2022. szeptember 24. szombat
Ma Gellért, Gerda, Mercédesz névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Nyilatkozat

Öreg Dezső
Öreg Dezső
Nyilatkozat
A szerbiai képviselőház

Nézem, forgatom az általam nagyra becsült Danas napilap hétvégi kiadását, és nem akarok hinni a szememnek. Egy szó sincs benne a köztársasági parlament pénteki rendkívüli üléséről. Arról, amelyen nyilatkozatban ítélték el a vajdasági magyar polgári lakosság ellen 1944-ben és 45-ben végrehajtott gonosztetteket. A politikai témákat taglaló cikkekből tájékozódhat az olvasó arról, mit gondol a miniszterelnök az európai útról; mit mondott ugyanerről első helyettese Brüsszelben; hogyan tekint a témára az unió külügyminisztere, akinek sokkal cifrább nevű a funkciója, de a lényeg mégis az, hogy a külügyeket irányítja; miként vélekedik ugyanerről a bővítési biztos; hogy őszre vagy lesznek választások vagy nem; hogy ki a legkedveltebb politikus és melyik a legkedveltebb párt; hogy a horvát külügyminiszter mennyire támogatja Szerbiát. Sőt még arról is tájékozódhat a kíváncsi olvasó, hogy a Novi Pazar-i bíróság 20 év után milyen ítéletet hozott egy ottani bosnyák csoport ügyében, amelyet azzal vádoltak, hogy veszélyeztetni akarta (sic!), akarta az egykori Jugoszláv Szövetségi Köztársaság területi egységét. Emlékszik még valaki erre az országra? Melyet csak Kis Jugoszláviának becézett a külföldi meg a hazai sajtó. De a vajdasági magyarokat érintő parlamenti határozatról, a vitáról, arról, hogy ki hogyan érvelt és szavazott, egy betű sem.

Nézem az ország legtekintélyesebbnek mondott napilapját, a Politikát, amely azzal dicsekszik, hogy a Balkán legpatinásabb újságja, semmi a címoldalon. Már félve lapozom, hát a hatodik oldalon egy meglehetősen tisztességes beszámoló. Mondjuk olyan, mint az előzőben a bosnyákok peréről. A mellékelt képen a parlament elnöke. A magyar képviselők közül egy sem. Sem a nemzeti pártból, sem a polgáriakból. Pedig aki követte a vitát, láthatta, hogy a pártok többsége a magyar képviselőjét szólaltatta meg ebben az ügyben. Már amelyiknek van ilyene.

Olvasom a vajdasági magyar reagálásokat, látom a magukat a VMSZ ellenzékeként megélő pártok és civil szervezetek közleményét, amelyben – hát enyhén szólva is – lekicsinylőn szólnak a parlament nyilatkozatáról. Megítélésük szerint: „…nem elég, ha a szerb képviselőház csupán a legerélyesebben elítéli a vajdasági magyar polgári lakosság ellen 1944–45-ben elkövetett azon aktusokat, amelyekkel meghatározott személyeket nemzeti hovatartozásuk miatt életüktől, szabadságuktól vagy más jogaiktól bírósági vagy közigazgatási döntés nélkül megfosztott”.

A közlemény így folytatódik: „Álláspontunk szerint a szerbiai parlamentnek olyan nyilatkozatot kellene elfogadnia, amely nemcsak elítéli a magyarokat érintő 1944-es/45-ös délvidéki, tömeges vérengzéseket, de kinyilvánítja a bocsánatkérést, szavatolja az áldozatoknak kijáró végtisztesség és a méltó megemlékezés jogát, lehetővé teszi a második világháború áldozatainak való emlékmű emelését minden helységben, ahol tömegsír van, vagy ahonnan tömegesen hurcoltak gyűjtőtáborba magyarokat, szavatolja a még titkos dossziék és levéltárak megnyitását, az említett események kutatásának segítését, valamint lehetővé teszi a hozzáférést a besúgók névsorához és eljárás indítását az atrocitások még életben lévő elkövetői ellen. Ugyanakkor a parlamentnek az elítélés alapvetően erkölcsi gesztusa mellett, amit helyeslünk, jogi értelemben is semmissé kellene nyilvánítania a Megszállók és Segítőik Bűntetteinek Feltárását Végző Bizottság 1945. január 22-ei és 1945. március 26-ai határozatát, amellyel Zsablya, Csúrog, illetve Mozsor lakosait nemzeti hovatartozásuk alapján nyilvánították háborús bűnösnek.”

Pedig, akárhogyan is nézzük, azért mégiscsak valami történelmi zajlott ott pénteken a szerbiai képviselőházban. Bármilyen indítékból is. Mégiscsak ki lett mondva, többször is, hogy gonosztettek történtek a háború végén. Olyanok, amelyek egy nemzeti csoport, konkrétan a magyarság ellen irányultak bosszúból. Lehet, hogy egyeseknek ez nem elég, de hogy nem semmi, az biztos. Mint ahogy az is, hogy politikai számítás, szándék, érdek is van a háttérben.

2013. június 23.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Oroszok a Balkán-Expresszen

Budapest utcáin azonban gyakrabban lehet orosz, mint ukrán szót hallani, köszönhetően a turistáknak. Belgrád ugyanakkor kapu >

Tovább

Az Unión belül nincs párja a magyar kormánynak, mert annyira stabil

Ezt mutatta ki egy friss felmérés, amelyet a Bécsben működő tanácsadó cég, a Pantarhei készített. A >

Tovább

Brüsszel keményítsen be a Fidesszel szemben

Hírek szerint fellázadt több nehézsúlyú uniós biztos is, mert nem akarják, hogy amit a Bizottság az >

Tovább

A kicsik ellenállása

Magyarország állandóan fontos uniós határozatokat hiúsít meg, ezért a német kancellár és más vezetők is el >

Tovább

Egyre kínosabb helyzetbe kerül Vučić

Aleksandar Vučić szerb elnök a New York-i ENSZ Közgyűlést arra használja fel, hogy újabb államokat győzzön >

Tovább

Elsősorban Magyarország ellenzi a többségi döntést az uniós külpolitikában

Ez derült ki, amikor Olaf Scholz felvetése nyomán a soros cseh EU-elnökség megszondázta a tagállamokat. Az >

Tovább

Orbán Viktor kettős játékot űz az EU-val

Miközben nem győzi hangsúlyozni szoros viszonyát a Kremllel és kifogásolja a szankciókat, azért csak megszavazta azokat, >

Tovább

Na, most lett elegem az egészből!

Már akkor tele voltam rossz érzéssel, amikor a demokrácia szabályainak fittyet hányva Ursula von der Leyen >

Tovább

Európában veszedelmes módon jön fel a szélsőjobb

Ideológiai szálak kötik össze őket, a Svéd Demokraták neonáci gyökerekkel rendelkeznek, és nem elég, hogy barnainges >

Tovább

Az EU nem tanítja móresre Orbánt

Merthogy a Bizottságnak már rég el kellett volna fordítania a pénzcsapot a tekintélyuralom felé sodródó Magyarország >

Tovább

A negyedik kétharmad után

Most jön pár nehéz őszi, téli hónap, bár a tavasz akár még rosszabb állapotban is találhatja >

Tovább

Félelem és gyűlölködés uralkodik a Kremlben

Putyin a saját csapdájában vergődik. Mark Galeotti professzor, a Majak Security tanácsadó cég igazgatója kiemeli, hogy >

Tovább