2024. június 15. szombat
Ma Jolán, Vid, Viola névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Ketrec

Öreg Dezső
Öreg Dezső
Ketrec
(babalisme illusztrációja)

Nemigen van ideje odafigyelnie az itteni embernek arra, amit a világ üzenni akar neki. Pedig elég világosan, sőt egyre hangosabban teszi. Elvagyunk a magunk kicsinyes gondolataival, azokkal, amelyeket az itteni hatalom vet elénk, hogy rágódjunk rajta, mint kutya a csonton. Elhisszük, sokan elhiszik, hogy most ütött a leszámolás órája. Hogy rövidesen elnyerik méltó büntetésüket azok, akikről azt állítja az új hatalom és annak sajtó rohamosztagai, hogy minden bűnnek az okozói, minden szenvedésnek a körmönfont kitervelői. Pénzünk elrablói, munkahelyeink megszűntetői, az ország érdekeinek elárulói, szóval maga a politikai osztódással elszaporodott ördög. Nem mondom, van ebben igazság. Annyi, amennyi beleszorult ebbe a háborúk sújtotta, nemzeti büszkeséggel és hamis értékekkel elkábított, örök ellenségképpel félemlített nemzetbe.

Tehát most a korrupció elleni harc sikerébe vetett hit reményében ismét hajlandók vagyunk valamiféle csodában bízva nem hallani, nem jól hallani vagy csak egyszerűen elhallani azt, amit a világ nagy része üzen ismét nekünk. Mit a diplomácia virágnyelvén, mit  nyersen kimondott figyelmeztetésként. Mint mondjuk a bajor belügyminiszter követelését, hogy az Európai Unió függessze fel a vízumkényszer feloldására vonatkozó döntését. Mármint Szerbia estében . Joachim Herrmann nemigen hagyott sok teret a találgatásra, a diplomáciai mérlegelésre, a szavak tolmácsolására. Német egyszerűséggel - egyesek bizonyára a nyers, esetleg az otromba kifejezést tartanák találóbbnak – azt nyilatkozta, Németország nem tűrheti tovább a Szerbiából politikai menedékjogért folyamodók áradatát. Merthogy tudja ő, hogy itt sem politikai, sem vallási okokból nem üldözik az embereket. Éppen ezért, még tavaly, amikor a menedéket kérők száma kisebb volt, arra kérte a belügyminisztert, a szerbiait, természetesen, hogy tegyen meg mindent ennek a gyakorlatnak a beszűntetéséért. Az igyekezet nyilvánvalóan nem járt sikerrel, előlegezte meg a bizalmat a bajor miniszter szerbiai kollégájának, mármint az igyekvés feltételezésével, ezért eljött az ideje a komolyabb lépéseknek. Namármost ugyanez a szerbiai belügyminiszter, aki időközben ugye miniszterelnökké is avanzsált, éppen azzal van elfoglalva, hogy határt húzzon az Unió legnagyobb része által független államként elismert Koszovóban a homogén szerb lakta területek és az albán többségű részek között. A bajor kollégájának a választ a határrendőrség parancsnokára bízva. Aki szerint nincs gond, marad a vízummentes rendszer, mert az Európai Bizottság legújabb jelentésében említett adatok komolyak, de azt is leszögezik az okmányban, hogy a hamis menedékjogért folyamodók számának csökkentésében mérsékelt haladás tapasztalható. Lehet, de a bajor miniszter nem ezt tapasztalja. Meg a holland, a belga és a svéd sem. Sőt, az adatok is másról tanúskodnak. Szóval nem kecsegtető nyilatkozat egy olyan országra nézve, ahonnan egyre többen indulnak az Unió felé. Nem menedékjogot kérni, hanem a betevő falatot jelentő munkát. Jobbára magasan szakképzett, az itteni állapotokban mélyen csalódott, a politikából kiábrándult fiatalemberek. Akik ott kinn is meghallották, hogy a határrendőrség parancsnoka által emlegetett jelentésben az itteni politikusok azt tartották kivetni valónak, hogy az Európai Bizottság Koszovó területi egységének elismeréséről beszél. Amiről a másnap Belgrádba látogató bővítési biztos azt mondta, nem azt jelenti, hogy Brüsszel Koszovó elismerését kéri Belgrádtól, de azt igen, hogy Koszovót felosztani nem lehet. Ha netalán tán az új miniszterelnök nem értette volna meg a korábban már így is, úgy is, virágnyelven meg nyersebb szerb fordításban is elhangzott uniós véleményt. Kicsit botfülűnek bizonyultak ezúttal a szerbiai politikusok, mert miután a bővítési biztos a parlament külügyi bizottsága előtt alig érzékelhető, de a figyelő szemet és fület meg nem téveszthető ingerültséggel utasította vissza azt a javaslatot, hogy az európaiak módosítsák a jelentés idevágó részét, az állam elnöke ugyanezzel az ötlettel állt elő. Nagyon kezd mindez arra a ketrecre hasonlítani, amelyben a kilencvenes években voltunk. Kezdjük ismét magunkra csukni az ajtót. A ketrecét.

