Ma Péter, Katalin névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Oszd meg, és uralkodj!
Szerbia kezd független országként viselkedni. Belpolitikai tekintetben. Az előttünk álló héten minden bizonnyal lesznek olyan pártjai, amelyeket ebben a független Szerbiában jegyeznek be az új párttörvény értelmében.
Mert a mostani nyilvántartásban levő mintegy 600 politikai szervezet zömét jobbára még az egykori Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaságban, a Jugoszláv Szövetségi Köztársaságban, illetve a Szerbia és Montenegró néven rövid ideig emlegetett államszövetségben alapítottak és vettek nyilvántartásba. Nem mindegyiket komoly szándékkal. Most a politikusok rendet akarnak teremteni ezen a területen. Legalábbis nagyjából. Ezért kell a pártként tevékenykedni akaró minden szervezetnek legalább 10 ezer aláírást begyűjtenie ahhoz, hogy párt legyen belőle, vagy párt maradjon. Nekünk, kisebbségieknek ezer aláírás is elegendő. Gyűjtik is szorgalmasan a pártjelölt szervezetek vagy szervezetecskék. Egyesek azt is közölték, mint például a Vajdasági Magyar Szövetség, hogy aki aláír, automatikusan a párt tagja lesz és számolhat a párttagság minden előnyével, meg a belőle eredő esetleges kellemetlenségekkel is. Bár a tapasztalat szerint eddig inkább a remélt előnyök vonzották az embereket, mintsem az eszmék. Igaz, tagadhatatlan, hogy vannak balek párttagok is.
Az újraregisztrálás alkalom lesz arra is, hogy egyesek, tartok attól, hogy nem elszigetelt, véletlen, egyedi esetekre számíthatunk –, tehát, hogy egyesek most mezt cserélnek. Eddig is csinálták, 2000-ben például Vojislav Koštunica elnökké választása után hirtelen megnőtt az általa vezetett, addig szinte zsebpártként működő Szerbiai Demokrata Párt taglétszáma. Sokan régi szocialistákat véltek felismerni bennük. Olyanok is akadtak, akik megesküdtek volna, hogy az akkori DSS új tagjai korábban a Jugoszláv Baloldalban tevékenykedtek. Azok, akik aktívan követik a politikát, mint például egyes újságírók, emlékezhetnek még arra is, hogy egy – már évek óta külföldi számkivetésben élő – szerbiai újgazdag egyik gyönge pillanatában pártot alapított. És azoktól akarta elhódítani a szavazatokat, akik a szociális demagógiára és a Szerbiában még mindig erősen jelenlevő bűnözés, korrupció és egyéb társadalmi anomáliák elleni harcra építették a tömegek hitegetését. Nos, ez az úr, aki egykor azzal dicsekedett, hogy dedinjei szomszédjával, Slobodan Miloševićtyel és feleségével, a virágdíszes Mirjanával fogyasztja reggeli kávéját, és akinek a pénzét a demokratikus elveket hirdető pártok vezetői sem vetették meg, ma – hírek szerint – a távoli Dubajban vagy a szintén távoli Oroszországban, de az is lehet, hogy a világ valamelyik másik sarkában költi azt a vagyont, amelynek egy részén a szerbiai politikában akart magának helyet váltani. Sőt még vagyonából is lecsippentettek azok, akik nem nézték jó szemmel a fenyegető konkurenciát. Hasonló sorsra jutott Koštunica pártjának az a mecénása is, aki alelnöknek akart betolakodni a pártvezető mögé. Ő az országban maradhatott, de a politikától nagyon távol tartja magát. Most a foci körül lábatlankodik. Ott is sokat lehet keresni.
Tehát a szerbiai vezetés úgy döntött, hogy takarít egy kicsit, és úgy számolja, hogy a 600 párt úgy 50-re apad januárig. Addig kell ugyanis újrajegyeztetni a politikai szervezeteket. Bár minden bizonnyal továbbra is lehet majd a meglévő feltételekkel. Nem egészen világos azonban, hogy az államigazgatási miniszter miért beszél folyamatosan arról, hogy egyfajta, a nyugati demokráciákban ismert kétpártrendszer felé akarunk közelíteni. Nem biztos, hogy főnöke, a Demokrata Párt elnöke és államfő nagy megelégedéssel veszi tudomásul azokat a közvéleménykutatási adatokat, amelyek arról tanúskodnak, hogy a ruhát váltott és kimosakodott szélsőjobb befolyásosabb része, a néhány hónappal ezelőtt alakult Haladás Párt már fej-fej mellett halad velük. Nem véletlen, hogy Voždovac belgrádi községben a demokraták erőszakolták ki a megismételt választásokat. Be kell bizonyítani, hogy mire képes az elnök pártja. Mert ellenkező esetben még elhiszi a nép, hogy a jobboldal az erősebb.
Az pedig nem jó Szerbiában, ha a nép azt gondolja valakiről, hogy ő a főnök. A mítoszok és a tekintélytisztelet országában ez végzetes lehet. Amit nagyon nehéz helyrehozni. Emlékeznek még Miloševićre, ugye?
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Hány tonnát nyom Európa
20 éve politikai szempontból különösen fontos volt, hogy Magyarország és Lengyelország bekerüljön az EU-ba, ma viszont >
A befejezetlen projekt
Hatalmas sikernek bizonyult az Unió keleti bővítése, mert az azóta eltelt időben a korábbi választóvonal mindkét >
Időkapu
Lehetséges, hogy kisebb Ukrajna lesz, de hogy ez az Ukrajna Európa részévé válik és szemben fog >
Ha Horthy Miklós lehetett tengernagy hadiflotta nélkül!
Orbán Viktor vendégül látja Trump híveit, mert az elnök újraválasztásában reménykedik. A CPAC rendezvényére egész Európából >
Von der Leyen ismétel, vagy?
Az Economist úgy ítéli meg, hogy von der Leyen nagy esélyes ugyan, mégsem lesz könnyű elérnie, >
A Fico-kormány átneveli a közmédiát
A populista-nacionalista szlovák kormány neki kezes intézményre akarja lecserélni a közmédiát. Már elfogadta az erre vonatkozó >
Nehogy tragikus hős legyen
Míg a kérdésén gondolkodtam, „Hogy bírod lelkileg ezt a sok valóságot a fejedben?”, ő már válaszolt >
Politikai válság Horvátországban
Paul Lendvai azt írja a horvát választás után, hogy a zágrábi politikában jelenleg minden elképzelhető. Válság >
Veszélyes lehet-e ez az ember Orbán számára?
Nemigen fordul elő, hogy valaki veszélyessé válik Orbán Viktor számára, de most valami megmozdult az országban, >
A szélsőjobb át akarja venni Európát és Meloni mutatja hozzá az utat
Ezt írja Rómából a New York Timesban David Broder, aki nemrégiben könyvet jelentetett meg a mai >
Orbán illúziói a nagyságról
Orbán hiú reményei összeomlottak. A miniszterelnök azt remélte, hogy egy nacionalista, bevándorlás-ellenes, Putyin-párti ellenforradalmat vezethet Európa >
Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia
A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >