Ma Mária, Emőke névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Egy történet a sakkjáték veszélyességéről
Boros Zoltán (Zágráb)
A hihető anekdota régen történt szülővárosomban, abban a korban, mikor még a sakk – mint tudományos játék – sokat jelentett számomra. Könyveket bújtam, hogy beássam magam a sakk rejtelmeibe, álmomban futárok és huszárok cikáztak a fekete-fehér mezőkön. A sakkfeladványokon való fejtörés kedvenc időtöltésem volt és egyszer a megoldás – melyen napokig gondolkoztam – álmomban jelent meg. Reggel gyorsan felraktam az állást, s az „álomlépés” úgy megvilágosította a rejtélyt, akár a felkelő Nap. Azonkívül rendszeres látogatója voltam a város sakk-klubjának, ahol elejében csak szótlanul kibiceltem a „nagyok” partijánál.
Ez a fajta függőségem a sakktól addig tartott, amíg az élet más, fontosabb feladatokat nem szabott ki rám.
Nem úgy, ezen történet hőse esetében, akinek a sakk lételeme volt, akár az alkoholistának a pálinka, vagy a drogosnak a heroin. Úgy tűnt – legalább is számomra – hogy néha a mindennapok valóságában (munkatársak voltunk egyazon cégnél), elvonási tünetei vannak, habár se nem dohányzott, sem itallal nem élt. A sakk szellemileg nagyon izgató, de egyben megterhelő is tud lenni, ha valaki nem ügyel adagolására. S hősünk ebbe a kategóriába tartozott. Hajnalokig volt képes „cugerolni” a klubban és utána munkába jönni. Gyorslépéses partikat – akár félszázat is – le lehet játszani egy éjszaka folyamán. Utána az ember agya olyan mint egy méhkas, a cikázó gondolatoktól. Hosszabb idő és kiadós alvás kell a mindennapokba való visszatéréshez.
Történt egyszer, hogy egy ilyen átsakkozott éjszakán hősünket a pirkadat térítette észhez, hogy dolgozni kéne menni, de már rövid az idő az alváshoz. Mit volt mit tennie, hazabandukolt és beült autójába. Már nem volt értelme fölmenni a lakásba, mert abban az időben a munkaidő korán, hat órakor kezdődött. Beindította autóját, és elindult a már jól ismert útvonalon a munkahelye felé. Azt szokás mondani ha valaki megszokott útvonalon közlekedik, hogy már behunyt szemmel is odatalál. Hősünk ezt a szófordulatot szó szerint váltotta valóra. Autót vezetve. Néha azért kilesett szemhéja alól, de ilyenkor elvesztette a harminchetedik parti fonalát, amikor is bástyájával két mezőt jobbra lépett, ahelyett, hogy balra lépett volna. Akár a csárdásban – kettőt jobbra, kettőt balra. Ezen a gondolaton halványan elmosolyodott, és azon vette észre magát, hogy már igen közel jár munkahelyéhez. Hogy miként tette meg az utat, arról fogalma sem volt. Most már nem akart kockáztatni – mert a huszadik partiban kockáztatott, és vesztett – ezért egy biciklist vett célba, és autójával őt követte a biztos megérkezés reményében. A biciklis történetesen egy nő volt, akinek sanda gyanúja támadt azt illetően, hogy miért nem akarja őt elkerülni ez az autós. Attól fogva jobban izgett-mozgott az ülésen.
Lassan, de biztosan ahhoz a kanyarulathoz érkezett ez a különös tandem – felületesen nézve úgy tűnt, mintha a kerékpárján ficánkoló hölgy madzagon húzná maga mögött a pislákoló autóst – amely az üzem bejáratához vezetett. A gépkocsik részére baloldalt jó nagy parkoló volt kialakítva, míg a kerékpárosok és a gyalogosok jobbra kanyarodván egy szűkebb kapun jártak ki-be.
Hősünk eltökélt szándékához hűen – miközben arra gondolt, hogy csak a sakkban nem igaz, miszerint az okosabb enged – továbbra is a bicikli mögött, szinte hipnotikus állapotban vezetett és jobbra fordult…
A hatalmas csörömpölésre maga mögött a biciklis hölgy – akiről később kiderült, hogy sorsszerűen Bilicki vezetéknévre hallgat – ijedtében leesett járgányáról, és kificamította a karját. Az autó meg úgy beszorult a kapu félfái közé, hogy utasát az üzem tűzoltói feszítővassal, a hegesztők pedig lángvágóval szabadították ki. Emiatt munkahelyére csak jóval később érkezett, ragtapasszal a homlokán. Lám, a sakk önmagunkra, de másokra nézve is, balesetveszélyes tud lenni.
