Ma Izsó, Tália, Natália, Zampfira névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Politikai gazdaságtan
Öreg Dezső
Ismét oda jutottunk, hogy az előző kormány szemétjét kell eltakarítania az újnak. Ezzel csak az a baj, hogy a szemetelők fele – igaz, a kisebbik – most is az országot irányító csapat része. Nyilván ezért fogalmaztak olyan körültekintően és megfontoltan péntek este az uralmi koalíció vezetői a többórás megbeszélések után. Valahogy úgy, hogy az előző hatalmak felelőtlen és pazarló viselkedése miatt került ebbe a csúnya gazdasági válságba az ország. Hát igen, a viselkedés. A hatalomé. Mintha ezt a hatalmat nem egyének alkotnák. És nem ők viselkednének. Vagy nem viselkednének.
Tehát a péntek esti megbeszélések 3 résztvevője közül 2 a korábbi hatalomban is viselkedett. Nem pontosan úgy, mint a mostaniban, de ott volt. Döntő pozícióban. Mert a jelenlegi miniszterelnök-belügyminiszter és a gazdasági-pénzügyminiszter nélkül nem működött, nem működhetett volna az előző kormány. Nélkülük, pártjuk képviselőinek szavazati nélkül egyetlen törvényt sem tudtak volna elfogadtatni a parlamentben. Kerülték is eddig a felelősök megnevezését, most azonban már nem lehet kertelni. Tovább nem. Sejtem azt is, hogy miért. Mert a pénteki megbeszélések harmadik résztvevője, a kormány első alelnöke-hadügyminisztere, a titkok őre (a titkosszolgálatok ura és parancsolója) nem engedi. Valakit muszáj felelőssé tenni. Ami nem azt jelenti, hogy felelősségre is vonni. Egyelőre nem. De mivel nyilvánvalóan az őszre esedékes rendkívüli választások kiírását forgatja a fejében, már azok logikájával gondolkodik. A választások logikája pedig a minél több szavazat megszerzése. Amelyeket valakitől el kell hódítani. Hogy mostani ellenségtől vagy szövetségestől, az az eredmény szempontjából teljesen mindegy.
Szóval kezd megjelenni a bűnös, a korábbi hatalmak felelőtlen és pazarló viselkedése képében. Egyelőre. Ha tényleg választások lesznek, nem sok víznek kell lefolynia a Dunán – még ilyen áradásos időkben sem – addig, hogy ez a viselkedés meg is személyesüljön. Gondolom, ezért nyilatkozta másnap a miniszterelnök-belügyminiszter, hogy a kormány megőrzi az ország gazdasági és pénzügyi stabilitását. Lesz takarékosság, csökkentjük a fölösleges kiadásokat, de mindez nem érinti a közönséges embert – mondta. Legalábbis a lakosság legjobban veszélyeztetettebb rétegeit nem – tette hozzá megfontoltan. Erről híres. A megfontoltságáról. Meg a kimértségéről. Meg a következetességéről. Kormányokon át. Megfontoltságának tudható be, hogy az új stabilizáló program meghozatalát nem kapkodják el. Még legalább a jövő hét végéig konzultálnak a hatalmi koalíció pártjai, utána a végső állásponttal kirukkolnak a kormány elé, hogy végül a parlamenttel hitelesíttessék a tervet. Eltart ez a huzavona még egy ideig. Fogadni lehetne rá, addig, amíg a kormány első alelnöke-hadügyminisztere el nem dönti, hogy csupán a kormányátalakítást vagy a rendkívüli parlamenti választások kiírását kínálja-e fel a népnek mentőövként. Vagy mindkettőt. Miért ne fokoznánk a feszültséget a drámában, ha adottak hozzá az eszközök.
Politikai csatározások jellemzik a szerbiai gazdaságszilárdítási terveket (is). Arról senki sem beszél, hová lettek a választási kampányban bőkezűen ígért felvirágoztatási tervek. Mivé foszlottak a régiófejlesztési ígéretek? Mi történt a gazdaság újjáélesztésével, a szociális juttatásokkal, a foglalkoztatottak számának növelésével, a munkanélküliség letörésével? Hol az a külföldi tőke, amely toporzékolva várja, hogy az ország beváltsa az európai ígéreteket és elözönli Szerbiát. De legalább arról szólnának, hogy a korrupció és a szervezett bűnözés elleni harc hevében behajtják az adósságokat a nagyvállalatokon. Hogy törvényekkel akadályozzák meg azt az egyre elterjedtebb gyakorlatot, mely szerint a munkáltatók csak az állam iránti kötelezettségüket teljesítik, tehát befizetik a munkások utáni járulékokat, a béreket viszont nem folyósítják. Miért csak ígérgetik a közvállalatokban meg az állami adminisztrációban való ésszerűsítést? Ja igen, és miért nem bízzák szakemberekre a gazdaság irányítását? Igen, akkor unalmasabb szakmává válna a politika. Mint a rendezett országokban.
Következő cikk: Balogot tojással dobták meg Zürichben, az MTI eltitkolta
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Újabb háború Európában?
Az EU-n belül első ízben tűnik úgy, hogy lassanként két modell vetélkedik egymással: a liberális demokratikus, >
Sírásóverseny
Állampolgári öntudat nélküli massza – most így látom a metrókocsiban körülöttem levőket. Miként nagyjából az egész >
A SZER akkor és azóta
Nem tudom, hogy lesz-e magyar adás és ha igen, mikor. Azt hallom azonban, hogy a magyar >
Az egységes európai értékrend ködfüggönyben
Az új magyar-német legfelső szintű forduló azonban újólag csak azt erősítette meg, amit vezető nyugati politikusok >
Orbán új öntudata
A konzervatív Die Welt úgy látja, ma Sopronban sokkal többről lesz szó, mint csupán arról, hogy >
A Donáth család és az evangélikus szeretetház tisztessége védelmében
És azzal is tisztában kell lennünk, hogy bárki sorra kerülhet. Elég egy felemelt tekintet, egy kritikus >
Az ibizai csodára várva
Az újságírók alighanem reménytelen harcot vívnak a gonosszal. Leginkább ugyanis a liberális közönségnek beszélnek, amelyet azonban >
Gyűlöld is
S minthogy az állam nem hajlandó emberségesen bánni a menekültekkel, ez a magatartás elkerülhetetlenül normává válik >
Németh Miklós nem hisz a kerítésekben
A volt kormányfő arra is kitért, hogy a mai jobboldal szerint ugyan a Páneurópai Piknik kényszerítette >
Szorul vissza a szólásszabadság, Magyarország az ékes példa
A Fidesz arra használja az adóbevételeket, hogy uralja a közbeszédet. Az MTI-t teletömték talpnyalókkal, viszont a >
A békés egymás mellett élés Szigete
A Le Monde úgy mutatja be a Sziget Fesztivált, mint Európa legnagyobb zenei rendezvényét, amely azonban >
Menjenek végig ezen az úton!
Ezen az úton már jól láthatóan nem tudnak visszafordulni. De akármilyen szörnyű is lesz az előttünk >