Szerencsére nemigen van ideje odafigyelnie az itteni embernek arra, amit a világ üzenni akar neki. Pedig elég világosan, sőt egyre hangosabban teszi. Csakhogy mi elvagyunk az itteni gondjainkkal. Mert most leszámolunk a korrupcióval. De ez már egy másik populista történet.

2012. október 14.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

A fasisztoid lázadás a maga korában

Mint ahogy a harmincas évek vége felé szinte minden zsidó családban előfordult Európában, hogy valamelyik rokon >

Tovább

Tanyasi történet

Jártam nemrég egy tanyán. Befordultam a két fasor láttán, leültem a kockás abroszhoz, rendeltem ezt-azt, és >

Tovább

A választás után a 30-as éveket emlegeti a sajtó, de attól az EU fényévekre van

Ezt állítja Josef Joffe, a nagy tekintélyű német újságíró a Neue Zürcher Zeitungban. Szerinte ugyanis Le >

Tovább

Pressman: Nincs ingyen ebéd

A budapesti amerikai nagykövet arra figyelmeztette az Orbán-kormányt, hogy nincs ingyen ebéd, azaz ára van annak, >

Tovább

Magyar a magyar rónán

A színrelépése óta olyan a közhangulat, mint Arthur Miller drámájának, a Salemi boszorkányoknak Salem nevű falujában. >

Tovább

Pofon Orbán Viktornak – remény Magyarországnak

Az Európai Néppárt már mint jövendő testvérpártot üdvözölte a Tiszát, ez segíthet a pártnak abban, hogy >

Tovább

Orbán arcot vesztett a választáson

Megrendült a verhetetlenségének a nimbusza. Erősen igyekezett, hogy diadalnak állítsa be a kellemetlen pofont kötelességtudóan tapsikoló >

Tovább

Orbán Viktor évek óta először elveszítette az abszolút többséget

A Tisza Párt veszedelmesen szorongatja. Ily módon hosszú idő után ismét van olyan politikai erő, amely >

Tovább

A magyar politika egyre erősödő újonca tízezreket vitt ki az utcára

A választás előtt közvetlenül tömegmegmozdulást szervezett Orbán kihívója, mert abban bízik, hogy csapást tud mérni a >

Tovább

Európa a démonaival harcol

Úgy tűnik, pont akkor mutat amnéziát, amikor egyszerre több válságot kellene megoldania. Pedig Mitterrand már csaknem >

Tovább

Érzelmek rabságában

Magyar Péter komplex politikai tehetsége közül az egyik éppen az, hogy tud a nép nyelvén beszélni, >

Tovább

A világosság lobogója alatt

Sosem késő a világosság lobogója mögé állni a Sötétség Államában. Szabad gondolkodás, szabad szó után szabad >

Tovább