Ma Györgyi, Irén névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Nyilatkozat
Öreg Dezső
Nézem, forgatom az általam nagyra becsült Danas napilap hétvégi kiadását, és nem akarok hinni a szememnek. Egy szó sincs benne a köztársasági parlament pénteki rendkívüli üléséről. Arról, amelyen nyilatkozatban ítélték el a vajdasági magyar polgári lakosság ellen 1944-ben és 45-ben végrehajtott gonosztetteket. A politikai témákat taglaló cikkekből tájékozódhat az olvasó arról, mit gondol a miniszterelnök az európai útról; mit mondott ugyanerről első helyettese Brüsszelben; hogyan tekint a témára az unió külügyminisztere, akinek sokkal cifrább nevű a funkciója, de a lényeg mégis az, hogy a külügyeket irányítja; miként vélekedik ugyanerről a bővítési biztos; hogy őszre vagy lesznek választások vagy nem; hogy ki a legkedveltebb politikus és melyik a legkedveltebb párt; hogy a horvát külügyminiszter mennyire támogatja Szerbiát. Sőt még arról is tájékozódhat a kíváncsi olvasó, hogy a Novi Pazar-i bíróság 20 év után milyen ítéletet hozott egy ottani bosnyák csoport ügyében, amelyet azzal vádoltak, hogy veszélyeztetni akarta (sic!), akarta az egykori Jugoszláv Szövetségi Köztársaság területi egységét. Emlékszik még valaki erre az országra? Melyet csak Kis Jugoszláviának becézett a külföldi meg a hazai sajtó. De a vajdasági magyarokat érintő parlamenti határozatról, a vitáról, arról, hogy ki hogyan érvelt és szavazott, egy betű sem.
Nézem az ország legtekintélyesebbnek mondott napilapját, a Politikát, amely azzal dicsekszik, hogy a Balkán legpatinásabb újságja, semmi a címoldalon. Már félve lapozom, hát a hatodik oldalon egy meglehetősen tisztességes beszámoló. Mondjuk olyan, mint az előzőben a bosnyákok peréről. A mellékelt képen a parlament elnöke. A magyar képviselők közül egy sem. Sem a nemzeti pártból, sem a polgáriakból. Pedig aki követte a vitát, láthatta, hogy a pártok többsége a magyar képviselőjét szólaltatta meg ebben az ügyben. Már amelyiknek van ilyene.
Olvasom a vajdasági magyar reagálásokat, látom a magukat a VMSZ ellenzékeként megélő pártok és civil szervezetek közleményét, amelyben – hát enyhén szólva is – lekicsinylőn szólnak a parlament nyilatkozatáról. Megítélésük szerint: „…nem elég, ha a szerb képviselőház csupán a legerélyesebben elítéli a vajdasági magyar polgári lakosság ellen 1944–45-ben elkövetett azon aktusokat, amelyekkel meghatározott személyeket nemzeti hovatartozásuk miatt életüktől, szabadságuktól vagy más jogaiktól bírósági vagy közigazgatási döntés nélkül megfosztott”.
A közlemény így folytatódik: „Álláspontunk szerint a szerbiai parlamentnek olyan nyilatkozatot kellene elfogadnia, amely nemcsak elítéli a magyarokat érintő 1944-es/45-ös délvidéki, tömeges vérengzéseket, de kinyilvánítja a bocsánatkérést, szavatolja az áldozatoknak kijáró végtisztesség és a méltó megemlékezés jogát, lehetővé teszi a második világháború áldozatainak való emlékmű emelését minden helységben, ahol tömegsír van, vagy ahonnan tömegesen hurcoltak gyűjtőtáborba magyarokat, szavatolja a még titkos dossziék és levéltárak megnyitását, az említett események kutatásának segítését, valamint lehetővé teszi a hozzáférést a besúgók névsorához és eljárás indítását az atrocitások még életben lévő elkövetői ellen. Ugyanakkor a parlamentnek az elítélés alapvetően erkölcsi gesztusa mellett, amit helyeslünk, jogi értelemben is semmissé kellene nyilvánítania a Megszállók és Segítőik Bűntetteinek Feltárását Végző Bizottság 1945. január 22-ei és 1945. március 26-ai határozatát, amellyel Zsablya, Csúrog, illetve Mozsor lakosait nemzeti hovatartozásuk alapján nyilvánították háborús bűnösnek.”
Pedig, akárhogyan is nézzük, azért mégiscsak valami történelmi zajlott ott pénteken a szerbiai képviselőházban. Bármilyen indítékból is. Mégiscsak ki lett mondva, többször is, hogy gonosztettek történtek a háború végén. Olyanok, amelyek egy nemzeti csoport, konkrétan a magyarság ellen irányultak bosszúból. Lehet, hogy egyeseknek ez nem elég, de hogy nem semmi, az biztos. Mint ahogy az is, hogy politikai számítás, szándék, érdek is van a háttérben.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Hogyan teszik tönkre a múlt nacionalista szellemei a Nyugat-Balkán jövőjét
A múltból itt maradt nacionalisták, mint Vučić és Dodik, tönkreteszik a Nyugat-Balkán jövőjét. Erre figyelmeztet Vedran >
Az az ember, akitől Orbánnak félnie kell
A Kurier külpolitikai rovatvezetője úgy mutatja be Magyar Pétert, hogy ő az, akitől még Orbán is >
Egyetlen kisteherautóval
Bárcsak ne Magyar Péter volna az egyetlen, aki miatt biztosan fáj most néhány fej a Karmelitában. >
Nem lenne jó az, ha Amerika rendszerváltást próbálna elérni Kínában
Fareed Zakaria a Washington Postban óv attól, hogy hatalomra kerülésük esetén a republikánusok visszatérjenek a kemény >
A júniusi választáson sikerül Fico orrára koppintani?
Ódor Lajos szerint azok a szavazópolgárok, akikkel ő szokott találkozni, egyértelműen abban bíznak, hogy a júniusi >
Az EU új keleti bővítése győzelmet jelentene Putyin felett
A Spiegel szerzője, Michael Sauga szerint manapság teljes az egyetértés az ügyben, hogy a 20 évvel >
A Macron-momentum
Európa sokféle nehézséggel szembesül, de ezek alapvető oka, hogy nincsenek megfelelő vezetői, ezért úgy tűnik, hogy >
Ukrajna győzni fog
Ennek a háborúnak tehát mindenképpen Putyin Oroszországa lesz a vesztese. Vele együtt veszít azonban Orbán Magyarországa >
Autógyáraktól rendőrökig: Hogyan terjeszti ki Kína befolyását Magyarországon
Kína egyre növeli befolyását Magyarországon, kezdve a rendőrjárőröktől az autógyárakig. Hogy Peking nyomul, abban nincs semmi >
Hány tonnát nyom Európa
20 éve politikai szempontból különösen fontos volt, hogy Magyarország és Lengyelország bekerüljön az EU-ba, ma viszont >
A befejezetlen projekt
Hatalmas sikernek bizonyult az Unió keleti bővítése, mert az azóta eltelt időben a korábbi választóvonal mindkét >
Időkapu
Lehetséges, hogy kisebb Ukrajna lesz, de hogy ez az Ukrajna Európa részévé válik és szemben fog >