Ma Fatime, Fatima, Bonifác névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Oszd meg, és uralkodj!
Szerbia kezd független országként viselkedni. Belpolitikai tekintetben. Az előttünk álló héten minden bizonnyal lesznek olyan pártjai, amelyeket ebben a független Szerbiában jegyeznek be az új párttörvény értelmében.
Mert a mostani nyilvántartásban levő mintegy 600 politikai szervezet zömét jobbára még az egykori Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaságban, a Jugoszláv Szövetségi Köztársaságban, illetve a Szerbia és Montenegró néven rövid ideig emlegetett államszövetségben alapítottak és vettek nyilvántartásba. Nem mindegyiket komoly szándékkal. Most a politikusok rendet akarnak teremteni ezen a területen. Legalábbis nagyjából. Ezért kell a pártként tevékenykedni akaró minden szervezetnek legalább 10 ezer aláírást begyűjtenie ahhoz, hogy párt legyen belőle, vagy párt maradjon. Nekünk, kisebbségieknek ezer aláírás is elegendő. Gyűjtik is szorgalmasan a pártjelölt szervezetek vagy szervezetecskék. Egyesek azt is közölték, mint például a Vajdasági Magyar Szövetség, hogy aki aláír, automatikusan a párt tagja lesz és számolhat a párttagság minden előnyével, meg a belőle eredő esetleges kellemetlenségekkel is. Bár a tapasztalat szerint eddig inkább a remélt előnyök vonzották az embereket, mintsem az eszmék. Igaz, tagadhatatlan, hogy vannak balek párttagok is.
Az újraregisztrálás alkalom lesz arra is, hogy egyesek, tartok attól, hogy nem elszigetelt, véletlen, egyedi esetekre számíthatunk –, tehát, hogy egyesek most mezt cserélnek. Eddig is csinálták, 2000-ben például Vojislav Koštunica elnökké választása után hirtelen megnőtt az általa vezetett, addig szinte zsebpártként működő Szerbiai Demokrata Párt taglétszáma. Sokan régi szocialistákat véltek felismerni bennük. Olyanok is akadtak, akik megesküdtek volna, hogy az akkori DSS új tagjai korábban a Jugoszláv Baloldalban tevékenykedtek. Azok, akik aktívan követik a politikát, mint például egyes újságírók, emlékezhetnek még arra is, hogy egy – már évek óta külföldi számkivetésben élő – szerbiai újgazdag egyik gyönge pillanatában pártot alapított. És azoktól akarta elhódítani a szavazatokat, akik a szociális demagógiára és a Szerbiában még mindig erősen jelenlevő bűnözés, korrupció és egyéb társadalmi anomáliák elleni harcra építették a tömegek hitegetését. Nos, ez az úr, aki egykor azzal dicsekedett, hogy dedinjei szomszédjával, Slobodan Miloševićtyel és feleségével, a virágdíszes Mirjanával fogyasztja reggeli kávéját, és akinek a pénzét a demokratikus elveket hirdető pártok vezetői sem vetették meg, ma – hírek szerint – a távoli Dubajban vagy a szintén távoli Oroszországban, de az is lehet, hogy a világ valamelyik másik sarkában költi azt a vagyont, amelynek egy részén a szerbiai politikában akart magának helyet váltani. Sőt még vagyonából is lecsippentettek azok, akik nem nézték jó szemmel a fenyegető konkurenciát. Hasonló sorsra jutott Koštunica pártjának az a mecénása is, aki alelnöknek akart betolakodni a pártvezető mögé. Ő az országban maradhatott, de a politikától nagyon távol tartja magát. Most a foci körül lábatlankodik. Ott is sokat lehet keresni.
Tehát a szerbiai vezetés úgy döntött, hogy takarít egy kicsit, és úgy számolja, hogy a 600 párt úgy 50-re apad januárig. Addig kell ugyanis újrajegyeztetni a politikai szervezeteket. Bár minden bizonnyal továbbra is lehet majd a meglévő feltételekkel. Nem egészen világos azonban, hogy az államigazgatási miniszter miért beszél folyamatosan arról, hogy egyfajta, a nyugati demokráciákban ismert kétpártrendszer felé akarunk közelíteni. Nem biztos, hogy főnöke, a Demokrata Párt elnöke és államfő nagy megelégedéssel veszi tudomásul azokat a közvéleménykutatási adatokat, amelyek arról tanúskodnak, hogy a ruhát váltott és kimosakodott szélsőjobb befolyásosabb része, a néhány hónappal ezelőtt alakult Haladás Párt már fej-fej mellett halad velük. Nem véletlen, hogy Voždovac belgrádi községben a demokraták erőszakolták ki a megismételt választásokat. Be kell bizonyítani, hogy mire képes az elnök pártja. Mert ellenkező esetben még elhiszi a nép, hogy a jobboldal az erősebb.
Az pedig nem jó Szerbiában, ha a nép azt gondolja valakiről, hogy ő a főnök. A mítoszok és a tekintélytisztelet országában ez végzetes lehet. Amit nagyon nehéz helyrehozni. Emlékeznek még Miloševićre, ugye?
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Sztálin szelleme még mindig kísérti Európát, Ukrajna pont azért harcol, hogy kiírtsa a rémet
Az erősen jobboldali brit lap a Daily Telegraph egyik legnevesebb külpolitikai elemzője úgy látja, hogy Sztálin >
Növekszik a nukleáris konfliktus kockázata
Téves számítás vagy valamilyen baleset katasztrófát eredményezhet – hívja fel a figyelmet a Washington Post vezércikke. >
Törökországnak be kell engednie Svédországot a NATO-ba
Különben ne hívják meg Erdogant és Orbán a jövő hónap közepén tartandó vilniusi NATO-csúcsra – írja >
A Nyugat kudarcot vall a Balkánon
A Nyugat önmagát téveszti meg, amikor erőlteti az Unió bővítését, miközben az már évek óta halott. >
Putyin háborúja egyben Amerika lehetősége is
A neves külpolitikai elemző, Walter Russel Mead nagy lehetőségnek tekinti a háborút Amerika számára. A Hudson >
A Nyugat-Balkánon Putyin második frontot nyithat a NATO ellen
Különösen feltűnő, hogy a belgrádi kormány által szervezett rokonszenv-felvonuláson fellépett Milorad Dodik, a boszniai szerbek vezére, >
Eljött az idő: Bidennek apait-anyait be kell vetni az ukrán győzelem elősegítésére
A Guardian szerzője, Simon Tisdall szerint annál is inkább így van ez, mivel Zelenszkij diktálja a >
A Nyugat beszorult a félelem és a reménykedés közé, miután Erdogan meghosszabbította 20-éves uralmát
Maga a politikus választás elé került, mert vagy viszi tovább országát Oroszország felé, vagy nyitottabb lesz >
Válaszúton
Mindent meg kell tennünk, hogy Magyarország a szövetségesek, a Nyugat oldalára álljon. Putyin háborúja s Orbán >
Itt az idő felvenni Ukrajnát a NATO-ba
Méghozzá Francis Fukuyama szerint, mert csak az teszi lehetővé a békét. A Stanfordi Egyetem világhírű politológia >
Isten éltesse, Kissinger úr, éljen sokáig!
Mindössze 8 évig volt a washingtoni diplomácia első embere, de ez idő alatt Nixonnal együtt megváltoztatta >
Menetelés a Hexit felé
Amikor már az ember azt gondolná, hogy ennél nem lehetne rosszabb Magyarország és az EU viszonya, >