A kerékpáros hölgy az esemény után napokig bűnbánóan azon tűnődött magában, hogy a biciklin ülve, talán mégsem kellett volna annyira riszálni a farát. Sakkozó hősünk pedig eltökélte magában, hogy ezentúl vekker nélkül nem indul el cúgerolni a klubba. Így is volt. Az ébresztőórát a sakkórával szembeni oldalon helyezte el, s általában éjfél tájékán csörgésével figyelmeztette a fájrontra, hogy ideje már nyugovóra térni. Attól fogva több forgalmi balesete nem volt (illetve volt, de nem forgalmi, hanem szórakozottságból eredő egyéb), s általában időben tért nyugovóra.
Egy alkalommal azonban kivételes eset történt, ami hősünket újfent kibillentette a megszokott menetrendből, ami eképpen nézett ki: sakkozás, óracsörgés, hazamenetel, lefekvés, alvás, óracsörgés, ébredés, felkelés, munkába indulás. Az történt, hogy a partik közti rövid szünet után, valami okból kifolyólag ellenfelével helyet cserélve ült vissza az aszatal mellé, ami miatt az órák elhelyezkedése is megváltozott. A játék hevében és az előbbi reflexek miatt, egyszer véletlenül a vekkerórára csapott a sakkóra helyett, ami miatt szegény óra elfelejtett csörögni. Emiatt hősünket ismét a pirkadat térítette észhez. Gyorsan hazaszaladt, de már nem az autójába ült (egy régebbi reflex miatt) hanem kerékpárra pattant, és tiszta erőből tekert munkahelyéig.
Csak a munkaidő végeztével, mikor újból nyeregbe akart szállni, jutott eszébe, hogy biciklije első kerekének gumija már hetek óta lyukas.
Kommentek
Kösz a visszajelzést. Sajnos már abban a korban vagyok,mikor inkább az emlékek, mintsem az élmények éltetnek.
Nagyon izgalmas volt, élveztem...
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Mindenszentek napja Újvidéken
A végtelenül cinikus hangnem, mellyel az államfő a határozottan fellépő tüntetőket illette, mindenesetre valóságos tendenciára mutat >
A szír polgárháború tétje az, ki uralja az egész Közel-Keletet
Ezt állapítja meg Neil MacFarquhar, aki csaknem 30 éve dolgozik a New York Timesnál. Hogy a lázadók >
Az Orbánt váltó lengyelek vissza tudnak-e térni a normális állapotokhoz
Sokak szerint Magyarország minden idők legrosszabb uniós elnökségét produkálta a most véget érő félévben, de az >
Hogyan borít Orbán kihívója
Magyarországon eddig két dolog volt biztos: a halál, és hogy Orbán győz. De csak eddig volt >
Lehet, hogy Meloni lesz Európa aduásza Trumpnál
Bármennyire is úgy gondolja Orbán Viktor, hogy ő az amerikai politikus magától értetődő ideológiai szövetségese. Az >
A merkelizmus tragédia Trump és Putyin korában
Ezt fejti ki a volt kancellár most megjelent emlékiratai kapcsán Andreas Kluth, aki bevallja: annak idején >
Ez már nem a gyerekekről szólt
Veszíteni rossz. Aki folyton veszít, megsebzett lélekkel létezik, úgy él, mintha véget nem érő sötétség venné >
Putyin a pusztításban és a kiutasításban bízik: mi lesz az ukrajnai menekültekkel?
Putyin azon van, hogy romboljon Ukrajnában és lehetőleg minél több embert üldözzön el – már jó >
Magyarország korszakváltás előtt
Ezzel a címmel közöl kommentárt Lendvai Pál a bécsi Der Standardban Magyar Péterről, akiről azt írja, >
Biden a saját képmutatását leplezte le, amikor kegyelmet adott a saját fiának
Ezt Trump úgy értelmezi majd, hogy szabad kezet kap az igazságszolgáltatás elleni fellépéshez – fejti ki >
Kérdéses, hogy Orbán Viktor megbirkózik-e ezzel a kihívóval
Ezt a kérdést teszi fel Szirtes I. János politológus a svájci Tagesanzeiger-ben megjelent vendégkommentárjában. A 2026-ban esedékes >
Magyar Messiások
A két hamis-Messiás után igaz Messiás. Mutatja a falon az írást: megszámláltatnak napjaid. Jog, ha van, >