülhetetlenül normává válik >

Tovább

Németh Miklós nem hisz a kerítésekben

A volt kormányfő arra is kitért, hogy a mai jobboldal szerint ugyan a Páneurópai Piknik kényszerítette >

Tovább

Szorul vissza a szólásszabadság, Magyarország az ékes példa

A Fidesz arra használja az adóbevételeket, hogy uralja a közbeszédet. Az MTI-t teletömték talpnyalókkal, viszont a >

Tovább

A békés egymás mellett élés Szigete

A Le Monde úgy mutatja be a Sziget Fesztivált, mint Európa legnagyobb zenei rendezvényét, amely azonban >

Tovább

Menjenek végig ezen az úton!

Ezen az úton már jól láthatóan nem tudnak visszafordulni. De akármilyen szörnyű is lesz az előttünk >

Tovább