2021. április 14. Szerda
Ma Tibor névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Bulvár politika

Öreg Dezső
Öreg Dezső
Bulvár politika

Valaki ismét lehallgat valakit Szerbiában. Említést sem érdemelne a hír, ha nem az államfőről, a parlament elnökéről meg a kormány első alelnökéről lenne szó. Mármint a szenvedő alanyok szerepében, természetesen. De még ez sem volna nagy téma, ha az említettek nem csinálnának belőle többrészes szappanoperát. Meg ha nem lennének ugyanannak a politikai pártnak a tagjai. Az elnök, igaz, már hónapok óta pártonkívüli, atyai gondoskodása a politikai élet minden szereplőjére kiterjed. De mégiscsak ő ennek a, most már vitathatatlanul legerősebb itteni politikai pártnak a szellemi atyja, anyja meg komája – ahogy errefelé nevezik a keresztapát.

Nem véletlen, hogy ezt a – még nem tudni mekkorára dagadó vagy milyen gyorsan elülő – legfrissebb botrányt is ő indította el. Egyelőre kiszámíthatatlan pályán, politikai, de eddig inkább sajtóbeli útjára néhány napja, amikor az állami televízióban azt nyilatkozta: „Kígyófészekbe csöppentünk, olyan emberek közé, akik a (titkos)szolgálatokban betöltött magas beosztásukat arra használják ki, hogy ők legyenek az élet urai. Olyan emberek közé, akik arra vetemedtek, azt merészelték, hogy lehallgassanak mindenek előtt engem, de Aleksandar Vučićot sem hagyták ki. Ennek a végére kell járni. Szerbiában így nem lehet élni!” Hogy aztán egy napra rá Vučič, a kormány első alelnöke – ki kellett ezt a tisztséget találni! – bejelentse: „Három nappal ezelőtt felfedeztük, hogy, belügyminisztériumi utasításra, egy csapat lehallgatta a legrangosabb állami tisztségviselőket, közöttük Tomislav Nikolićot és engem. Átfogó vizsgálatot indítunk és rövid időn belül megtudjuk miről van szó.”

Ezután kezdtek az újságok szerb Watergate-ről írni, olyan címekkel, hogy „A maffia parancsára követik Vučićot”, illetve „Az államra mért csapás”. Mert ugye, mindez akkor történik, amikor kezd lanyhulni a kormány első alelnöke által meghirdetett korrupció elleni szent háború ereje. Legalábbis csöndesedik a szél, a vihar – ha azzá válik – első csapása után. Melynek során a szerbiai üzleti élet legbefolyásosabb és minden bizonnyal leggazdagabb, vagy majdnem  leggazdagabb személyében, Miroslav Miškovićban nevezte meg legveszélyesebb ellenfelét. Azzal vádolva a térség egyik legbefolyásosabb kereskedelmi mágnását, vagy ha úgy tetszik oligarcháját, hogy el akarja őt távolítani a hatalomból. Nem csak róla beszélt, hanem „egyes oligarchákról és bűnözőkről”, de Mišković nevét külön kiemelte. Azt állítva, hogy ez az üzletember a korrupció elleni harc elindítása után kezdett beszélni a kormányban kívánatos változásokról politikusokkal és befolyásos partnerekkel meg – ahogy fogalmazott – a harmadik szférába tartozó személyekkel. Mindezek után nemigen lehet biztosra venni, hogy komoly botrány van-e kibontakozóban, vagy ez is csupán figyelemelterelő manőverezés, amiben a szerbiai politikusok utolérhetetlen tapasztalatra tettek szert. Ellenzékben és hatalmon egyaránt. Mert nagyon jó lenne, ha mindez egy letűnt kor végét vagy legalább a vég kezdetét jelentené. Nemcsak lehallgatási ügyben. Ami a lehallgatásokat illeti, ez szinte hihetetlen. Mármint a vég. Ha másért nem, a hagyományápolás nemes és divatos gyakorlata végett. Hogy el ne vesszen a rutin. A botrány kirobbanása, kibontakozása és a reagálások mind-mind arról tanúskodnak, hogy a régi, jól bevált szerbiai titkosszolgálati meg pandúr gyakorlat hagyományát ötvözik az egymás közötti vádaskodás ugyancsak autochton szerbiai arche típusával. Mert egyelőre senki sem döbbent meg túlzottan, mindenki reagált, eljátszotta a tőle elvárt szerepet, de senkinek a feje nem hullott a porba. Ahhoz csendesebben, a háttérben kellett volna fölgöngyölíteni a szervezetet, ha van ilyen. És akkor kiállni a nyilvánosság elé. Magukat fontosnak, de ázsiójukat nem megfelelőnek tartó politikusok azt üzenték: engem lehallgatnak, engem figyelnek ellenségeim, én nagyon fontos ember, szinte már nem is ember vagyok. Ti pedig, egyszerűek, vigyázzatok, jól vigyázzatok, mert ha ez velünk megtörténhet... Bulvár politika.

2012. november 4.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

A szerb vakcinadiplomácia nagyvonalúsága szégyenbe hozza az EU-t

Szerbiában teljesen egyszemélyes hatalom, mindent Vučić elnök szab meg. Persze, hogy európai jóváhagyás nélkül vett orosz >

Tovább

Terítéken a magyarországi sajtóhelyzet

„Az Európai Unió túl gyenge ahhoz, hogy érdemben tudjon valamit kezdeni Orbán hazugságaival és propagandájával”. Ezt >

Tovább

Zsírosparaszti gőg és nemzeti rezervátum

Hiába tűnik el a NER, felnőtt egy generáció – legalábbis azokban a családokban, ahol nem volt >

Tovább

A Nagy Kínai Coming Out

Amint történt ez a minap egy szecsuani konferencián, ahol a végletekig gátlástalan, kommunista Kína járványügyi központjának >

Tovább

A Vaseline-t hogy mondják magyarul?

odafigyelni, ki rendezi Brüsszelben a legjobb melegpartit a szigorú lezárás idején. Majd hozzáteszi, hogy Szájert a >

Tovább

Dupla vagy semmi játék emberéletekkel

Mert egy normális országban arra számíthatnánk, hogy most végre lehull a lepel a sok hazugságról és >

Tovább

Orbán mint katalizátor

A Profil szerint Orbán Viktorra a katalizátor szerepe hárul, hogy létrejöjjön egy új, nagy jobbos-szélsőjobbos frakció >

Tovább

Egy magyar patrióta

Örvendetes fejlemény, hogy már nem csak az ellenzék, de mintha a Fidesz is el tudná képzelni >

Tovább

Megértő támogatás, sőt elvárás

Az igazi probléma az, hogy ehhez az ótvar dumához a Gulyás tanár urak már minden gátlás >

Tovább

Újabb hidegháború

A Frankfurter Allgemeine Zeitung német konzervatív lap úgy látja, hogy a hidegháborút idézi, ami kialakulóban van >

Tovább

Orbán Viktor a csakis hazai publikumnak játszik

A magyarázatot keresve a Profil abból indul ki, hogy a miniszterelnök ugyan próbál új frakciót tető >

Tovább

Egyrészt és legfőképp túl sok a halott

Másrészt, ha visszatekintünk arra a fertelmes, szégyenteljes és undorító csatatérre, amit a hatalom volt szíves maga >

Tovább